38 térkép, amiről nem is gondoltad volna, hogy kell neked, ez a most ajánlott oldal címe (ITT TALÁLHATÓ). Valóban, nem gondoltam volna soha, hogy kellene egy olyan térkép, amin fordított a víz és a szárazföld aránya, vagy olyan, amin látható, hogy mekkora lenne az a váras, ahol a világ teljes népessége él. Mégis a 38 között van pár szórakoztató és elgondolkodtató, amit még a tanításban is fel lehet használni.

Régi nagy kedvencünk a Nottinghami Egyetem videó-periódusos rendszere. Nagyszerű filmekben mutatnak be sok olyan kísérletet, amiket nem lehetne iskolai körülmények között elvégezni. Most vettek egy nagysebességű kamerát és azzal készítettek felvételeket (ITT VANNAK). Megnézhetjük lassítba alkáli fémek és a víz reakcióját vagy akár azt, mi is történik, amikor elsütnek egy muskétát.

Jópofa kalkulátort találunk IDE KATTINTVA, válasszunk ki egy italt (kávé, tea, Red Bull stb.), adjuk meg a testsúlyunkat és már láthatjuk is, hogy mennyi belőle a halálos adag számunkra.

A Zöld Bazár blog sokkoló bejegyzésben gyűjtötte egybe a világ legnagyobb szeméttelepeit (IDE KATTINTVA). Ha órán szóba kerül a hulladékgazdálkodás, a szemét, mint globális probléma, érdemes megmutatni a diákoknak az itt található képeket. Érdemes talán még kiegészítésként hozzátenni a kínai elektronikus szemét telepekről készült fotókat is (ITT), vagy az erről szóló (angol nyelvű) tudósítást (ITT).

Biztosan sokak képzeletét megindította a cseljabinszki meteorit, amiről látványos felvételek, fotók és videók is születtek. Az Ogle Earth blog érdekes számításokat tett közzé (IDE KATTINTVA). Egy videón a az árnyékok szögének változása kapcsán számította ki a meteor lehetséges pályáját. Csupán háromszögeket kell rajzolni és számoilni. Sajnos angolul van az oldal, de a képek alapján talán nyelvtudás nélkül is érthető.

Az alábbi videó egy érdekes kérdésre keres választ: ha egy rugót leejtünk, hogyan esik le? A válaszhoz egy nagysebességű kamerát is felhasználnak, nagyon látványos az eredmény. A videó végén egy kérdést is kapunk és a válaszunk alapján nézhetjük meg, hogy mi történik:

{youtube}wGIZKETKKdw{/youtube}

Ha meg szeretnénk mutatni a diákjainknak, hogy a természettudomány lehet menő, akkor érdemes megmutatni nekik ezt a videót. Sztárok beszélnek benne (a LEGO robotverseny kapcsán) arról, hogy miért fontos a tudomány:

{youtube}vYuOKb3gO7E{/youtube}

A cím mindent elmond:

{youtube}NddZ5ftQb0Q{/youtube}

Az alábbi két vidó akkor jön jól, amikor már annyira fáradtak a diákok, hogy semmi mást nem lehet csinálni velük. De akár a jó munka jutalma is lehet, hogy megmutatjuk nekik, mi történt 1970-ben, amikor a Csendes-óceán partján egy döglött bálnától nagyon sok dinamittal próbált megszabadulni az önkormányzat. Hát ez:

{youtube}xBgThvB_IDQ{/youtube}

Bevallom férfiasan, mindig is rühelltem növénytant tanítani. Kollégámmal év elején pénzfeldobással döntjük el, hogy kinek jusson abban az évben. Unalmasnak tartom a rendszertant és az élettant egyaánt. Lhet, hogy azért, mert még nem ismertem a Science & Plants oldalt (IDE KATTINTVA). Többek között a Cambridge-i botanikus kert által működtetett oldalon nagyon sok izgalmas, könnyen elvégezhető és látványos kísérletet találunk, amitől még nekem is megjött a kedvem növénytant tanítani.