Nincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a mozgások newtoni elméletét akarja megtanítani. Rögtön ott van az első törvény: egy test mozgásállapota nem változik, amíg más test vagy mező nem hat rá mondjuk, majd elgurítunk egy labdát és az szépen lelassul majd megáll. Persze ilyenkor az ember nekikezd súrlódásról beszélni, meg akár közegellenállásról is, de a tény tény marad: a mindennapi tapasztalatok nem a newtoni fizikát támasztják alá (talán ezért is kellett 2500 év mire kitaláltuk). Az angol űrügynökség oldala az Astro Academy: Principia ezen segíthet (IDE KATTINTVA). Newton törvényeit, a mozgás alapszabályait ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson mutatja be egy űrhajós, és így már minden úgy viselkedik, ahogy kell neki.

Kicsit a Kahoot! és a Socrative vonalán halad a Mentimeter nevű alkalmazás, de még annál is több lehetőséget kínál fel, mint azok. Nem csak kvízeket készíthetünk, hanem akár szófelhőt is, valamivel kapcsolatban, vagy éppen közvélemény-kutatást, nyitott kérdéseket is feltehetünk, de különféle szempontok alapján is osztályozhatunk dolgokat. A dolog nagyon egyszerű, a tanár a mentimeter.com oldalon regisztrál (ingyen) és elkészíti a kvízt, majd miután azt elindítja, kap egy számot. A diákoknak a menti.com oldalon kell bejelentkeznie ezzel számmal és már kezdődhet is a kvíz. Sokrétűbb, mint a Socrative vagy a Kahoot!.

Milyen lehet gőzhajót tervezni? A Full Steam Ahead című játékban bárki kipróbálhatja (IDE KATTINTVA). Egyre nehezebb feladataink vannak, egyre komolyabb kihívásokkal nézhetünk szembe. Közben persze történelmet és fizikát is tanulhat a diák, megtanulhatja, mi a különbség a fa- és az acél hajótest között, a vitorla, a lapátkerék és a propeller meghajtás között. Teljesen szabad kezet kapnak arra, hogy tervezzenek.

Lassan két hónapja használom aktívan a Microsoft Classroomot (ITT ÍRTUNK RÓLA) nagyon kellemes tapasztalatokkal. Sokkal egyszerűbbé teszi a diákok munkájának követését, rendezését. Nagy örömmel fedeztem fel, hogy a rendszerhez már mobilos applikáció is van Androidra (ITT) és iOS-re (ITT) egyaránt. A mobilos applikció segítség nekem a tanárnak, hiszen például értesítést kapok róla, ha valaki beadta a munkáját vagy éppen hozzászólt valamelyik feladathoz, de segít a diáknak is, aki mindig láthtatja pontosan, hogy milyen feladatok várnak rá.

Az ingyenesen használható Adobe Spark nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) képeket és szövegeket kombinálhatunk könnyen látványos formába. (Kicsit hasonlít a Sway-re, bár limitáltabbak a lehetőségei.) Háromféle dolgot készíthetünk: képet felirattal, prezentációt (blogposztot) és videót a képekből és a hozzájuk tartozó szövegekből. Az egész nagyon könnyen, gyorsan használható és az eredmény garantáltan esztétikus lesz.

Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.

Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.

Nagy örömmel számolunk be mindig magyar kezdeményezésekről. A mai, amelynek a neve Mistory, pedig kifejezetten aktuális, hiszen egy október 23-ával kapcsolatos kalandjátékot fejlesztettek ki. Ha valaki szeretné végigizgulni az eseményeket, töltse le és járja végig az utat. Az alábbiakban mindent elmondunk az alkalmazásról, a szerzők, fejlesztők saját szavaival. Érdemes belelapozni! Részletek a lapozás után, vagy az app weboldalán, itt: www.mistorygame.com

A Kahoot! hihetetlen sikere után lehetett arra számítani, hogy előtűnnek azok a játékok, amik hasonló mechanikára épülnek. Ilyen a GameOn World nevű is (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon vagy indíthatunk egy saját játékot, vagy csatlakozhatunk egy elindított játékhoz. Ha saját játékot indítunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen kérdések legyenek. Lehetnek városok, amiket el kell helyezni a térképen, események, amiknek az időpontját kell megbecsülni vagy éppen sporttal, tudománnyal, filmekkel kapcsolatos kérdések. It a kérdések véletlenszerűen jönnek, nem mi állítjuk össze őket.

A Fotojet (ITTT TALÁLHATÓ ) egy elég profin összerakott képszerkesztő alkalmazás, amelynek van ugyan fizetős része, de az ingyenes oldallal is tökéletesen ellehetünk. Alapvetően kollázsokat készíthetünk vele, illetve köszösségi média oldalainkat is feldobhatjuk izgalamas és profi(nak tűnő) dizájn elemekkel. Egyszerű (Facebook-os) regisztráció után a Collage linkre kattintva találunk template-eket (pl 3D effekteket), amelyek segítségével valóban igen pofás kollázsokat készíthetünk, saját képek feltöltésével. A képeket szerencsére le is tölthetjük a saját gépünkre, azaz elvihetjük - ez néha fizetős szokott lenni az ilyen oldalakon. Egy szó mint száz, ha kollázst készítenénk bármilyen projekthez, megéri a Fotojet-re (is) benézni.