Eratoszthenész a görög földrajztudós a Krisztus előtti 3. században megmérte, hogy mekkora a Föld és ehhez csak egy botra volt szüksége. Mérése egyszerre fontos földrajzi és matematikai szempontból is, Azzal, hogy azonos hosszúságokon, de különböző szélességeken fekvő pontokon mérjük meg pontosan a nap beesési szögét, azzal kiszámolhatjuk a Föld kerületét. Ehhez persze kell egy másik pont is, ahol mérhetünk kellő távolságban, ezzel szolgál az Eratosthenes projekt (IDE KATTINTVA). Ha regisztrálunk az oldalon, megkapjuk olyan iskolák elérhetőségét, amik nagyjából a mi hosszúságunkon találhatók. A mérést magát március 21-én délben (helyi idő és nem zónaidő szerint) végezhetjük el, az adatokat pedig feltölthetjük egy közös adatbázisba.

Emlegettük már, hogy egy Craftbot+ 3D nyomtató érkezett az iskolánkba. Most egy új felaszálását mutajuk be. A víz körforgását tanítva akadt egy kollégám erre a feladatra, a diákok kilenc állomáson követhetik végig egy vízmolekula útját. Minden egyes állomáson dobniuk kell egy kockával, ez alapján dől el, hogy merre mennek tovább. A bolyongás közben rögzítik, hogy merre jártak és így követhetik végig ezt a ciklust. Az eredeti leírásban szabályos dobókocka szerepel és ki kell nézni, hogy az adott ponton melyik szám mit jelent. Nekem eszembe jutott, hogy 3D nyomtatóval könnyedén készíthetnénk olyan kockákat, amiken a célpontok ikonjai szerepelnek.

A rendszertan kevés diák kedvenc tananyagrésze, többnyire a bemagolandó adatokat látják benne a biológia iránt érdeklődők is. Pedig a rendszertanban megjelenhet a biológia alapvető rendezőelve, az evolúció is és remek képet adhat arról, hogy milyen törvények alakították és alakítják ma is az élőlényeket. Ahhoz azonban, hogy a diákok meglássák, a rendszerben a törzsfejlődési hátteret, fontos lenne, hogy egyszerre lássák a nagy képet és a részleteket is. Ebben lehet hasznunkra a OneZoom nevű oldal IDE KATTINTVA ahol a földi élet törzsfáját böngészhetjük végig, akár a nemzetségek szintjéig. Nem az egészet sajnos, de a négylábúakét és a növényekét kifejezetten alaposan.

Csodaszép földgolyót találtunk a Szertárnak köszönhetően IDE KATTINTVA. A valós adatokból dolgozó vizualizáción láthatjuk, hogy épen milyen erősségű szelek és merre fújnak, milyen tengeráramlatok áramlanak, milyen a szén-dioxid eloszlása a bolygón vagy éppen a relatív páratartalom. Mindezek között egy kattintással válthatunk, amiként a különféle kartográfiai vetületek között is. Ez utóbbi kifejezetten hasznos, hiszen annyira hozzá vagyunk szokva két típushoz, hogy gyakran nem is érzékeljük azok torzításait.

Amikor 21. századi pedagógiáról van szó gyakran előkerül, hogy mennyire jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkozhatnának. Amilyen jól hangzik az elv, annyira nehéz lehet gyakran olyan problémát találni, ami megfelel az adott tananyagnak, életkornak és valóban valós adatokkal dolgozik. Az Imaginary oldalon (IDE KATTINTVA) olyan programok sorakoznak, amik megfelelnek ennek a célnak. A szabadon letölthető programok többségével matematikai úton modellezhetünk földrajzi, geológiai jelenségeket. A programok között vannak olyanok, amik inkább matekosok és olyanok is, amik inkább a földrajz szempontjából érdekesek, de mindegyik jól használható és ami a legjobb, ingyen elérhető.

Ha csillagászatot tanítunk, egy kis kikapcsolódásra remek lehet a Naprendszert zenéltető oldal, a Solarbeat (IDE KATTINTVA).A Naprendszer bolygóit látjuk keringeni a valós relatív sebességekkel és minden megtett körnél mindegyik bolygó megszólaltat egy hangot. Sok mindent beállíthatunk a sebességtől a visszhangosításon át a basszusig. Nagyon látványosan mutatja be, hogy milyen különbségek vannak a keringési idők között, biztosan szívesen játszanak vele a diákok.

Ingyenes és sokrétű program az Avogadro, amivel molekulákat rajzolhatunk (ITT TÖLTHETŐ LE). Főleg szerves molekulák rajzolásához lehet hasznos, könnyen készíthetjük el akár bonyolultabb anyagok modelljét is. A tulajdonképpen megszokott módon nézhetjük meg a vegyületet (golyó modellként, Van der Waals sugarakkal stb.). Az elkészül modellnek a program kiszámítja a legalacsonyabb energiájú konformációját, de a variánsokat is megnézhetjük. Természetesen betölthetünk komplexebb dolgokat is, egész fehérjéket is. A programnak nagyon sok lehetősége van, de a szerves kémia bevezetéséhez is teljesen alkalmas.

Zsíros László Róbert a tudományos népszerűsítés egyszemélyes intézménye. Évekkel ezelőtt kezdte el izgalmas, otthon is elvégezhető kísérleteiről készített videóit publikálni a Szertáron, amik a szórakoztató tálalásnak (is) köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert. Megint igazolódott, hogy az embereket, diákokat érdekli a tudomány, ha jól van prezentálva a számukra. Nem csoda, hogy idővel követői is akadtak (pl. a Graázs vagy a Jókísérlet). Remek hír, hogy a Szertár már nem csak egyszemélyes vállalkozás és már nem csak jópofa kísérleteket mutat be, hanem egész kis tudománynépszerűsítő portál kíván lenni. IDE KATTINTVA érhető el a megújult oldal.

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.

Gyakran éri az a kritika a TanárBlogot, hogy túl sok az angol nyelvű oldal és anyag azok között, amiket ajánlunk. Sajnos, ez így van, mégiscsak egy kis ország vagyunk a magunk elszigetelt nyelvével, nem várhatjuk, hogy minden legyen magyarul is. Éppen ezért nagy öröm, ha mégis olyan forrást, olyan ötleteket, olyan segítséget mutathatunk be, amimagyarul van. Szerencsére az Európai Unió egyik hivatalos nyelve pont ez, így amikor az a döntés született, hogy a Scientix programban született Moodle kurzusokat minden EU-s nyelvre lefordítják, elkészültek magyarul is. A kurzusok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végignézni őket.