A tipográfia nagyon érdekes és fontos dolog, bár többnyire kevés figyelmet kap az oktatásban. Steve Jobs saját bevallása szerint azért is volt sikeres, mert nagyon szerette a tipográfiát és ezért ragaszkodott hozzá, hogy a számítógépeik tipográfiailag helyesen jelenítsék meg a szöveget, ezért is lett az Apple annyira népszerű a tördelők körében. A PaintFont nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) vicces bevezetés lehet a betűk művészetébe a diákok számára. Nagyon egyszerűen működik: először ki kell választanunk, hogy melyik betűket akarjuk a saját betűtípusunkban, majd kinyomtatni az így kapott mintalapot. A lapra írjuk be a betűket a saját kézírásunkkal, majd szkenneljük be vagy fényképezzük le. Az elkészült mintát töltsük fel az oldalra és pillanatokon belül elkészül a betűtípus, ami a saját kézírásunkat tartalmazza.

A Sighter (az oldala ITT TALÁLHATÓ ) amely egy ingyenes fotó alapú kincskereső mobilalkalmazás,­ az ‘56­os forradalom idei évfordulója alkalmából összeállított egytörténelmi játékot. A forradalom legjelentősebb budapesti helyszíneit korabeli fényképeken keresztül mutatja be játékosoknak, akiket az okostelefonjuknál fogva vezet végig a városon egyik helyről a másikra.

Nem szeretem a többszörös választásos teszteket. Ugyan könnyű őket javítani, de abban az esetben, ha nem nagyon jól átgondoltak a kérdések kevés derül ki arról, hogy valóban mit tud, mit gondol a diák. Kevés derül ki arról, hogy miért nem tud valamit, miért felelt rosszul. Ha azonban nagyon jól kitaláljuk a kérdéseket, jó eszköz lehet. AZ ilyen tesztek értékelésében segít a GradeCam nevű alklamazás (IDE KATTINTVA), a webkamerán vagy akár a mobilon keresztül segít a tesztek kiértékelésében.

A OneNote nevű jegyzet alkalmazás szinte mindenkinek a gépén ott van, aki az Office porgramcsomagot használja, de csak kevesen tudják, mennyire hasznos is lehet. A legújabb TanárBlog MixCast-ban most két izgalmas tulajdonságát mutatjuk be. Az egyik, hogy miként lehet szuperhatékony jegyzetelő alkalmazás. Ha az előadásról hangfelvétel is készül, sokkal könnyebb tanulni, a OneNote azt is tudja, hogy összefűzi a hangfelvételt és jegyzetet, az előadást visszahallgatva pontosan látjuk, hogy éppen mit írtunk le. Nagy segítség lehet ez a diszgráfiás diákoknak, de azoknak is, akik sokkal könnyebben tanulnak hallás után.

A ma ajánlott oldal nem feltétlenül az IKT-hoz kapcsolódik, de mégis érdemes ellátogatni rá. Ha valaki tanít, időről-időre elkerülhetetlenül elkapja a kilátástalanság, a kudarc érzete. Minek is csinálom ezt az egészet? Mi értelme van a munkámnak? ezekben a pillanatokban érdemes a Ped2 oldalra látogatni (IDE KATTINTVA) itt arról olvashatunk, hogyan dolgoznak egy Berettyóújfalu közelében levő zsákfaluban tanárok, önkéntesek azon, hogy jobb legyen az ott élők élete, hogy az ottani gyerekeknek is legyen reménye és esélye. A közeget már megismerhettük a Nyomor széle blogból is, de a Ped2 kifejezetten a pedagógiára, a tanulásra koncentrál.

Erdei iskolában voltam a diákjaimmal a múlt héten. A nagyobbaknál (9-10. évfolyam) ezeket az ötnapos táborokat kreditrendszerben tartjuk, azaz a diákok sokféle, többnyire párhuzamosan futó program közül választhatnak, ezekkel gyűjtenek kreditpontokat és a végén ebből adódik az érdemjegyük. Az egyik ilyen választható program a hajnali előadás, amit valóban hajnalban még a reggeli előtt tartunk. Az egyik idei téma a madárvonulás volt. Arra gondoltam, mennyire jó lenne, ha nem csak diákat vetítenék ki, hanem ott helyben tudnám berajzolni például az egyes fajok vonulási útvonalait. Igen ám, de nem volt velünk semmilyen tábla (még hagyományos sem, nemhogy interaktív), csak vetítővászon és projektor. Ekkor jöttem rá, hogy a OneNote a segítségemre lehet.

Az történt a napokban, hogy nagyon szerettem volna egy tananyaghoz szkennelt PDF fájlokat szerkeszthető Word dokumentummás alakítani. A megoldásokat keresve először maga a Word program kínálkozott, hiszen a 2013-as Office-ban a Word már meg tud nyitni PDF fájlokat (figyelmeztet, hogy nem lesz 100%-os, de azért már így is nagy szó). Szóval ez a megoldás tökéletes, ha szövegből készült PDF-ről van szó, nem pedig egy PDF dokumentumban képként elmentett szövegről. Ilyenkor egyszerűen elmenti képként, ami nem segít rajtam. Szerencsére találtam megoldást, mégpedig a Free Online OCR alkalmazásban, amely képes a képekből kinyerni a szöveget, amit Word dokumentumként utána bátran szerkeszthetünk (Megj.: itt sem lesz 100%-os a felismerés, szóval a szöveget jól át kell nézni, de mégis sokkal jobb, mintha nekünk kellene begépelni az egészet.)

Most látom csak, hogy nem írtunk még itt a TanárBlogon a Doodle alkalmazásról (ITT TALÁLHATÓ). mailyen egyszerű dolog, olyan hasznos. Időpontot egyeztethetünk vele és még csak regisztrálni sem kell hozzá, hogy használjuk. Megadjuk a lehetséges időket (nap, óra) és egy linket kapunk, amit megoszthatunk bárkivel. Ők arra klikkelve beállíthatják, hogy mi a jó nekik. Ennyi, de nem is kell több.

Személyes véleményem szerint az egész tanítási rendszerünk leggyengébb pontja az értékelés. A javító, segítő értékelés helyett többnyire csak összegző, lezáró szerepe van. mindannak, mit tudásnak gondolunk csak egy nagyon kis szeletét minősítjük, lehetőség szerint azt, amit könnyű automatizálni és számszerűsíteni, ami valamiképpen az objektív értékelés látszatát keltheti. Miközben évtizedek óta beszélnek az okosok a formatív értékelésről, a folyamatos visszajelzésről, miközben leginkább még most is témazáró dolgozatokat iratunk, amire kapnak egy jegyet az ellenőrzőjükbe. Ezen tudna változtatni például a Kaizena nevű alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ).

Weboldalt készítünk? Egy képre hivatkoznánk, de nincsen online tárhelyünk? A megoldás (több más lehetséges képmegosztó mellett) a Postimage.org, hiszen itt bejelentkezés, regisztráció vagy bármilyen egyéb kellemetlenség nélkül egyszerűen tudunk képeket feltölteni, tárolni és megosztani (akár közösségi oldalakon is).