Érdekes újdonságról olvastunk, amely ismét a Google ötletességét dicséri. Sajnos még csak az angol verzióban elérhető, ez IDE KATTINTVA található. A lényege annyi, hogy most már tudunk az oldalak között nyelvi szintek szerint is keresni - azaz tudunk arra szűkíteni a részletes keresésben, hogy mennyire legyen nehéz a szöveg. Három szint - alap, közép és felső - áll jelenleg rendelkezésre, ezek közül választhatunk. Gondoljunk bele, mondjuk középszintű érettségi előkészítő feladatokhoz mennyivel egyszerűbb cikkeket, szövegeket keresni így.

Közhely, hogy az internet összeköti az embereket. Mindenki tapasztalta már, hogy a weben új ismerősökre talál, esetleg régiekkel kerül újra kapcsolatba. Az internet azonban nem csak a magánéletben kötheti össze az emberket, hanem a szakmai világban is. Ezért jött létre egy új szakkifejezés a Személyes Tanulási Háló (angolul PLN - Personal Learning Network), elsőként a konnektivista tanulásmodelben kezdték el használni. Tulajdonképpen azt a közösséget, kapcsolatrendszert jelenti, akiktől tanulunk, ötleteket kapunk, szakmai információt osztunk meg. tanárok számára a Személyes Tanulási Háló az önfejlesztés nagyon fontos eszköze lehet.

Az ilyen hálók kiépítésében jelenthet nagy segítséget a mikroblog. A mikroblogokkal csak egy SMS-nyi szöveget oszthatunk meg, így rá vagyunk kényszerítve a célzott, lényegre törő információközlésre. A forma arra is jó lehetőséget ad, hogy egyszerre sokak aktivitását kövessük. A legismertebb ilyen mikroblog a Twitter. Használatáról és a Személyes Tanulási Hálóról szól az IKT Akadémia új fejezete (ITT TALÁLHATÓ).

Érdekes, hogy miközben a számítástechnika a matematikához áll legközelebb, ez a tantárgy sokáig alig használta fel a számítógépet. Nem csoda, az egyszerűbb szövegszerkesztők nem tudják kezelni a matematikai formulákat, képletek, egyenletek, urambocsá' grafikonok beillesztése egy dokumentumba vagy prezentációba kifejezett kín volt. Pedig nagyon sok lehetőséget kínálhatnának olyan programok, amik segítenek az egyenletek leírásában, ábrázolásában, akár megoldásában is!

Szerencsére ma már a matektanárnak is bőségesen állnak rendelkezésére ilyenen, ezekről szól az IKT Akadémia új fejezete (ITT TALÁLHATÓ).

Elsődlegesen nyevtanárok számora lehet igazi kincs a Radio downloader (ITT TALÁLHATÓ) nevű, ingyenesen letölthető program. Segítségével a BBC adásait és bármilyen podcast oldal hanganyagait tölthetjük lemp3 formátumban. Ha telepítjük a programot, akkor egyfelől böngészhetünk a BBC csatornái között és megadhatjuk, hogy melyik műsor érdekel minket, másfelől megadhatjuk olyan oldalak RSS elérését, ahol időről időre jelennek meg minket érdeklő hanganyagok, podcastok.

A program innentől fogva folyamatosan fut a gépünkön, ellenőrzi, hogy van-e új adás, és amennyiben van, azt letölti. A hanganyagot ezután mp3 formában találjuk meg a számítógépünkön és akár internet kapcsolat nélkül is felhasználhatjuk a tanórán.

ತನರ್ಬ್ಲೋಗ್ , তানার্ব্লোগ, وبلاگ معلم az itt olvashatók azt jelentik: TanárBlog, kannada, bengáli és perzsa betűkkel. Ezt a tág látókört pedig a Google Transliterate (IDE KATTINTVA) alkalmazásának köszönhetjük. Használata nagyon egyszerű: válasszuk ki, milyen jelekkel szeretnénk írni, kezdjük el begépelni a szöveget latin betűkkel és minden szóköz után a rendszer automatikusan vált a megfelelő karakterekre. A szimbólum jelre kattintva további ábécék (például a viking rúnajelek) között is válogathatunk és természetesen elérhetjük a Google fordítóprogramját is.

Nagyszerűen használhatjuk titkosírások gyártására vagy a különböző kultúrák tanulmányozásakor. Kisebbeknél már azzal is nagyon nagy sikereket érhetünk el, ha egyszerűen megmutatjuk nekik, hogyan néz ki a nevük más jelekkel leírva.

A neten közlekedve úton-útfélen jelszavakat használunk. jelszóval érjük el már magát az internetet, és jelszó kell a levelezésünkhöz és minden egyes alklamzáshoz is. Vannak, akik már megtapasztalhatták, milyen borzasztó, ha egy jelszó kijut, ha illetéktelenek ismerik meg. éppen ezért a netbiztonság ismerői azt ajánlják, semmiképpen se legyen jelszavunk kitalálható, értelmes szó vagy szöveg, hanem valamilyen véletlen karaktersor, ha szám és egyéb jel is van benne, annál jobb.

Ilyenek legyártásában segít a PassPlex (IDE KATTINTVA), megadhatjuk hány karakter legyen a jelszó, tartalmazzon-e számot és egyéb karaktert. Érdemes használni, hiszen, ahogyan a vicc is tartja:

Ha szerencsénk van, a diákjainkkal olyan online felületen dolgozunk, ahol van beépített szavazás, és nem kell külön foglalkoznunk vele, ha szeretnénk szavazást az oldalunkra (ilyen például a Sulivilág). Ha azonban nincs szerencsénk, akkor mégis egyszerűen megoldhatjuk a problémát a 99polls oldalán (IDE KATTINTVA található). Egy egyszerű regisztráció után nem kell mást tennünk, mint beírnunk a kérdést, majd megadni a lehetséges válaszok számát, amit a válaszok megadása követ. Végül nincs más dolgunk, mint a megkapott beágyazó kódot elvigyük, és beágyazzuk a weboldalunkba. És hogy mindez hogyan néz ki? A lapozás után megmutatjuk (több beállítás is van, ami a dizájnt illeti, mi most az alapértelmezettet választottuk).

Tegyük fel, hogy szeretnénk bemutatni több weboldalt egyszerre - egyszerűen. Erre létezik persze megoldás, mint például a JogTheWeb (ITT TALÁLHATÓ), de ha valami nagyon nagyon egyezerűre vágyunk, próbáljuk ki a Fur.ly alkalmazását (ITT TALÁLHATÓ). Illusztrált részletek a lapozás után. Kattintson Ön is, nem fogja megbánni!!

A Which date works? (IDE KATTINTVA található) nem egyedülálló alkalmazás, mégis hasznos és még érdekes is lehet. A lényege, hogy egy közösen szerkeszthető felületen egyeztethetünk időpontot többekkel. Nem kell mást tennünk, mint bejelölni a számunkra kedves időpontokat, majd a naptárt elküldeni másoknak is. A 'mások' majd e-mailben megkapják a felkérést, hogy jelöljék be ők is a nekik jó időpontokat. Mi, a kezdeményezők, felmehetünk, és minden időpontnál egy számot találunk majd, amely azt jelzi, hogy éppen az az időpont hány embernek jó. Végül kijelölhetjük a mindenki számára megfelelő napot, vagy órát, és elküldhetjük mindenkinek.

Az Image Forensics oldalán (IDE KATTINTVA található) lebuktathatjuk a Photoshop-pal manipulált képeket. Töltsük fel (sajnos csak jpg formátumban) a képeket, a program kissé lebutítva újramenti, majd egy vizuálisan nagyon izgalmas módon megnézhetjük, hogy a kép mely részeit manipulálták - ott sokkal világosabb a kép. A mellékelt ábra is egy manipulált kép, és ezt az Image Forensics oldalán meg is tekinthetjük. Érdekes kísérlet!