Mindenkinek megvannak a maga gyengéi és erősségei. Nekem a szép kézírás az első kategóriába tartozik. Nem ment, nem megy és nem is fog menni - gondoltam. Egészen addig, amíg a legutolsó SMART Notebook frissítést le nem töltöttem, ahol megjelent egy új ikon, a neve pedig ez volt: Kalligráfikus toll. Egy ideig csak szemezgettem vele, hiszen nem használtam soha, és nem értettem, hogy pontosan mire is jó. Aztán egy nap - viccből - rákattintottam, és elkezdtem így írni. Az eredmény több, mint tapintható; az egyik pillanatban szégyenteljes macskakaparással firkáltam a táblára, a következőben pedig középkori kódexírókat megszégyenítő minőségben ontottam a szavakat. És végre szeretek a táblára írni, és jobban figyelek a táblaképre is. Érdekes volt megfigyelni magamon, hogy egy ilyen egyszerű kis ötlet milyen mély változást hoz a mindennapok gyakorlatában.

Megkaptam egy szép dokumentumot egy kollégától, amelyben összesen kb. 10 oldal szöveg volt, valamint 10-15 kép, amelyek a szöveget voltak hivatottak illusztrálni. A beszámoló érdekes volt, azonban nem értettem, hogy miért lett a 15 oldal összesen több mint 50 MB! Persze a képek miatt. A fényképezőről letöltött képeket egyszerűen beillesztette a Word dokumentumba. Aztán az egyik diákom egy digitálisan is beadható projektben elkövette ugyanezt: 15 oldal, kis képekkel illusztrálva, és majd' 100 MB-os terjedelem. Mivel tényleg semmi értelme és szerepe nem volt a gigantikus méretű képeknek (az ideális méret kb. 200 Kb lett volna!), kértem a gyereket, hogy kicsinyítse le a képeket - és akkor meglepődtem, hogy milyen furán nézett rám nagy, ártatlan digitális bennszülött szemekkel. Mi lehet a megoldás? Elkezdtem olyan alkalmazásokat keresgélni, ahol egy kattintással lehet képeket optimális méretűre szabni. És aki keres, az talál. A lapozás után olvashatóak a részletek!

A Flickr (ITT TALÁLHATÓ) az egyik legismertebb képmegosztó oldal, számtalan kisebb-nagyobb, vicces (vagy éppen kevésbé kreatív) alkalmazás épül rá. Most a Spell with Flickr (EZ PEDIG ITT ÉRHETŐ EL) nevűről ejtünk szót. Az ötlet annyi, hogy beírhatunk bármilyen szót, és megkapjuk a Flickr-en található betűkből (képekből) kirakva. Ha nem tetszik bármelyik betű, egyetlen kattintással lehet újat kérni helyette. Akinek nincs kedve csak úgy az oldalra kattintani, az kattintson itt, a cikk alatt a Bővebben linkre, és megnézhet egy példát - azt írtuk, hogy TanárBlog (pontosabban azt, hogy tanarblog, mivel ez ékezetes betűkkel hadilábon áll az oldal, és igen érdekes betűkatyvasz lesz belőle, ha az 'á' betűt a szóban hagyjuk.

Nem működik. Ezt kellett kimondanom a chat használatáról az osztályteremben. Ez azért nem annyira meglepő, hiszen minek is használnánk a chat-et, amikor az osztályban egyszerűbb a valódi (személyes) kommunikáció. Miért is chat-elnénk, ha beszélgethetünk is. Ugyanakkor azon is töprengtem, hogy ha már egyszer ennyire élvezik a gyerekek a chat-et, nem lehetne mégis helyet szorítani neki a módszertani palettán. Végül is mit tudhat a chat, amitől érdekessé válhat? A válasz: anonimitás. Az egyetlen előnye a 3D-s kommunikációval szemben az, hogy elbújhatunk álnév mögé. Ha pedig így van, akkor érdekes lehet egy olyan játék, ahol a egymást megpróbáljuk 'lebuktatni'. Részletek a kísérletről, és annak eredményéről a lapozás után!

Többször előfordult, hogy YouTube videót szerettem volna használni, de nem az egészet, hanem egy kis részét csupán. Erre van több alkalmazás, most a Splicd nevűt ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol nincs más dolgunk, mint beírni a kezdő, illetve a végpontot, majd egyetlen kattintással kivághatjuk a számunkra kedves részt a videóból. Ezt aztán egy link segítségével meg is oszthatjuk másokkal, beágyazhatjuk blogunkba, vagy digitális osztálytermünkbe. Ennél egyszerűbb megoldás a problémára nem nagyon létezik, ráadásul valóban csak egyetlen mozdulat, és semmilyen IT előélet, vagy tudás sem kell hozzá.

Nyelvtanárként fontos, hogy gyorsan meg tudjam találni egyes dalok szövegét. Természetesen a Google eddig is segített, csak az volt nagyon zavaró, hogy a keresőoldal által megadott találatok legtöbbször mindenféle felugró ablakokkal, reklámokkal vannak megtűzdelve, nem ritkán pedig a vírusirtónak is adtam így munkát. Ha mindez nem lenne elég, a szöveget nem mindig könnyű kimásolni, ha egyből Word-be teszem, rengeteg 'szemét' marad benne. Ezért is örültem, hogy rátaláltam a Songrabbit nevű oldalra (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyszerűen beírom a  keresett szám címét, kattintok, és már vihetem is a dalszöveget. Ajánlom mindenkinek, aki hasonló helyzetben találja magát!

Nagy valószínűséggel a közeljövő nagy dobása az oktatástechnikáűban a Microsoft test érzékelő kontrollere a Kinect lesz. Ahogyan az interaktív táblák létjogosultsága ma már egyértelmű, amiként a szavazórendszerek is egyre jobban válnak részévé a modern oktatásnak, a Kinectnek is ott lehet a helye a jövő osztálytermében.

Most még abban a fázisban vagyunk, amikor még csak az első tapogatózások folynak, mire is lehet jó ez az eszköz. Vannak azonban máris nagyon izgalmas dolgok a virtuális zongorától a diszlexiásokat segítő betűrajzokig. Az alábbi videóban az látható, miként használható fel a Kinect a prezentációk színesítésére. Elsődlegesen az e-learning anyagokban lehet a korábban screencastok alternatívája, ha maga az előadó is megjelenhet a képen, sőt azt manipulálhatja is.

Arról már sokat beszéltünk, hogy diákként (esetleg tanárként) mire lehet, érdemes, kellene stb. használni a Facebook-ot. Egy infografika abban nyújt segítséget, hogy vajon a szülők miként állnak a közösségi oldalhoz. A megkérdezett (amerikai) szülők 55%-a használja az alkalmazást arra, hogy kövesse gyermeke életét (vagy kémkedjen utána- nézőpont kérdése), ebből 11% kifejezetten azért csatlakozott a közösséghez, hogy a csemetéjén tartsa a szemét. Leginkább az állapotfrissítéseket olvassák (40%), de a betegelt képek között is sokan tallóznak előszeretettel (29%). Mindösszesen 16% jelöli be a gyerekét, 4% viszont elutasításra talál. És hogy mindezt miért teszik? Közel 40% úgy érzi, hogy nagyon félti a gyerekét, de vannak sokan, akik másképpen nem is tudnak tájékozódni junior mozgásáról. Érdekes még, hogy elég sokan kémkednek elsősorban azért, hogy elkerülhessenek kínos helyzeteket a családban. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy nem a Facebook a szülők első védelmi vonala, hiszen 76% rendszeresen ellenőrzi a böngészőben az előzményeket (azaz ellenőrzi, hogy az utód milyen weboldalakat nézett meg), és 23% még attól sem riad vissza, hogy az elküldött levelek mappában böngészgesse gyermeke levelezését. Az persze a másik oldal, hogy Amerikában 13 év a korhatár, amely felett valaki pl. a Facebook-ra regisztrálhat, de azért becslések szerint 7.5 millió 13 éven aluli van az oldalon. 20 millió felhasználó pedig 18 éven aluli. A tanulság: az internet fantasztikus lehetőségeket rejt a minden lében kanál szülőknek, vagy - ha úgy tetszik - segít megvédeni a gyermekünket (esetleg még az esti beszélgetést is kiválthatjuk néhány jól irányzott kattintással).

Aki próbált már olyan videót felvenni, amin beszélnie kellett, az tudja, hogy nem véletlenül tanulnak négy évig a színművészetin. Az ember a legegyszerűbb webkamerás felvétel közben is belebotlik a mondandójába, belekavarodik egy mondatba, aztán dobhatja el az egészet és kezdheti előröl a felvételt. Így volt ez eddig, de most már van megoldás. A Cueprompter nevű oldalon (IDE KATTINTVA)egy online súgógépet találunk.

Megírhatjuk előre a szöveget, időzíthetjük, vagy beállíthatjuk, hogy kattintásra lépjen tovább. A felvételkor nincs más dolgunk, mint kedvesen a webkamerába nézni és felolvasni a szöveget, ahogyan azt a világ minden tévébemondója teszi.

A TanárBlogon ezidáig közel 2500 érdekes, hasznos, osztályteremben kipróbált oldalról, alkalmazásról írtunk. Talán ennyi értelmes, az oktatásban is felhasználható poszt mellé odafér néhány kevésbé komoly oldal, amely talán - ha mást nem - mosolyt csalhat mindenki arcára. Ilyen a Varázsgomb (Magic Button), ahol egyetlen gombnyomással mindent helyre lehet hozni, és minden rendben lesz. IDE ÉRDEMES KATTINTANI, hogy megtapasztalhassuk a Varázsgomb mindenható erejét! És előre is elnézést!