Az adatok ábrázolására gyakran van szükségünk, akár természettudományokból, akár történelemből, fontos lehet, hogy az információkat, adatokat, folyamatokat képi formában is megmutassuk. Egyre több az olyan diák (vagy egyre többről tudjuk), akinek nehézséget jelent a szövegek megértése és értelmezése, számukra mindennél fontosabb lehet, hogy képben is találkozzanak a tananyaggal.

Természetesen nagyon sokféleképpen rendezhetjük az adatokat, információkat. Tulajdonképpen ez a táblavázlat is, de vannak azért annál rafináltabb módok is. A Periodic Table of Visualization Methods (ITT TALÁLHATÓ) több mint száz módszert foglal vicces keretbe.

A Bibme oldala (ITT TALÁLHATÓ) olyasmit tud, amit én nem - ez pedig nem más, mint tudományos cikkeket, könyveket, weboldalakat tud hivatkozni - helyesen. Van itt MLA és APA - aki már próbált tudományos cikkeket publikálni angolul, az tudja, hogy most miről beszélek! - ami csak szem-szájnak ingere. A helyes hivatkozáshoz elég a könyv ISBN száma, megadjuk mellé a hivatkozási rendszert - pl. APA - nyomunk egy entert, és már másolhatjuk is be a cikkünkbe az elkészült hivatkozást. Hosszú, hosszú órák kilátástalan küzdelmét spórolhatjuk meg - főleg, ha annyira figyelmetlenek vagyunk, mint e sorok szerzője. Adjatok Bibme-nek egy esélyt!

A Springnote (ITT TALÁLHATÓ) talán nem teljesen új, ámde rendkívül érdekes és hasznos alkalmazás tud lenni. A Springnote segítségével saját komplex jegyezetfüzetünket állíthatjuk össze. Sokan használják (használjuk) a különböző online elakalmazásokat arra, hogy picit rendben tartsák az életüket - mármint tennivalók, feladatok tekintetében. Létezik Google docs, a Microsoft Docs.com oldala, vagy éppen az online office alkalmazások, ezekben padig találunk határidőnaplót, emlékeztetőt és még sok-sok mindent. A Springnote-nak mégis lehet helye  piacon, mivel itt teljesen komplett iskolai csomagot tudunk magunknak létrehozni - órarendtől az órai jegyzetekig, valamint a szószedetekig. Ha megvalósul az, ami márpedig meg fog valósulni - ti. hogy elég lesz egy számítógéppel a táskában iskolába menni, akkor egy ilyen jegyzetfüzet (ami tulajdonképpen egy privát wiki) nagyon hasznos lehet - addig pedig, amíg a tankönyvek helyett kötelező laptop nincs nálunk, ismerkedjünk az oldallal, és barátkozzunk a gondolattal!

Talán nem csak nekem jelentettek jelentős frusztrációt az iskolai rajzórák - nem a tanár, sem a feladatok miatt, inkább saját ügyetlenségem bosszantott. Amikor tanár lettem (és azóta is sokszor) azt kívántam, bárcsak szépen tudnék rajzolni. Vagy ha nem is szépen, de legalább elfogadható kivitelben, gyorsan. Nálam pl. nem megyünk ki a teremből, amíg elefánt van a táblán. Elefántot akkor rajzolok a táblára, ha elmaradásunk van (pl. nem váalszoltam egy kérdésre, vagy nem adtam fel a házi feladatot). Az elefánt így egyrészt kultikus elem lett a csoport életében, másrészt viszont fontos szerepet is betöltött. Csakhogy: nagyon béna elefántot tudtam csak rajzolni. Ezért hát úgy döntöttem, hogy meg kell tanulnom legalább 8-10 egyszerű rajzot. Erre pedig a Drawing Coach oldalát használtam (IDE KATTINTVA érhető el). Bár angolul van, minden kép minden egyes fázisát képpel is illusztrál, szóval nelvtudás egyáltalán nem szükséges hozzá. Hacsak nem nyelvórán szeretnénk folyamatok leírását tanítani a gyerekeknek, arra kiváló! Állatokat, embereket egyaránt megtanulhatunk 1 perc alatt lerajzolni.

Sokan szeretnek sorozatokat nézni, főleg ha azzal is áltathatják magukat, hogy ez elsősorban nem szórakozás, hanem nyelvtanulás. Néha azonban nem egyszerű megérteni, amit a szereplők mondanak, ha gyorsan beszélnek, mi pedig lassan hallgatjuk. Megoldás lehet erre a feliratozott verzió, de online található filmekhez a feliratot azonban meg kell találni. Sok nyelven találhatunk letölthető feliratokat a Subtitle Online (ITT TALÁLHATÓ) oldalán. Nem kell mást tennünk, mint letölteni a pici felirat fájlt, ugyanabba a mappába elmenteni, mint ahol a filmünk található, egy megfelelő lejátszóval mindezt elindítani (javasoljuk a VLC Player-t), és tanulni, tanulni, tanulni. Ha valaki az egész folyamatot szeretné tanulmányozni - videók online felfedezésétől a letöltött, feliratozott offline nézéséig, annak ajánljuk a TanárBlog IKT Akadémia vonatkozó anyagát!

A molekuláris biológia a jövő informatikája. Hallhattuk ezt sokat az utóbbi időben és valóban úgy tűnik, hogy a közeljövő nagy, egész életünket befolyásoló felfedezései erről a területről várhatók. Mégsincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a molekuláris biológiát szeretné tanítani középiskolában. Nehéz beszerezni azokat az eszközöket, amikkel élményszerűvé tehető ez a téma.

Ezen segíthet a Hackateria oldal (IDE KATTINTVA). Az oldal részben mint kortárs művészeti projekt jött létre, sokféle olyan eszköz leírását tartalmazza, amit a molekuláris biológiában használhatunk, van itt gélelektroforézis berendezés, steril kamra, centrifuga, sok minden. Egy kicsit elszántabb tanár egészen komoly labort rendezhet be a segítségével (persze attól még a reagenseket meg kell szerezni valahonnan).

Mindig öröm, ha interktív táblát használó pedagógusok, vagy hallgatók kérdése jut el hozzánk. Ha tudunk, megpróbálunk segíteni, mint ahogy az alábbi kérdés kapcsán is (a kérdés után lapozva videót is lehet találni a válaszhoz!). Szóval a kérdés: Az a tervem, hogy a táblánál megkezdett mondatokat a többiek fejezzék be, és írják fel a táblára az egyes mondatok befejezését. Az így (félig géppel, félig az elektronikus tollal) írott mondatokat ezután szeretném más sorrendbe rakni, hogy egy adott szempont szerint csoportosíthassam őket. A programot azonban nem tudom rávenni, hogy a mondat gépelt részével együtt a tollal írott is együtt mozogjon. Csak egy bonyolult megoldást sikerült találnom, amelyhez a billentyűzetet kellene használnom, de mivel az a terem sarkában van, és hátat kellene fordítanom a csoportnak, ezt nem tartom üdvözítő megoldásnak. El lehet érni valahogy máshogy, hogy a mondat két része az érintőképernyőt használva is együtt mozogjon, vagy inkább kerüljem meg a problémát? (Meg tudom kerülni, csak gondoltam, látványosabb lenne a fent leírt megoldás.)

Mai SMART Notebook tippjeink szerkesztési jellegűek. Ha jobban belegondolunk, egy Notebook szoftverben elkészített óra tulajdonképpen hasonlít egy könyv, vagy egyéb kiadvány szerkesztéséhez. A lapozás után abban szeretnénk segíteni, hogy a Notebook óra tervezésénél mi az, amire feltétlenül figyelni kell. Vagyis nem vicces trükkök következnek, hanem nagyon praktikus, alapvető tanácsok (pl. az oldal hátterét változtassuk meg fehérről valamilyen nagyon halvány pasztell színre, hogy a gyerekek szeme ne kezdjen kifolyni, miután 90 perce nézik intenzíven a vakító fehér táblát stb.

Nem csak az iskola lehet a tanulás helye, sőt egyes kutatások szerint az iskolán kívüli tanulás sokkal hatékonyabb is lehet, mint ami a tanteremben történik. Az iskolán kívüli tanulás egyik klasszikus terepe a múzeum és ebben lehet nagy segí>tség a Múzeumpedagógia blog (ITT TALÁLHATÓ).

Sok tudományos cikket író, vagy éppen a szemináriumokon a követelményeknek megfelelni kívánó egyetemista, és kutató rémálma a bibliográfia elkészítése a megfelelő rendszer használatával. E sorok írója is kifejezetten figyelmetlen, ezért évek óta nagy figyelemmel követi az olyan online alkalmazások virágzását, amelyek automatikusan elkészítik a hivatkozást (nálam az is nehézség, hogy az MLA és az APA rendszert is rendszeresen összekeverem, és álllandóan rosszkor használom pl. a dőltet, vagy rossz formában írom le a szerzők nevét - ami egyrészt nem elegáns, ha már egyszer ez ember cikket ír, másrészt rendszeresen kiszúrják, és visszaküldik a cikket. Most azonban minden megváltozik, mert megtaláltam az Office 2007-ben a Hivatkozások menüpont alatt a Stílusnál beállíthatjuk, hogy melyik rendszer szerint szeretnénk a hivatkozást beilleszteni. Külön is tudjuk a hivatkozásokat kezelni, és egyetlen kattintással más rendszerbe áttenni! A lapozás után egy nagyobb képpel is illusztráljuk ezt a csodálatos funkciót!