A hang hullám, hangzik el gyakran a fizikaórán, de nem könnyű elképzelni, hogy ez valójában mit is jelent. Nigel Stanford azonban készített egy olyan videoklipet, amin ez a tény mindennél jobban látható. Sokféle módon jelennek meg benne olyxan kísérletek, amik a hang hullám voltát bizonyítják, a végén pedig még egy Tesla-tekercs és a Faraday-ruha együttműködését is megcsodálhatjuk. A videó a szerző oldalán is MEGTALÁLHATÓ, ahol részletes magyarázatot is találunk az egyes jelenségekhez, szövegekkel és videókkal is egyaránt.

Izgalmas játék angolul tudóknak a Cellcraft (ITT ÉRHETŐ EL). Egy vicces történetben egy sejt felépítését, működését ismerhetjük. Sorban kell beszerezni az egyes sejtalkotókat, majd megvédeni a sejtet mindenféle támadás, például a vírusok ellen. Ha valaki végigcsinálja a játékot, valóban megtanulja, miként épül fel és működik egy állati sejt.

Gyakran ér minket az a kritika, hogy persze nagyszerű mindaz, amit mutogatunk itt a TanárBlogon, de angolul van, magyarul alig érhető el valami, magyarul nem lehet naprakész anyagokhoz jutni. Ezért is örültem nagyon, amikor a Scientix programról hallottam. Ez az a program, ami összefogja az Európai Unió természettudományok tanításával kapcsolatos anyagait. Ami a legszebb benne, hogy ha három tanár kéri a fordítást valamilyen nyelvre, akkor azt pár hét alatt meg is csinálják, és máris ott van az óravázlat, tananyag magyarul is. Gondoltam, ha erről hallanak a magyar tanárok, tömegével fogják kérni a magyarításokat. Nem így történt. Lehet, hogy azért, mert még nem hallottak elegen erről a lehetőségről. Készítettem hát egy újabb bemutatót a programról és arról, mi mindent kínál a tanároknak.

Bármilyen karácsony közeli vagy akár karácsony utáni órán nagy sikerünk lehet, ha bemutatjuk a karácsonyfa-férget. Ez az állat nem a karácsonyfákat károsítja, hanem maga néz úgy ki, mint egy kis karácsonyfa. A Spirobranchus giganteus a soksertéjű gyűrűsférgek osztályába tartozik, a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Meszes vázat épít magénak az aljzatba, de ebből kilóg a testének egy része, ami a táplálkozásban és a légzésben is szerepet játszik. És ez a rész úgy néz ki, mint egy karácsonyfa. Ha be akarjuk mutatni órán, adunk pár ötletet:

A KFKI oldalán akadtunk egy olyan naptárra, ami kifejezetten a természettudományokkal foglalkozik (ITT TALÁLHATÓ), Minden napra olvashatunk arról, hogy milyen híres tudósok születtek vagy haltak meg az adott napon, milyen jeles, a természettudományokhoz kapcsolódó események történtek az adott napon. 1973-ban ezen a napon hunyt el a Kuiper-öv névadója, és 1620-ban ezen a napon született a svájci gyógyszerész Johann Jakob Wepfer. Ha hirtelen kell menni helyettesíteni valahová egy pillantás a tudósnaptárra életmentő lehet.

Mi történik, ha valaki a molekuláris biológia szak elvégzése után elmegy grafikusnak? Például ráérő idejében egészen fantasztikus infografikákat kezd el készíteni. A Tabletop Whale oldalon (IDE KATTINTVA) láthatjuk ezeket a csodákat. Ugyan angolul vannak, de kis biológiai ismeretekkel már teljesen jól érthetőek nyelvtudás nélkül is. A (gyakran animált) képeket nézve elgondolkodik az ember, hogy ilyenek miatt ehetne értelme a digitális tankönyveknek. A Tabletop Whale pár hete indult, de hasonló oldal John Kyrké, oda is érdemes ellátogatni (ITT TALÁLHATÓ).

Korábban is írtunk már a Scientix portálról (például itt) a matematikát és természettudományokat tanítóknak szánt weboldalról. Most egy olyan részét emeljük ki, amiről korábban kevés szó esett: az online kurzusokat. A Scientix oldalon elérhető egy Moodle felület (IDE KATTINTVA) ahol több rövid kis kurzust találhatunk. Vannak köztük olyanok, amik csak egy-egy kis, tanításban felhasználható ötletet mutatnak be, de vannak hosszabb lélegzetűek is. Regsztráció után megnézhetők,olvashatók könnyedén.

Fantasztikus tényfeltáró cikk jelent meg az Index oldalán (IDE KATTINTVA), érdemes megmutatni a diákjainknak! A természetudományokat tanítva az egyik legfontosabb dolgunk az lenne, hogy felvértezzük a diákokat a rájuk ömlő áltudományos maszlagokkal szemben. Elnézve az ország napi Pí-vz fogyasztását, nem túl nagy sikerrel dolgozunk ebben. A cikk jó segítség lehet, hogy megmutassuk a diákoknak, mi is a különbség a valódi és az áltudomány között.

"Itt van az ősz, itt van újra" - mondják el számtalan osztályteremben mostanában, de többnyire csak a magyarórákon. A Compound Inteest inforgrafikáját felhasználva (IDEKATTINTVA) azonban a kémiaórán is helye lehet a mondatnak. Az esztétikus grafikán azt láthatjuk, hogy milyen anyagok okozzák a levelek színének változását. Az egyes vegyületcsoportokról részletes leírást is kapunk. Nem csak képként, hanem jó felbontású pdf fájlként is letölthetjük az infografikát, így akár az osztály falára is felkerülhet.

A repülés nem túl egyszerű dolog, nem hiába telt el többezer év, amíg az emberiségnek sikerült elérnie. A középiskolában többnyire a Bernoulli-törvény alapján magyarázzuk, pedig ez csak nagyon aprócska összetevője a teljes jelenségnek. Talán könnyebben érthető lesz a dolog, ha diákok maguk próbálnak meg repülni! Ebben segít egy ingyenes iPhone alkalmazás az Aero (ITT TALÁLHATÓ). A játékban egy albatroszt kell irányítanunk, figyelve a szárnycsapásokra, a szárny alakjára és hosszára is, hogy teljesítsük a küldetéseket. Közben a diákok megtanulják a repülést meghatározó erők fizikáját és a repülés alapelveit.