A projektpedagógia kifejezetten sikeres, főként, amikor a 21. századi képességek fejlesztése a cél. A klasszikus tanulással szemben (tanár beszél - diák hallgat), a projektekben együttműködnek a diákok, közösen ötletelnek, megoldásokat keresnek problémákra és meg is valósítják azokat. Nem könnyű azonban nyomon követni, hogy kinek mit kell éppen csinálnia, milyen feladatok vannak, hogyan áll egy összetettebb munka. Természetesen erre is van digitális megoldás, a projekt menedzser rendszerek. Korábban már bemutattuk a Basecamp nevűt, aminél kicsit macerás volt az ingyenességet megszerezni. Az Asana esetében (ITT TALÁLHATÓ) nem kell levelezgetnünk, 15 fős csoportokig teljesen ingyenesen használható. Ha a diákok projektekben dolgoznak, érdemes egy próbát tenni vele.

Nagyon sokszor írtuk már le, hogy egy kép felér ezer szóval, de tény, hogy a képek nagyon sokat segíthetnek a tanításban. Akár azért, hogy a saját frontális előadásainkat színesítsük, akár azért, hogy a diákok keressék, használják fel őket, de akár azért is, mert elkészíthetünk vele egy Pecha Kucha sablont, amihez azután a diákoknak kell megtartania az előadást (akár felelés helyett). A képek megtalálásában segíthet a Magyar Digitális Képkönyvtár (IDE KATTINTVA), ami az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezésére jött létre. Nagyon sok kép van itt, szerencsére alaposan felcímkézve és csoportosítva.

Egyre többször hangzik el, hogy mennyire fontos a programozás tanítása és az is, hogy mennyire hasznosak lehetnek ebben a robotok. Valóban, a kódolás steril világa helyett sokkal motiválóbb, ha egy kézzel fogható, mozgó dolgot irányíthatnak a diákok. Ebben lehetnek nagy segítségre a LEGO robotok. A gond csak az, hogy egy-egy ilyen készlet nem olcsó és kevés olyan iskola van, ahol akár egynél több is lenne belőlük, nem hogy annyi, ami egy szakkörnek, akár egy teljes osztálynak elég. Az Open Roberta Lab ebben jelenthet megoldást. Az oldalon (IDE KATTINTVA) választhatunk, hogy egy valódi robotot akarunk-e irányítani (Bluetoothon keresztül) vagy egy szimulációban akarunk-e programozni. Könnyen csinálhatunk olyan foglalkozást, amiben a diákok többsége a szimulációban dolgozza ki a részletes programot, majd azt utána sorban kipróbálják a meglevő robotukon.

Játék és művészet 45 percben. Ezt próbálhatjuk ki, és szervezhetjük meg a Google Cultural Institute oldalán, ahol pl. a British Museum termeit járhatjuk be, ráadásul 3D-ben (ráadásul IDE KATTINTVA). Ebből igen könnyen készíthetünk játékot, hiszen nem kell mást tenni, mint előre lejárni a termeket, majd útvonalat leírni a duiákoknak, és kérdéseket feltenni - pl. melyik a legrégibb váza az adott teremben, és mikor készült, vagy milyen hétköznapi használati tárgyak láthatóak egy vitrinben. Meg fogunk lepődni, hogy az ilyen kevéssé izgalmas rejtélyeket is milyen szívesen fejtik vissza a diákok!

Az oktatási rendszert ért kritikákban többször is előkerül, hogy miért nem oktatnak alapvető pénzügyi ismereteket a diákoknak. Ugyan a NAT már tartalmazza, hogy ezeket az ismereteket mindenféle tárgyhoz kapcsolódva tanítani kell, gyakran nem jut nekik idő. A Populus nevű oldalon talált kalkulátor (IDE KATTINTVA) izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk a közpénzekről a diákokkal és akár matematikából is felhasználjuk az adatokat. Az oldal a 2013-as költségvetés adatain alapul, megadhatjuk, hogy mennyi a nettó fizetésünk (vagy a szülőké, esetleg egy elképzelt polgáré) és azt is, hány gyerek van, ezután megnézhetjük, hogy mire mennyit költünk naponta, azaz az adóként befizetett pénz mire megy el.

Igazi hiánypótló oldal a Designpedagógia (ITT TALÁLHATÓ), amit Mészáros Zsuzska, a Fazekas Gimnázium rajztanára ír. A design gondolkodás ugyanis olyasmi, ami a 21. században kifejezetten fontos és izgalmas, de az iskolában alig jut neki hely. Pedig a csendélet rajzolásnál talán érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha a diákok projektek keretében dolgoznak design feladatokon. Az oldalon mindent megtalálunk, hogy akár magunk valósítsuk meg azokat. Ha nem is tanórai keretben, de szakkörön, napköziben is izgalmas lehet.

Nagyon izgalmas alkalmazást fejlesztett az Emirates View from above címmel, (ITT TALÁLHATÓ ) amelyet egy valóban nagyon szép, interaktív földgömbön helyeztek el. A földgömböt kedvünkre forgathatjuk, így sok országról találhatunk bemutatkozó filmeket, amelyeket a YouTube-ról fűznek be. Nekem külön tetszett, hogy a filmek szerkezete megegyezik, és nincs hang, csak zene. Előnyös oktatási felhasználás szempontjából, hogy az adot ország neve csak a videó elején, és a legvégén látható. Én használtam képleírásra - nézték a videókat, és csak az egyik diák látta, a másik becsukta a szemét, és hallgatta a leírást. Végül közösen megpróbálták kitalálni, hogy a világ mely részén járhattunk. De ha nem nyelvet tanítunk, akkor természetesen a kitalálós játék is elég lehet önmagában.

Nagyon izgalmas oldal a Yummimath (IDE KATTINTVA), ahol matematikához találhatunk ötleteket, foglalkozásokat, projekteket. Sajnos, az oldal angolul van, de ahhoz, hogy az ötleteket megértsük nem kell nagy nyelvtudás. A foglalkozásoknak közös, ogy aktualitásokhoz, a mindennapokhoz kapcsolódnak. Jelen pillanatban például az 50. Superbowllal, az amerikai futbalbajnokság döntőjével kacsolatos feladatokat találhatunk (milyen függvény fektethető a reklámárak alakulására?, megjósolható az eredmény?, mik is a római számok, amikkel jelölik a verseny sorszámát? és így tovább). Az ötletek könnyen adaptálhatók akár a foci EB-re vagy éppen az olimpiára, a lényeg, hogy valami nagyon aktuális alapján jön elő a matematika. Vannak persze mással kapcsolatos feladatok is, kiszámolhatjuk például, hogy mennyire pontos időjárás előrejelző a híres mormota.

Négy éve már, hogy bemutattuk a ThingLink oldalt, ahol képekre lehet feliratokat elhelyezni, tavaly arra mutattunk példát, hogy miként lehet például egy Bruegel festmményt értelmezni vele (**ITT). Már ezekkel is izgalmas oldal lenne, de a minap egy új és még sok lehetőséget kínáló lehetőséggel bővült. A ThingLinkben (IDE KATTINTVA) ugyanis már videókat is elláthatunk feliratokkal. Remek feladatok készíthetők úgy, hogy a diákok nézik a videót és az adott pontokon a látottak alapján válaszolnak kérdésekre, vagy kezdenek internetes keresésbe. Itt egy példa:

Mit várhat el az ember egy olyan oldaltól, aminek az a neve, hogy Tanítás filmekkel? (Angolul Teach With Movies, IDE KATTINTVA érhető el). Nem kell csalódnunk, számtalan olyan óravázlatot, kérdéssort kapunk, ami valamilyen (gyakran nálunk is elérhető) filmhez kapcsolódik. Ha nem akarunk egy egész filmet megnézni a diákokkal, akkor érdemes a Snippets and Shorts menüpontra kattintani, ott ugyanis gyakran YouTube linket is megtaláljuk a tanításban felhasználható részlethez. Sajnos az oldal angolul van, de ötletadónak mindenki számára jó lehet.