Sokszor elhangzott már, hogy a 3D lesz a következő nagy dolog, akár a moziban akár az oktatásban, de valahogy csak nem akarózik eléggé nagy lenni. Az érthető, hogy nem akar az ember furcsa szemüvegben ülni az órán vagy éppen ilyen szemüvegben lapozgatni egy tankönyvet, így szerintem az ilyen értelemben vett 3D mindig csak a következő nagy dolog lesz. A 3D modelleknek azért mégis lehet szerepe a tanításban, vannak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet, ha valamit látunk térben is (például a molekulák felépítését tanulva), vagy akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. A Sketchfab nevű oldalon (IDE KATTINTVA) mindenféle 3D modelleket találunk, amiket nézhetünk a böngészőből vagy ki is nyomtathatunk, sőt akár máshová is beilleszthetjük!

A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

A Matador Network (ITT TALÁLHATÓ ) érdekes játékot fejlesztett, amelyben országok körvonalai alapján kell felismernünk, hogy hol is járunk. Miután találgattunk, további érdekes információkat kapunk az országokról (igaz, hogy angolul). Akár angolórán is érdekes feladat lehet, ismétlésnek, vagy rövid levezető játéknak is kitűnő.

A diákok szeretnek játszani, gyakran még az sem tűnik fel nekik, ha közben tanulniuk is kell. Erre az alapgondolatra épít a FlipQuiz nevű oldal, ahol a korábban a tévében látható Mindent vagy semmit mintájára készíthetünk játékot (IDE KATTINTVA). Témakörök vannak, azokban különböző pontértékű kérdések. A diákok választanak egy témakört, megkapják a kérdést és felelnek rá, ugyan látszik a válasz is, de azt, hogy az ő válaszuk helyes olt-e (így plusz vagy mínusz pontot érdemelnek-e) már a tanár döntheti el. A égén persze az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Nincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a mozgások newtoni elméletét akarja megtanítani. Rögtön ott van az első törvény: egy test mozgásállapota nem változik, amíg más test vagy mező nem hat rá mondjuk, majd elgurítunk egy labdát és az szépen lelassul majd megáll. Persze ilyenkor az ember nekikezd súrlódásról beszélni, meg akár közegellenállásról is, de a tény tény marad: a mindennapi tapasztalatok nem a newtoni fizikát támasztják alá (talán ezért is kellett 2500 év mire kitaláltuk). Az angol űrügynökség oldala az Astro Academy: Principia ezen segíthet (IDE KATTINTVA). Newton törvényeit, a mozgás alapszabályait ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson mutatja be egy űrhajós, és így már minden úgy viselkedik, ahogy kell neki.

Kicsit a Kahoot! és a Socrative vonalán halad a Mentimeter nevű alkalmazás, de még annál is több lehetőséget kínál fel, mint azok. Nem csak kvízeket készíthetünk, hanem akár szófelhőt is, valamivel kapcsolatban, vagy éppen közvélemény-kutatást, nyitott kérdéseket is feltehetünk, de különféle szempontok alapján is osztályozhatunk dolgokat. A dolog nagyon egyszerű, a tanár a mentimeter.com oldalon regisztrál (ingyen) és elkészíti a kvízt, majd miután azt elindítja, kap egy számot. A diákoknak a menti.com oldalon kell bejelentkeznie ezzel számmal és már kezdődhet is a kvíz. Sokrétűbb, mint a Socrative vagy a Kahoot!.

Milyen lehet gőzhajót tervezni? A Full Steam Ahead című játékban bárki kipróbálhatja (IDE KATTINTVA). Egyre nehezebb feladataink vannak, egyre komolyabb kihívásokkal nézhetünk szembe. Közben persze történelmet és fizikát is tanulhat a diák, megtanulhatja, mi a különbség a fa- és az acél hajótest között, a vitorla, a lapátkerék és a propeller meghajtás között. Teljesen szabad kezet kapnak arra, hogy tervezzenek.

Lassan két hónapja használom aktívan a Microsoft Classroomot (ITT ÍRTUNK RÓLA) nagyon kellemes tapasztalatokkal. Sokkal egyszerűbbé teszi a diákok munkájának követését, rendezését. Nagy örömmel fedeztem fel, hogy a rendszerhez már mobilos applikáció is van Androidra (ITT) és iOS-re (ITT) egyaránt. A mobilos applikció segítség nekem a tanárnak, hiszen például értesítést kapok róla, ha valaki beadta a munkáját vagy éppen hozzászólt valamelyik feladathoz, de segít a diáknak is, aki mindig láthtatja pontosan, hogy milyen feladatok várnak rá.

Az ingyenesen használható Adobe Spark nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) képeket és szövegeket kombinálhatunk könnyen látványos formába. (Kicsit hasonlít a Sway-re, bár limitáltabbak a lehetőségei.) Háromféle dolgot készíthetünk: képet felirattal, prezentációt (blogposztot) és videót a képekből és a hozzájuk tartozó szövegekből. Az egész nagyon könnyen, gyorsan használható és az eredmény garantáltan esztétikus lesz.

Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.