Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

Egyre nagyobb figyelmet kap a világban a laikus kutatás vagyis az olyan tudományos kutatás, amibe laikusok is csatlakozhatnak. Ez hasznos a kutató számára, hiszen nagyon sokan dolgoznak a témán, hasznos a köznek, mert egyes problémákra ráirányíthatja a figyelmet és persze a résztvevő laikusoknak is izgalmas. Érdemes diákjainkat bevonni az ilyen projektekbe. Itt van például a fényszennyezéssel foglalkozó Globe at Night projekt (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű, a megadott napok valamelyikén (újhold környékén) kell felnéznünk az égre, megkeresni egy adott csillagképet és megadni, a fényszennyezés mértékét annak alapján, hogy hány csillagot látunk körötte.

A sejtkémia nem tartozik a középiskolai kémia és biológia legkönnyebben emészthető részei közé. Nem könnyű a folyamatok vizualizációja és még nehezebb az összefüggések megértése. Ebben lehet nagy segítségünkre a Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA). Az oldalon rákereshetünk az egyes anyagokra és megnézhetjük, hogy azok milyen metabolikus és anabolikus útvonalakban szerepelnek. Az egyes útvonalakat térképszerűen nézhetjük meg, ahol a molekulákon és az enzimeken kívül még az is szerpel, hogy a sejtben hol játszódik le az adott folyamat.

a természettudományok tanításában egyre nagyobb szerpet kap a kutatás alapú megközelítés, aminek a lényege, hogy a diákok maguk végeznek kutatásokat, maguk próbálnak bizonyos jelenségek végére járni. A kémiai kísérletezés is új értelmet nyer ebben a formában, a demonstráció helyett a tudás építésének eszközévé válik. Ezt szorgalmazza az ELTE Kémia Szakmódszertan csoportja is és ezért is tettek elérhetővé számos kísérletleírást, tanári útmutatót és ezekhez kapcsolódó feladatlapokat. Mindezek IDE KATTINTVA érhetők el.

Erdei iskola modern eszközökkel ezzel a címmel tartottam előadást a budapesti Scientix konferencián. A pompásan szervezett, jó hangulatú eseményen 80 természettudományokat tanító tanár hallgathatott izgalmasnál izgalmasabb dolgokról. Én arról beszéltem, hogy miként lehet a modern IKT eszközöket a terepi munkában használni. Talán nem is tűnik fel nekünk, hogy a diákjaink a zsebükben hordanak egy multifunkciós szenzort és egy remek fényképezőgépet, valamint a legegyszerűbb laptop is remekül használható videóvágásra vagy éppen enciklopédiának. Ezzel egészen újszerű projektekre nyílik lehetőségünk. Hogy milyenekre, az kiderülhet a prezentációból:

A sejtkémia nem tartozik a legkönnyebben emészthető biológia és kémia tananyagok közé a középiskolában. Nem könnyű a folyamatokat vizualizálni, megérteni és még nehezebb azokat egységes rendszerben látni. A Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA) ebben segíthet nagyon hatékonyan. Az egyes kémiai útvonalakat térképeken követhetjük végig, ahol nem csak a molekulák és az enzimek vannak feltüntetve, hanem még az is, hogy a sejtben hol játszódik le a folyamat.

A brit közszolgálati adó, a BBC egészen fantasztikus ismeretterjesztő filmeket, műsorokat készít. Mint egy valódi közszolgálati csatorna ezeket ingyenesen elérhetővé is teszi, de sajnos csak a Nagy-Britanniából internetezők számára. Vannak szerencsére remek kivételek is, az Earth Unplugged YouTube csatorna ugyanis nagyon sok rövid filmet, filmrészletet tartalmaz, amit remekül használhatunk a tanításban is (ITT TALÁLHATÓ). Érdemes végigböngészni is kigyűjteni mindazt, aminek hasznát vehetjük, esetleg megadhatjuk a diákoknak a linket, hogy maguk válogassák ki azokat amik az adott témához használhatóak. Mutatóba néhány remek kis film:

Az internet sok szempontból megújította a rádiózást is. A hallgatni kívánt zenék listáját magunknak állíthatjuk össze, a fix műsorok helyett megjelentek a letölthető, bármikor meghallgatható podcastok. A budapesti Science Meetup és a Critical Biomass ismeretterjesztő blog gazdása, Varga Máté úgy gondolta, érdemes lenne egy természettudományos témájú aást tető alá hozni. Így született meg az Impakták (ITT TALÁLHATÓ) havi rendszerességgel jelentkező műsor. Minden adásban két interjú hallható, többnyire jeles kutatókkal. Bátran ajánlhatjuk érdeklődő diákjainknak is. Egy-egy műsor legfeljebb egy órás, de letölthető mobiltelefonra is, akár útközben is hallgatható.

Korábban már írtunk (IDE KATTINTVA) hazánk online földtani atlaszáról, amit én azóta is gyakran és sikerel használok a tanításban. Most elénk került egy hasonló és hasonló részletességű online térkép, ami egész Európát bemutatja (ITT TALÁLHATÓ. Európa térképét látjuk, az egyes kőzetek feltüntetésével, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk természetesen és az egyes pontokról kérhetünk részletes információkat is, ekkor megkapjuk az adott hely kőzeteinek korát és főbb típusait. (Ez a tulajdonság talán a hazai Atlasznál is könnyebben kezelhető.) A földrajzot szeretőknek sok órányi szórakozást kínál, de az órán is hasznos lehet.

Mi a Föld történetének 25 legfontosabb pillanata? A BBC egy remek oldalon mutatja be, IDE KATTINTVA láthatjuk. Az egyes fontos lépéseket rövid szövegek és linkek mutatják be. Nagyon látványos és tanulságos végignézni. De nem csak arra használhatjuk, hogy megnézzük, talán inspirációnak is jó. Könnyen készíthetünk mi magunk hasonló oldalt, vagy akár készíttethetünk a diákjainkkal, az ehhez használható eszköz a Sway (ITT ÍRTUNK RÓLA).