Tizenhárom éves fiam szereti a számítógépet. Főleg játszani szeret vele természetesen, de szívesen böngészget a YouTube-on és használja a tanuláshoz is. Persze ettől nekünk, a szüleinek nem lesz könnyű a dolgunk. Ellenőriznünk kell, hogy milyen játékokkal játszik én ugyanis nem szeretném, ha a Grand Theft Auto realisztikus világában hajtana végre erőszakos bűntényeket. Arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen oldalakat látogat meg, arra is, hogy mit nézeget a YouTube-on (mert ott ugyan pornográfia nincsen, de van durva káromkodás, rasszizmus, szexizmus). Legfőképpen pedig ott a kérdés: mennyit lehet a gyerek a gép előtt?

Remek kis oldal a Cartoonize (ITT TALÁLHATÓ), bár ez nem igazán látszik elsőre. Feltölthetjük saját képeinket, de egy online található kép linkjét is megadhatjuk. Ehhez az oldal közepén (bal oldalt) található részhez kell fáradnunk, figyelmen kívül hagyva a sok kérést, hogy mi mindent vegyünk meg (persze, ha sokat szeretnénk dolgozni a szoftverrel, akkor meg is lehet venni). A lényeg annyi, hogy az így feltöltött képet rengeteg effekttel tudjuk változtatgatni, sőt, igazi karikatúrákat is készíthetünk, vicces kiegészítőket aggathatunk a képre, vagy éppen új szemet, szájat stb. tehetünk rá.

Ma online életünknek tartunk tükröt, különös tekintettel az elvesztegetett időre (már ha elvesztegetett egyáltalán). Gyakran nézünk fel a közösségi oldalakra, próbáljuk meg ismerőseink életét, bejegyzéseit követni, ugyanakkor mindeközben azzal nyugtatgatjuk magyunkat, hogy ezek csak percek az életünkből, ráadásul rendkívül hasznosen töltött percek, hiszen annyi ötlet, hasznos információ, tudás forrása a Facebook, hogy hülye lenne az ember kimaradni a sok jóból. Nos, a Facebook Time Machine megálljt parancsol, és nem görbe tükröt tart elénk.

Diákjaimmal a szemről tanultunk éppen. Említettem, hogy a szemben háromféle színérzékelő sejt van, ezek a kék, zöld és vörös fényre a legérzékenyebbek. Ezek alkotják tehát az alapszíneket. Ők erre mondták, hogy ez nincs így, hiszen az alapszínek a kék a sárga és a piros. Próbáltam érvelni azzal, hogy más az additív és a szubsztraktív színkeverés, más a festék és más a fény, de ez mit sem ért. Ekkor jött az ötlet, amit egy cseh kolléga említett a minap, elkértem egy mobiltelefont és beraktam a mikroszkóp alá 120-szoros nagyításban. A mellékelt képet láthatták.

A szép szavak mindenki számára fontosak, hasonlóan a szép feliratokhoz. A Teacher Files word art generátora ebben nyújt segítséget. Nem kell mást tennünk, mint meglátogatni az oldalt, beírni a 3D-síteni kívánt feliratot, kiválasztani a stílust, színt és egyebeket, és már tölthetjük is le a szép (vagy csúnya, de legalább saját) feliratunkat.

Minket már nem lehet átverni - gondolhatnánk. Ki az, aki milliókat küldözget egy nigéria olajmilliárdos számlájára, vagy azonnal kattint, ha azt látja, hogy ő a százezredik látogatója egy oldalnak, majd másnap megint megörül, amikor egy másik oldalon is ő a százezredik? Nyilván senki nem dől be ilyen avítt módszereknek. Nemrégiben azonban érdekes spam-et kaptam, bevallom, el kellett gondolkodnom, hogy mit is reagáljak.

Jó hír a Google háza tájáról: a képkereső újabb szolgáltatással bővült. Most már kereshetünk felhasználási jogok szerint is a képek között. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a képkeresőben a Keresőeszközök linkre kattintani, ahol is megnyílik hat almenü. Itt a Felhasználási jogok-at válasszuk ki, és így kérhetünk szabadon felhasználható képeket is a keresési találatok között, akár kereskedelmi céllal is. Iskolai projektekben először érdemes talán arra szoktatni a gyerekeket, hogy a képek esetében próbálkozzanak a jogtiszta megoldásokkal először. Egyébként a képkereső egyéb szolgáltatásai is érdekesek lehetnek, például a Típus szerinti keresés, ahol azt dönthetjük el, hogy ClipArt-ot, fényképet, vagy animált rajzot szeretnénk (többek között).

Érdekes, hogy milyen kevésen múlik egy ötlet sikere, vagy éppen kudarca. Nagy örömmel látogattam meg a Stoodle oldalát, amely ingyenes online interaktív tábla, illetve osztályterem is egyben. Egyetlen kattintással létrehozhatunk osztálytermeket, illetve meghívhatunk ide bárkit, és közösen szerkeszthetjük a felületet. Szóval eléggé izgalmasnak tűnt.

Nemrégiben megjelent egy érdekes cikk arról, hogy a keresőmotorok ajánlott találatai milyen érdekesen képezik le a társadalom állapotát, hiszen ott a leggyakoribb válaszokat ajánlják fel nekünk mindig. A cikk 'kutatásai' inkább csak érdekességként szolgálnak, viszont elkezdtem azon gondolkodni, hogy fel lehetne-e ezt a jelenséget használni tanórán is. A válasz: IGEN! Hogy hogyan, azt a lapozás után el is mondom.

Nem új, de még talán hasznos oldal lehet a Webvelem,(ITT TALÁLHATÓ) amely a Microsoft online biztonsággal kapcsolatos anyagait gyűjti. Az oldal ma már mintha kevésbé frissülne, de azért még mindig található rajta hasznos tartalom. Van itt képregény sorozat gyerekeknek, de képzési anyag, illetve a jogtiszta online életről is egy viszonylag kimerítő anyag. Ezeket feltétlenül érdemes akár a diákoknak is megmutatni, hiszen általában (legyünk őszinték) keveset törődnek ezzel. Az oldalhoz tartozik Facebook csoport is (legutolsó bejegyzés: 2011. december), illetve a hasznos linkek gyűjteményében is több már nem aktív hivatkozás szerepel.