Videókat jó használni az órán, de gyakran előfordul, hogy csak egy részéletre lenne szükségünk. Lehet, hogy nem akarjuk megmutatni egy történet folytatását, vagy akár az lenne a feladat, hogy rakjanak össze egy történetet a részletekből. Erre való a TubeChop oldal (ITT VAN), nincs más dolgunk, mint megadni a YouTube videó címét majd beállítani a részlet elejét és végét. Ezután megkapunk egy címet, amin elérhető a részlet. Ilyen például EZ ITT.

Még hasznosabb lehet, hogy a videórészleteket beilleszthetjük a saját oldalunkra, blogunkba, digitális osztálytermünkbe is.

Az utóbbi időkben egyre többet és többet beszélünk itt a TanárBlogon is a Személyes tanulási hálóról (leánykori nevén Personal Learning Network), arról a hálózatról, ahonnan összegyűjtjük a számunkra fontos és érdekes szakmai tartalmakat. Ma már magyarul is egyre több tanárok, pedagógusok, szakemberek által írt blog, különféle oldal érhető el, ráadásul egyre többen twittelnek is. Ha mindezek mellé még mondjuk a szaktárgyi blogokat, webes forrásokat is hozzávesszük, könnyen aljutunk oda. hogy naponta három-négy órát tölthetünk el azzal, hogy naprakészek maradjunk.

A problémára persze van megoldás, ez a hírolvasók használata. A hírolvasókkal egybegyűjthetjük az általunk követett hírforrásokat, blogokat, twitteket és nagyon könnyedén szemlézhetjük őket. Félretehetjük későbbi olvasásra, ami nem sürgős és eltehetjük, amire később is szükségünk lehet. Az IKT AKADÉMIA legújabb fejezete (IDE KATTINTVA) ezekről az alkalmazásokról szól.

Egyre több gyerek használ az órán laptopot. Gyakran azért, mert valamilyen részképesség problémával küzdenek. A számítógépes jegyzetelés igazán nagy segítség lehet a diákoknak, de a tanárnak is. Nem könnyű azonban olyan programot találni, ami kifejezetten alkalmas lenne erre a célra. Sokan a szövegszerkesztőt használják jegyzetelésre, ami nem tökéletes megoldás.

Meglepő lehet, de a legtöbbünk gépén ott lapul egy program, ami kifejezetten erre a célra termett. Az Office irodai csomag része a OneNote, amit jegyzetelésre találtak ki. Ami még izgalmasabb, hogy a programnak van online változata is, amivel izgalmas együttműködési lehetőségek nyílnak meg. A programot (és még sok kollaborációs lehetőséget) mutatja be az IKT Akadémia új fejezete (IDE KATTINTVA).

Az internet tanórai alkalmazásának legfontosabb és örökké visszatérő kérdése a biztonság: mennyire biztonságos a diákokat ráengedni a világhálóra, hogyan győződhetünk meg arról, hogy mi a valódi és mi a csalás a hazugság? Ha jó IKT használó tanárok akarunk lenne, profinak kell lennünk az internetbiztonság kérdéséből is.

A Microsoft IKT Akadémia (ITT AZ OLDALA) egyik új anyaga (IDE KATTINTVA) példán keresztül mutatja be, hogy miként leplezhető le kis ráfordítással az internetes csalás. ezen túl még olyan oldalakat is bemutat, amik segíthetnek a tanároknak és a diákoknak is abban, hogy biztonságosan mozogjanak a neten. Érdemes beleolvasni!

Kipróbáltuk az IM traslator programját (IDE KATTINTVA található), mivel magyarul is tud. Az oldal használatát némileg nehezíti, hogy regisztrációhoz van kötve, ám ez csak egy 20 mp erejéig zavar minket, mert a regisztráció után kifejezetten kellemesen használható oldalt találunk. Nem kell mást tennünk, mint bemásolni a kívánt szöveget, kiválasztani a nyelvet, és már meg is vagyunk. A program egy visszafordítással is kedveskedik nekünk, amit kiválóan tudunk nyelvórán használni. Vegyük egy olvasmány szövegének egy részletét, fordítsuk le magyarra, majd vissza angolra, majd a két részletet mentsük el, nyomtassuk ki, adjuk oda a diákoknak, akik az oda-vissza fordítás alapján megpróbálják rekonstruálni a szöveget, és visszaállítani az eredetit (megj.: ugyanez párbeszédekkel még viccesebb lehet).

Mi lehet elég biztonságos? Valószínűleg semmi. A LiveDrive nevű cég (IDE KATTINTVA található a weboldaluk) izgalmas szolgáltatással egészítette ki a biztonságra vágyó ügyfeleit. A kiterjedt online fájlmásolatok biztosítása mellett most offline biztonsági másolatokat is készítenek, mégpedig vonalkódok formájában. A lapozás után egy rövid videóban mesélik el, hogy mindez hogyan is történik. Elég hozzá, hogy egy vonalkód átlagosan 6 KB információt képes tárolni - egyszerre 200 gépen készülnek az ügyfelek anyagait biztonságba helyező vonalkódokkal. Feltétlenül érdemes megnézni!

Sokunknak van sok ismerőse a különböző közösségi, és megosztó oldalakon (pl. Facebook, Twitter, YouTube stb.). Kérdés, hogy érdemes-e egy új oldalra regisztrálni, bírjuk-e ott is tartani a kapcsolatot barátainkkal, nézni, hogy mit csinálnak, mit írnak, merre járnak (aztán jönnek a kellemetlen kérdések pl. írtam twitteren, de nem válaszoltál, vagy nem jelöltél vissza a Facebook-on stb.). Természetes igényként fogalmazódik meg, hogy lehessen egy helyen követni az ismerősöket. Erre találták fel a FullyFollow.me nevű oldalt (ITT TALÁLHATÓ), ahol minden oldalra be kell regisztrálnunk (jelenleg a Facebook, a Twitter és a LinkedIn van bekötve), majd egyetlen linken mindenünket összegyűjtik.

Nagyon szeretjük, ha olvasóink kérdésére megoldást tudunk találni - miközben pedig kutatunk, beleakadunk érdekességekbe. A kérdés így hangzott: hogyan tudom a blogomat valahogy lementeni PDF-ben, mert félek, hogy az egész munkám elveszik, ha a blogszolgáltatónál gond van. Ilyen hibának kicsi az esélye, de több éves bloggerkedés teljes anyaga tényleg megérdemel egy kis elővigyázatosságot. Nos, mi a HTMLtoPDF nevű oldalt találtunk (ITT TALÁLTUK). Nem kell mást tennünk, mint beírni a weboldal címét, kattintani, és már tölthetjük is le a PDF dokumentumot. Tipp: sajnos a beágyazott tartalmakat nem tudja lementeni, de a linkeket igen, szóval ha egy YouTube videó beágyazásakor odaírjuk a linkjét is, akkor a videóhoz továbbra is lesz utunk.

Minden valószínűség szerint még csak most kezdjük kitalálni, hogy mi mindenre is lehet használni az okostelefonokat. Ahogy a számítógépekről vagy akár az internetről sem gondolta senki, hogy ennyi mindere használható lesz, a mobilok felhasználásában is lesznek még grandiózus áttörések.

Ennek az előszele lehet például a RemoteDroid program (ITT AZ OLDALA). Használatához egy programot kell telepítenünk a számítógépre és egy alkalmazást az androidos telefonra. Csak akkor tudjuk használni, ha a két eszköz ugyanazt a Wi-Fi hálózatot használja. Ha ez megvan, indítsuk el a programot a gépen, ez kiírja a gép IP-címét. Ezt a címet kell megadnunk a telefonos alkalmazásnak és már működik is minden. A telefon képernyője touchpadként működik, az egeret irányíthatjuk vele. Ha kell, a telefon billentyűzetét is használhatjuk a számítógépé helyett. Ez utóbbi különösen hasznos lehet interaktív táblához. Ha a leírásból nem egyértelmű, ez a videó talán segít:

Nehézkes volt mindig, ha papír alapú kiadványban szerettünk volna egy internetes oldalra hivatkozni, hiszen lehetetlen volt a hosszú címeket megjegyezni (próbáljuk meg pl. ezt beírni a böngészőbe: http://www.google.hu/search?source=ig&hl=hu&rlz=&=&q=tan%C3%A1rblog&aq=f&aqi=g10&aql=&oq=), vagy diktáljuk le akárkinek. Nincs esélyünk rá, tíz emberből 9 rosszul fogja leírni, ráadásul 10 percig tart a dolog. A helyzet még nehezebb most, hogy a Twitteren (és egyéb mikroblogokon) csak 140 karaktert írhatunk. Megoldást jelenthet a BIT.LY (IDE KATTINTVA található), ahol nem kell mást tennünk, mint beírni a hosszú címet, kattintani a 'Shorten' gombra, és már vihetjük is a nagyon rövid címet, ami ugyanoda mutat, mint a hosszú.