Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Annyi érdekesség jön szembe, hogy kifejezetten furcsa érzés, hogy a teljes mértékben, minden szempontból teljesen értelmetlen online vállalkozást is sikerült felfedeznünk. Egy mikroblogon találtunk Márk evangéliumából részleteket. Ez eddig rendben, viszont egy amerikai olvassa fel - magyarul, úgy, hogy láthatóan nem tud magyarul (mindez ITT HALLGATHATÓ meg). Azon gondolkodtunk, hogy vajon kinek szánhatták ezt? Azoknak, akik nem tudnak olvasni, de mégis eltalálnak egy Posterous mikroblogra? Vagy azoknak, akik lusták elolvasni az idézetet (2 perc), de szívesen hallgatják a teljesen kerékbe tört magyart (15 perc)? Vagy talán ez egy hatalmas vicc? Vagy külföldieknek szánták, akik nem tudják, hogy milyen a magyar nyelv hangzása (ám most már látják, hogy a magyar-amerikai nyelvrokonság véglegesen bizonyítást nyert)? Szóval komoly kérdések merültek fel bennünk, ha valaki tudja a megoldást, árulja el.

Nagy bejelentést tett a Pearson (Longman kiadó, ha valaki így ismeri még). Egy olyan teljesen ingyenes tanulás szervező rendszert (LMS) csináltak, amely egy hagyományos rendszer minden előnyével rendelkezik, a felhőben van (vagyis nem kell letölteni szoftvert hozzá, és nem kell semmit bűvölni rajta, mint pl. a Moodle-en), viszont tökéletesen együttműködik a Google oktatási alkalmazásaival. Ez nagyo sok jót jelenthet, hiszen két elég komoly cég fejlesztéséről van szó, és már a béta él is. Sajnos még nem lehet belenézni, de már egy bemutató videó felkerült  YouTube-ra, illetve rá lehet nézni a funkciókra. Az új oldal neve Open Class (ITT TALÁLHATÓ), és mindenféle anyagokat, minden formátumban tud fogadni. Teljesen szabadon. Erre szokták azt mondani, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Arre meg azt szokták mondani, hogy ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor általában nem is igaz ... mi nagyon izgatottan várjuk a fejleményeket, mert ez tényleg nagy dobás lehet! Természetesen jelentkezünk, ha bármit megtudunk!

Rengeteg helyen látható comic sans betűtípussal, rengeteg témájú kiírás. Legutóbb például az influenza járványról függesztettek ki az iskolámban egy kedveset, szintén comic sans-ban. Egy külön weboldal szakosodott arra, hogy elmagyarázza, hogy ez miért helytelen. Ha Ön nem egészen piciket tanít, és mindent comic sans-ban ír, akkor bizony egyike a sok CS bűnözőnek. Az elég vicces, angol nyelvű oldal ITT TALÁLHATÓ, a lapozás után összefoglaljuk a tartalmát magyarul is.

Sok kritika éri az IKT-t, hogy egyfajta virtuális világot hoz létre a diákok számára, olyat, aminek nem sok köze van a valósághoz. Bizony megfontolandó dolog ez, vegyük komolyan és próbáljunk valahogy megoldást taláni a problémára. Nem lenne helyes, ha pusztán emiatt mellőznénk a számítógépek használatát a tanításból, inkább próbáljuk meg közelíteni a virtuális világot a valódihoz. Ebben mutat utat nekünk a gravitációs Google (IDE KATTINTVA), az oldal, ahol működik a fizika!

Tessék csak kipróbálni! Mindezek mellett arra is remek példa az oldal, hogy milyen mértékben működik a webkettő lelke, az xml, ami egy-egy oldal tartalmát sok kis újrahasználható részre bontja fel.

Mivel rendszeresen szoktam képernyőképeket készíteni (nem is keveset), vagy éppen a képernyő egy részét illusztrációként használni, vagy diákoknak elküldeni, fontos, hogy gyorsan, praktikusan tudjam mindezt megtenni. Eleinte a Photoshop-ot használtam, ed az drága, meg nagyvad ehhez a feladathoz. Később átszoktam az Aviary szolgáltatására (erről ITT meg is emlékeztünk). Ez két mozdulattal, gyorsan és praktikusan oldotta meg a helyzetet. Aztán egyszer csak olyan géphez kerültem, ahol nem volt Aviary, sem lehetőségem letöltögetni programokat. Ekkor kipróbáltam a Windows képvágóját, és teljesen jól működött. Mivel ez jó eséllyel szinte minden olvasó gépén is ott van, a lapozás után elmesélem, hogy és mit tesz.

Írtuk már egy párszor itt, hogy a közeljövő nagy IKT áttörése a Microsoft mozgásérzékelője, a Kinect lehet. Lassan egy éve, hogy már PC-re is lehet fejleszteni hozzá programokat és lassan előkerülnek az igazán kreatív megoldások. Bátran kijelenthetjük, hogy jelenleg még a jéghegy csúcsát sem látjuk és igazán a kreativitáson múlik, hogy mire használjuk majd. Itt van egy eszköz hatalma lehetőségekkel és szabad a pálya azon gondolkodni, hogy mire is használnánk fel.

Az alábbi videó egy egészen különleges alkalmazást mutat be, amit egy cseh cég fejlesztett ki. Adott egy homokozóasztal, amit fentről egy projektor színez be. A Kinect pedig pontosan érzékeli a domborzatot és ennek megfelelően alakítja a színeket. A hatás lenyűgöző, mindenképpen érdemes megnézni.

Mindenkinek megvannak a maga gyengéi és erősségei. Nekem a szép kézírás az első kategóriába tartozik. Nem ment, nem megy és nem is fog menni - gondoltam. Egészen addig, amíg a legutolsó SMART Notebook frissítést le nem töltöttem, ahol megjelent egy új ikon, a neve pedig ez volt: Kalligráfikus toll. Egy ideig csak szemezgettem vele, hiszen nem használtam soha, és nem értettem, hogy pontosan mire is jó. Aztán egy nap - viccből - rákattintottam, és elkezdtem így írni. Az eredmény több, mint tapintható; az egyik pillanatban szégyenteljes macskakaparással firkáltam a táblára, a következőben pedig középkori kódexírókat megszégyenítő minőségben ontottam a szavakat. És végre szeretek a táblára írni, és jobban figyelek a táblaképre is. Érdekes volt megfigyelni magamon, hogy egy ilyen egyszerű kis ötlet milyen mély változást hoz a mindennapok gyakorlatában.

Megkaptam egy szép dokumentumot egy kollégától, amelyben összesen kb. 10 oldal szöveg volt, valamint 10-15 kép, amelyek a szöveget voltak hivatottak illusztrálni. A beszámoló érdekes volt, azonban nem értettem, hogy miért lett a 15 oldal összesen több mint 50 MB! Persze a képek miatt. A fényképezőről letöltött képeket egyszerűen beillesztette a Word dokumentumba. Aztán az egyik diákom egy digitálisan is beadható projektben elkövette ugyanezt: 15 oldal, kis képekkel illusztrálva, és majd' 100 MB-os terjedelem. Mivel tényleg semmi értelme és szerepe nem volt a gigantikus méretű képeknek (az ideális méret kb. 200 Kb lett volna!), kértem a gyereket, hogy kicsinyítse le a képeket - és akkor meglepődtem, hogy milyen furán nézett rám nagy, ártatlan digitális bennszülött szemekkel. Mi lehet a megoldás? Elkezdtem olyan alkalmazásokat keresgélni, ahol egy kattintással lehet képeket optimális méretűre szabni. És aki keres, az talál. A lapozás után olvashatóak a részletek!

A Flickr (ITT TALÁLHATÓ) az egyik legismertebb képmegosztó oldal, számtalan kisebb-nagyobb, vicces (vagy éppen kevésbé kreatív) alkalmazás épül rá. Most a Spell with Flickr (EZ PEDIG ITT ÉRHETŐ EL) nevűről ejtünk szót. Az ötlet annyi, hogy beírhatunk bármilyen szót, és megkapjuk a Flickr-en található betűkből (képekből) kirakva. Ha nem tetszik bármelyik betű, egyetlen kattintással lehet újat kérni helyette. Akinek nincs kedve csak úgy az oldalra kattintani, az kattintson itt, a cikk alatt a Bővebben linkre, és megnézhet egy példát - azt írtuk, hogy TanárBlog (pontosabban azt, hogy tanarblog, mivel ez ékezetes betűkkel hadilábon áll az oldal, és igen érdekes betűkatyvasz lesz belőle, ha az 'á' betűt a szóban hagyjuk.