Ha valaki komolyan veszi a gyerekekre vonatkozó személyiségi jogokat, nem lehet könnyű dolga, ha virtuális osztálytermet akar csinálni. Adódna a Facebook és sokan is használják, de ott nem nagyon kontrollálható, hogy milyen tartalommal szembesül a diák, akit iskolai feladatának részeként küldünk fel, a legkisebbeknek pedig szóba sem jön, hogy oda menjenek. Jó választás lehet a Yammer, de az nem alkalmas arra igazán, hogy nyilvánossá tegyünk dolgokat. Márpedig a diákok művészeti alkotásait sokan szeretnék minél szélesebb közösség elé tárni, elvégre ez a művészet lényege, hogy másoknak készül. Erre a dilemmára jelenthet megoldást a Creatubbles (ITT TALÁLHATÓ, ahol a személyiségi jogok és a gyermekbiztonság maximális figyelembevételével készíthetünk virtuális kiállításokat.

Nem csupán nyelvtanároknak szól a mai ötlet, bár én ezt a 'feladatot' szinte minden évben - így vagy úgy - megcsinálom angolórán. Szerencsére rengeteg képet és képgyűjteményt találhatunk az interneten, amelyek a 2015-ös évet próbálják összefoglalni számunkra. ITT TALÁLHATÓ például egy angol nyelvű, 67 képet tartalmazó oldal, amely elég lehet ahhoz, hogy akár egy egész órán keresztül próbáljuk felidézni és értékelni az elmúlt évet, esetleg elgondolkodjunk közösen arról, hogy mit tartogat 2016 a megjelenített események kapcsán. Lehet képdiktálást csinálni (ahol a képet csak az egyik diák látja, akinek le kell 'diktálnia' mindent a partnerének, akinek viszont az a feladata, hogy lerajzolja az eredetit), vagy párban találgatni, hogy mely események lehettek, esetleg lehet egy-egy igaz-hamis állítást megfogalmazni mindegyikkel kapcsolatban, emellett akár egy-egy képet nyomtathatunk mindenkinek a magyarázattal, és a teremben körbejárva próbálhatják egymást kérdezgetni/tanítgatni az eseményekkel kapcsolatban.

Nagyon sokat lelkendeztünk már a Fortepan nevű oldalról (pl. ITT meg ITT, az oldal IDE KATINTVA érhető el), öt év alatt a hobbinak induló amatőr fotó gyűjtemény valódi nemzeti intézménnyé nőtte ki magát. A minap az Index adott hírt arról (ITT), hogy katonaiskolákban készült képekkel gazdagodott a kollekció. Cikküket a Iskola a határon-ból vett idézetekkel színesítették. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy milyen remekül is lehetne használni a Fortepant nem csak a történelem, hanem az irodalom órán is.

Nem egyszer beszéltünk már arról, hogy az értékelés a 21. századi pedagógia szegletköve, ha az nem felel meg a 21. század elvárásainak, akkor összeomlik az egész épület. Nem véletlen, hogy a 21CLD rendszerben is hangsúlyos az önszabályozás, a tudásépítés értékelése. Ennek egyik hatékony módja lehet az értékelőtáblázatok (angolul rubric) használata. Ilyen táblázatok elkészítésében segíthet a Rubistar oldal (ITT), ahol kiválaszthatjuk, hogy milyen szempontok szerepeljenek a mi táblázatunkban. A Rubistar nagyon hasznos, de kicsit csúnyácska táblázatokat készít. Ha nagyon szépet akarunk csinálni, akkor használhatjuk a QuickRubric oldalt (ITT TALÁLHATÓ). Itt nekünk magunknak kell megadnunk a szempontokat, de látványos lehet a kinyomtatott eredmény, ezt akár egy linken keresztül is megoszthatjuk a diákokkal a virtuális osztályteremben.

Amióta megjelent a Minecraft nevű játék (ITT ÍRTUNK RÓLA) azonnal mindenki azon kezdett gondolkodni, hogy miként is lehetne a tanításban használni (ITT MUTATTUNK egy példát arra, hogy miként használható matekra). A Hull Egyetem kémikusai léptek egy merészet és elkészítették a kémiának szentelt Minecraft világot, aminek a Molcraft nevet adták (ITT TALÁLHATÓ). A világban számos molekula és makett található, amit körbejárhatunk, megnézhetünk. Ezen túl mindenféle feladat, információ, küldetés is vár a vállalkozó kedvűekre. A játékhoz szükség van a Minecraft programra.

Nagyon vicces, hasznos, ugyanakkor gyorsan és rendkívül egyszerűen használható ötletet osztunk meg a Classtools boszorkánykonyhájából. Televíziós hírműsorok képernyőképét készíthetjük el hitelesen, személyre szabhatóan, és azonnal le is menthetjük. A fenti képet (mármint itt, a cikkhez tartozót) nem egész egy perc alatt készítettem el, bármilyen hírt meg lehet énekeltetni a diákokkal, sokat, és szívesen beszélnek róluk. No meg jól is néz ki. Az oldal IDE KATTINTVA található, érdemes vele eljátszani.

A minap együtt ebédeltem iskolánk rajztanárával és a beszélgetés többek között a festészetre terelődött. Megeresztettem valami suta tréfát (bizonyítandó, hogy nem vagyok annyira szakbarbár biológus) arról, hogy a Van Gogh képeken milyen sok festék van és azok attól egészen térhatásúak. Kollégám kiigazított, hogy ez nem csak a poszt impresszionista sajátossága, már jóval korábban éltek ezzel a hatással. "Nézz meg egy Rembrandt képet alaposan" - javasolta. És azt is hozzátette, hogy ha igazán meg akarom nézni, akkor a Google Art Project oldalon keressek (IDE KATTINTVA). Ezen az oldalon híres festmények nézhetőek meg hihetetlen részletességgel, belenagyíthatunk a képekbe, sőt össze is hasonlíthatunk párban képeket, amiket akár egymásra is vetíthetünk.

Az adventi naptár szinte minden gyerek szobájában ott van, de h akarunk, készíthetünk virtuálisat is belőle. Ehhez elegendő ellátogatnunk az Adventios nevű oldalra (IDE KATTINTVA), ahol gyorsan összedobhatjuk a saját naptárunkat. A naptár egyes ablakaiba képet, szöveget, YouTube videót, linket tehetünk. Az oldal egyetlen hátránya, hogy a magyar ékezeteket nem kezeli jól, de ezt kikerülhetjük, ha a feliratokat képekre rakjuk. ITT EGY PÉLDA egy ilyen, természettudományos témájú naptárra, ami december 7-én indul és 21-éig tart, minden napra egy-egy tudományos érdekességgel, ami a téllel, hideggel, karácsonnyal kapcsolatos.

A fák, főként az óriási és ősöreg fák szinte mindenkit lenyűgöznek, nincsenek ezzel másképp a Dendromania oldal szerzői sem (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon megpróbálták összegyűjteni hazánk legnagyobb, leglenyűgözőbb fáit. Minden fáról rövid kis leírás, fénykép és pontos GPS koordináták találhatók meg. Kereshetünk fafajokra is és térképen is láthatjuk, hogy hol helyezkednek el. Ha kellően elszántak vagyunk, még saját magunk is hozzáadhatunk a gyűjteményhez. Íme pár ötlet, hogy miként lehet használni az oldalt a tanításban:

A 21. századi pedagógia egyik alatétele, hogy az iskolában megoldott problémák minél jobban kapcsolódjanak a mindennapokhoz. Az életből vett, valós kérdések felvetésével elérhető, hogy a kialakított tudás a diákok fejében ne egy külön, elzárt részbe kerüljön, ahol az iskolai tudás van, hanem egységes egészet alkosson a mindennapok tapasztalataival. Vannak tárgyak, ahol ez könnyebb, az idegen nyelv vagy akár a fizika esetén, van ahol nehezebb, az egyik legnehezebb a matematika esetén. Seymour Papert a nagy pedagógiai újító (akinek többek között a LEGO robotokat is köszönhetjük) azt írta egy helyütt az iskolai matematikáról: