Vigyázzunk digitális jóhírünkre!
Tippek, trükkök - 2011. június 5.
Új, fontos fogalom született, a neve 'digitális jóhír', és már most sokan azt rebesgetik, hogy ezt talán iskolában is tanítani kellene. Gondoljunk bele: a most 16 évesen felelőtlenül a Facebook-ra feltett, ránk nézve már felnőtt szemmel nem annyira hízelgő képeket soha nem tudjuk letörölni, illetve mindig felkutathatók lesznek. Már ha valaki fel szeretné ezeket kutatni. Márpedig úgy néz ki, hogy egyre többen végeznek (és végeztetnek) online kutatást egy állásra jelentkezőről. Ehhez nem is mindig kell nagy apparátus, hiszen például az Openbook nevű oldalon gond nélkül kereshetünk a Facebook állapotfrissítések között. Meglepő, hogy mennyire nem figyelnek még a felnőttek sem arra, hogy mi mindent tesznek nyilvánossá magukról. Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a Facebook felhasználók kb. 47%-ban tesznek közzé nem szalonképes kifejezéseket nyilvános oldalukon. Gyakran találhatunk 'milyen szemét ez a tanár', vagy 'gyűlölöm a főnökömet, ezt a primitív állatot', jellegű kiírásokat.
És akkor még nem beszéltünk a fényképekről, vagy a videókról! Természetesen gondolhatjuk azt, hogy egy munkahelyről távoztunkban jól odamondogathatunk az ex-főnöknek, hiszen úgysem találkozunk már. Ugyanakkor a következő munkahelyünk esetleg nem örül, ha egy rövid nyomozás után ezeket esetleg elolvassa a Facebook oldalunkon. Szintén érdekes kérdés, hogy mit is írhatunk ki egy személyes blogba. Ha mondjuk tizenéves korunkban az élet pillanatnyi kilátástalansága miatt elgondolkodunk az öngyilkosságon, és erről esetleg írunk, vajon 10 évvel később milyen fényt vet majd ez ránk egy interjú során? Befolyásolhatja-e mondjuk a pszichológusi pályaalkalmasságinkat?
Érdemes lehet tehát összeállítani egy rövid ismertetőt, akár osztályfőnöki órán, amelyben ezekkel szembesítjük a gyerekeket, vagy legalább tudatjuk velük, hogy az internetes digitális lábnyom egyfajta portfolióként is működik. Eltárol minden megnyilvánulást, és lehető legváratlanabb időpontokban és helyeken a szemünkbe vágja azt. És addig jó, amíg ez véletlen történik, de ne legyenek illúzióink; annyira hasznos, valódi információt ad rólunk az internet, hogy a jövőben inkább az valószínű, hogy egyre több cég szakosodik majd arra, hogy ilyen szolgáltatással segítse a munkaadókat, illetve a fejvadászokat.
