Sokak egybehangzó véleménye szerint minden idők legnagyobb drámaírója Shakespeare, de ez nem könnyíti meg az angol irodalmat tanítók munkáját. Míg minden más nyelvre újra és újra le lehet ordítani a darabjait, az angoloknak ott marad a reneszánsz nyelven írt szöveg, amivel egy mai diák nem birkózik meg könnyen. Ezen segít a MyShakespeare oldal (IDE KATTINTVA), ahol jelenleg négy darab (Hamlet, Rómeo és Júlia, Macbeth, Julius Caesar) feldolgozott változata érhető el. Olvashatjuk az eredeti szöveget, egy modernizált változatot, magyarázatot kapunk a problematikus szavakhoz és azokhoz a szójátékokhoz, mögöttes jelentésekhez, amiket elsőre nem feltétlenül vennénk észre. Meg is hallgathatjuk a szöveget és egyes részleteit híres előadásokban meg is nézhetjük.

VIGYÁZAT! Olyan oldalt mutatunk be, amivel mérhetetlen időt el lehet tölteni! A Radio Garden nagyon egyszerű ötletre épül, egy térképre rakja fel az interneten szabadon fogható rádiók adását (ITT TALÁLHATÓ). Nincs más dolgunk mint pörgetni a glóbuszt és belehallgatni, hogy éppen mi szól Nairobiban, Bogotában vagy éppen Kiribatiban. Egészen izgalmas így bejárni a világot, amit csak még különlegesebbé tesz, hogy valóban élőben hallhatunk mindent.

Egyre gyakrabban lehet a digitális történetmesélés kifejezést hallani, ami valamiféle izgalmas, új, a tanításban használható eszköz lehet. Tény, hogy a digitális világ nagyon sok olyan eszközt ad a kezünkbe, amikkel sokkal gyorsabban, sokrétűbben vagy akár viccesebben mondhatunk el, mutathatunk be egy történetet. Ilyen a Google Story Builder is (ITT TALÁLHATÓ), amivel egy közös dokumentumszerkesztésen keresztül mutathatunk e egy történetet. Meg kell adnunk a szereplőket,majd azt, hogy ki mit mond vagy ír és már kész is a videó, amit megoszthatunk a többiekkel. Talán érthetőbb ha egy példán keresztül mutatjuk meg IDE KATTINTVA látható Kossuth és Széchenyi vitája, az ifjú Petőfi közbeszólásaival.

"Ezt miért kellett? Te soha nem szerettél. Szerintem hagyjuk." - mondta, majd kilépett az ajtón. Örökre. Ahogy a nyájas olvasó már biztosan felismerte, ez itt egy haiku. Bár nem minden szabályt tart be, de a szótagszám (5,7,5) stimmel. Ezt én írtam, és csak egy van belőle. A Valentin napra időzített Szakítós Haiku Generátor azonban egy egyre bővülő adatbázis segítségével szinte kimeríthetetlenül ontja a sablonokat egy kapcsolat lezárásához. Már a megjelenés időzítése is sejteni engedi, hogy az irodalmi magaslatok mellett a posztmodern emberi kapcsolatok passzív-agresszív kommunikációs paneleit is célja gúnyolni az oldal szerkesztőinek. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne hozzájárulni az adatbázishoz, az oldal készítői ezen a címen várják az ötleteket: [email protected]

A Radio Garden (ITT TALÁLHATÓ ) egy igen izgalmas kezdeményezés, amely segítségével a világ szinte minden országának online rádióadásaiba be tudunk csatlakozni. A választást nagyon látványosan, egy interaktív földgömbön tehetjük meg, amelyet pörgethetünk, majd a kívánt országhoz érve zöld pontok jelzik, hogy milyen rádiók elérhetőek éppen. A helyre kattintva (pl. Dublin) az összes helyi online rádió között böngészhetünk. Ám ez mind semmi, mert izgalmas rádiótörténeti adalékokkal lehetünk gazdagabbak, ha a History opciót választjuk (ez sajnos csak angolul van), ahol régen volt rádiókról szóló történeteket olvashatunk. Akár órán, akár otthon, vagy akár csak szórakozásból, de feltétlenül érdemes megismernünk ezt az oldalt, és ajánljuk diákjainknak is.

Csinos feladatlapokat rakhatunk össze a Wizer alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ, amit aztán könnyen meg is oszthatunk a diákjainkkal és más tanárokkal is. . A feladatlapokba sok feladattípust rakhatunk (érdekesség a rajz, ahol a diákok maguk rajzolhatnak) és megadhatjuk a jó választ is természetesen. Az elkészült feladatlap megosztható a diákokkal, akiknek szintén regisztrálniuk kell. Az eredményeket aztán láthatjuk. Nagy előny, hogy válogathatunk is számtalan elkészült feladatlapból, ami arra is jó, hogy ötleteket gyűjtsünk.

Nemrég írtunk egy olyan négy órás kurzusról, ami lépésenként vezeti be a diákokat a 3D tervezés világába, mindezt természetesen a porgramozás tanításával is vegyítve (ITT). Azóta megismerkedtem egy új programmal, amivel tovább lehet bővíteni a 3D-s palettát. Az OpenJSCAD (ITT TALÁLHATÓ) a korábban ismertetett OpenSCAD alapjaira épül csak szintaxisában teljesen a Javascriptet követi. Igazi érdekessége, azon túl, hogy böngészőből is működik, hogy a Scatch-hez hasonló blokkoból is programozható, ami remek bevezető lehet a 3D tervezéshez és a programozáshoz egyaránt.

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.

Nagyon izgalmas, elgondolkodtató és tanulságos (ráadásul némileg interaktív) oldalt készített az MIT arról, hogy vajon milyen morális kérdéseket vet fel a technológia fejlődése. Az ITT TALÁLHATÓ oldalon több dolgot is csinálhatunk. Ha a Judge oldalra lépünk, akkor 13 előre elkészített szcenárióban tesztelhetjük magunkat. Mit tenne vajon a vezető nélküli autó, ha egy zebrán 3 gyerek menne át, viszont a kormányt elrántva az autóban ülőket vezetné egy betontömbnek? Kinek az életét mentené meg? A helyzetek rendkívül érdekesek, és fontos kérdéseket vetnek fel. Vajon szükséges-e, hogy egy autónak legyenek 'elvei'? Vajon mi alapján tudna választani? Ha mindez nem elég, akkor az oldalon (Design címke alatt) saját szcenáriónkat is elkészíthetjük.

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van: