Az alábbi írás Gyollai Ákos munkája. Köszönjük neki.

A gyerekek érdeklődésének felkeltésére, illetve továbbfokozására kiválóan alkalmas a Földgömb Magazin online verziója (ITT TALÁLHATÓ ). Kulcsszavas keresés alapján érdekes cikkeket kaphatunk tájegységekről, városokról, földrészekről, amelyek a közoktatást színesítik, kiegészítik. Ám ez még nem minden! Például a „Himalája” kulcsszóra keresve nemcsak természetföldrajzi tartalmú cikkek jelennek meg, hanem társadalom földrajzi, történelmi, illetve biogeográfiai anyagok is elérhetőek. Ez azért is lényeges, mert a gyerekek tudása tantárgyakon átívelő lesz. Az oldal további előnyei közé tartozik, hogy kutatók publikálnak, ezért szakmai tartalma megbízható. Tehát a gyerekek jól felkészülhetnek az itteni anyagokból például kiselőadásaik megtartására, illetve szorgalmi feladatokat is adhatunk a honlapról. Másik jó tulajdonsága még a honlapnak, hogy a publikációk ismeretterjesztés céljából készültek, így bárki könnyen megértheti.

Lelkendeztünk itt már eleget arról, hogy milyen hatékony eszköze lehet az értékelésnek az angol nyelvterületen nagyon elterjedt értékelőtáblázat (rubric). A lényge, hogy a diákok a feladataik elvégzése előtt előre megkapják az értékelőtáblázatokat, amiben szerepelnek az értékelés szempontjai és azok szintjei is, rövid leírásokkal. Ezek alapján maguk is láthatják, hogy hol tartanak, hogyan javíthatnak még a munkájukon. Korábban már bemutattuk a Rubistar oldalt, ahol sok-sok példát találunk ilyen táblázatra. A ForAllRubrics nevű oldal (IDE KATTINTVA) abban segít, hogy ilyen táblázatokat készítsünk el és osszunk ki a diákjaink között, ahol ők maguk és mi is követhetjük a munkájukat.

A lechner Központ oldalán akadtunk pár olyan térképre, amiket az oktatásban is remekül lehet használni (IDE KATTINTVA). A téképeken különféle adatokat jelenítettek meg, sok információval együtt. Biológiából és földrajzból a leghasznosabb a természetvédelmi területeket bemutató térkép (ITT ÉRHETŐ EL), izgalmas lehet megkeresni, hogy az iskola környékén milyen védett területek találhatók meg, akár meg is látogathatjuk őket.

Ma ismát egy magyar fejlesztésről számolunk be (a tippet köszönjük Fekete Zsombornak) a neve Pursued (ITT TALÁLHATÓ) és a Google Streetview alkalmazását használja. A történet szerint elraboltak, majd kidobtak minket az utcára, és nekünk azt kell kitalálnunk, hogy hol vagyunk. A játék igen ízléses kivitelű, modern és letisztult. Ráadásul az a hátránya sincs meg, mint ami a Geoguessr nevű játéknak (erről ITT ÍRTUNK), ahol tényleg csak random kidob valahol a világban. A Pursued ellenben nem végteleníthető, 15 szint van, és ezeket - ha jól láttam - nem random kapjuk. Így talán kiszámíthatóbb a játék, és ha tanórán használjuk, talán kényelmesebb így, mert tudhatjuk előre a megoldást :)

Közös munkába fogott - és nem is kicsibe - a TanárBlog egyik szerelemgyereke - az e-StudyGroup - és az UNICEF. Évek óta nagy sikerrel zajlik az UNICEF szervezésében, a Telenor támogatásával az Ébresztő Óra nevű gyerekjogokkal foglalkozó alternatív osztályfőnöki óra, ahol önkéntesek segítenek a diákoknak megérteni, hogy mihez van joguk - vagy éppen, hogy mihez nincs. Az ok, amiért a program a TanárBlogon is terítékre kerül, nem más, mint az, hogy elindult az Ébresztő Óra digitális változata is. Reményeink szerint hetente új anyagokkal jelentkezünk, az e-StudyGroup rendszerében, játékosabban, de mégis tananyagként próbáljuk mindazt a tudást - legalább részben - átadni, amely az UNICEF munkája során felhalmozódott. Az első rész már készen van, IDE KATTINTVA lehet kipróbálni, játszani vele. A tananyagok egy egylépéses, egyszerű regisztráció után érhetőek el.

A kiterjesztett valóságról mindenki azt gondolja, hogy nagyszerű oktatási lehetőségek vannak benne, de azért még nem árasztotta el a világot a sok innovatív alkalmazás, ami új alapokra helyezné a pedagógiát. A Libraries of Life kártyái (ITT TALÁLHATÓK) szerencsére nem törnek túl nagyra, de nagyon jópofa, hasznos eszközök lehetnek az órán. Az oldalon találunk egy sor kártyát, amit kinyomtathatunk (vagy csak a monitoron nézhetünk, úgy is működik), valamint egy mobiltelefon alkalmazást (Androidra és iPhone-ra). Ha a telefon kameráját a kártyára irányítjuk, akkor a képernyőn további, három dimenziós képek, videók, információk jelennek meg. Mindez angolul van ugyan, de nem kell hozzá anyanyelvi szintű ismeret.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy az értékelés a modern oktatás egyik legproblematikusabb pontja. Miközben sok szó esik a formatív értékelésről, arról, hogy milyen lényeges lenne, hogy a diákok minél gyorsabban kapjanak lényeges és érdemi visszajelzést. Arról is egyetértés van, hogy mennyire fontos a kortárs és az önértékelés. Aztán a végén valahogy maradnak a folyamat végén lezárásként értékelő (tehát szummatív) dolgozat, a többszörös választásos tesztek, jobb esetben egy párosítós feladat vagy egy keresztrejtvény. A technika pedig pont ebben tud segíteni, sokat emlegettük már itt a Socrative nevű alkalmazást (pl. ITT, most egy sok szempontból hasonlóról lesz szó, ez a Verso (IDE KATTINTVA).

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon a gépek, a technika nem fogja-e helyettesíteni a tanárokat? Azok, akik finanszírozzák az oktatást persze vágyakozva gondolnak erre már a rádió megjelenése óta, mások meg komoly fenntartásokkal vagy éppen félelemmel. Most nekem is eszembe jutott ez a kérdés, amikor rátaláltam a Photomath nevű mobil alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Az alkalmazás, ami iOS-re és Androidra is ingyenesen elérhető bármilyen nyomtatott matematikai képletet, egyenletet szépen lépésről lépésre megold. Közben még magyarázatot is fűz az egyes lépésekhez, ráadásul magyarul. Az egyszerű egyenleteken túl elbánik a magasabb matematikai koncepciókkal, szögfüggvényekkel, komplex számokkal is. Ha pedig ez így van, akkor vajon mi szerepe lehet a matektanárnak? Érdemes-e begyakoroltatni azokat a megoldási módokat, amiket a telefon egy pillanat alatt kiad? Ha van egy ilyen eszközünk, akkor nem kellene átgondolni, hogy mit és hogyan tanulunk.

Egy olyan projektet szeretnék bemutatni, amit a Digitális Témahét keretében valósítottunk meg az iskolában. A lényege, hogy a diákok Sway-ben készítettek a Föld történetének fontos pillanatairól bemutatót, majd ezeket helyeztük el a folyosón az idővonalnak megfelelően. Megvallom, amikor elsőként találkoztam a Sway-jel nem értettem, hogy mi olyan nagyszerű benne. Tény, hogy az esztétikailag elmaradottaknak (és én is ilyen vagyok) segít azzal, hogy csak kevés lehetőségből lehet választani és maga a rendszer készíti el a kinézetet, de ezt azért egy Powerpoint sablon is tudja. Azután hamar kiderült, hogy a Sway nagy előnye, hogy mindenféle eszközről jól olvasható, jól látható. Ideális tehát arra, ha olyan dolgot akarunk készíteni, amit mobilon fognak nézni.

Sokan és sokat beszélnek mostanában a migráció kérdéséről. Ez nem meglepő, az viszont kicsit igen, hogy ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt tapasztalom, hogy a diákok fejében (mint ahogy a felnőttek fejében is, vagy az én fejemben éppen) elég sok, néha egymásnak ellentmondó gondolat kavarog. Talán ezért kifejezetten hasznos néha megpróbálni a tényekhez, adatokhoz visszanyúlni - főleg, ha érdekesen és interaktívan kutathatóan tálalják ezeket az adatokat. Az Independent pont ilyen oldalt mutat be, ahol bármelyik országra kattintva megtudhatjuk, hogy honnan pontosan hányan érkeztek az adott országba. Kiderülhet elég gyorsan például, hogy Mauritius-ról összesen 65-en érkeztek Magyarosrszágra. De ez persze csak a jéghegy csúcsa, érdekes lehet a migráns populációt különböző országokban összehasonlítani. A térkép IDE KATTINTVA található.