Merre van Tiszaújváros? Aki megtalálja egy vaktérképen nagy sikerekre számíthat a Városkereső játékban (IDE KATTINTVA). A feladat nagyon egyszerű: Magyarország vaktérképén kel bejelölni a megadott városokat és minél kevesebb kilométert tévedünk, annál jobbak vagyunk. Időtöltő feladatnak, bemelegítésnek is remek lehet, de szrgalmi feladat is lehet, hogy minél jobban teljesítsen benne valaki. Az oldalon (angolul) még más országokkal vagy Európával is játszahtunk.

Itt az új tanév tervezgetésének ideje, amiben az osztálykirándulások, esetleg a természetjáró szakkörök is szerepet kaphatnak. Segítség lehet az Országos Kéktúra honlapja (IDE KATTINTVA). Az oldalon minden információt megtalálhatunk erről a kiemelt útvonalról és részletes tájékoztatást is olvashatunk az egyes szakaszokról. Izgalmas kihívás lehet az év során részeit (vagy akár az egészét) teljesíteni. Külön érdekesség, hogy van gyermek kéktúra is (ITT) a 6-14 éves korosztálynak. A pontos tervezéshez hasznos lehet a Túratervező.

Mi mindent csinál egy tanári szakmai szervezet? Például remek anyagokat tesz elérhetővé a tagoknak, amit azonnal felhasználhatnak a tanításban is. Így tesz például az Amerikai Kémiatanárok Egyesülete is, hogy lássuk, mi mindent is kínálnak,pár anyagot ingyen elérhetővé tetteek mindenki számára az oldalukon IDE KATTINTVA). Vanak itt kísérletek, óravázlatok, multimédia anyagok és hosszabb projektek is, érdemes egy kicsit körülnézni!

Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Remek és ingyenes 2D szimulációs program a Physion (ITT TALÁLHATÓ), amivel bármilyen szimulációt elkészíthetünk. Csinálhatunk mechanikai vagy kinematikai szimulációkat, kísérletezhetünk folyadékokkal, töltésekkel, mágnesekkel. Amiben több, mint az Algodoo, hogy Javascriptben programokat is írhatunk az egyes szimulációkhoz. Érdemes játszani vele akár informatika, akár fizika órán.

Sokszor nem is tudjuk, hogy azok az eszközök, amiket a mindennapokban használunk valójában milyen sokrétűek. A tabletek, okostelefonok tele vannak olyan érzékelőkkel, amiket jól használhatunk akár a kémia,akár a fizika órán. Van bennük például gyorsulásmérő, GPS, giroszkóp, hőmérő, barométer, fényerősség és hangerősségmérő. A megfelelő appokkal ezeket mind a kísérletezés szolgálatába állíthatjuk.

A Science 360 oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok videót találatunk mindenféle természettudományos témában. A jól felcímkézett anyagok között könnyű keesni, hamar talál az ember olyat, ami jól jöhet az órán. Jellemzően rövid 2-5 perces anyagokról van szó, Szinte bármiről lehet találni olyasmit, ami főleg tudományos csatornákról és kutatóintézetekről, egyetemekről származik. Remekül használhatjuk akár arra, hogy az órán kivetítve illusztráljuk a mondandónkat, akár arra is, hogy külön videókat adjunk ki a diákoknak, akik azután közösen beszélik meg, hogy mit láttak. Kellemes böngészést!

Izgalmas alkalmazást jelentetett meg Android telefonokra a Google, amivel a telefonból kísérleti eszközt készíthetünk. A Science Journal (ITT TALÁLHATÓ) arra alkalmas, hogy a telefon szenzorainak segítségével (fény, hang és gyorsulás szenzorokkal) méréseket végezzünk adatokat rögzítsünk, a méréseket hang kommentárokkal lássuk el az egészből kísérlet-projekteket állítsunk össze. Ha a pénztárcánk engedi, akkor további szenzorokat is vehetünk, amik Bluetooth-on keresztül csatlakoznak a telefonhoz.

olyan sokat mondogatja mindenki, hogy milyen fontos az iskola digitalizálása és mennyire fontos része az oktatásnak az IKT, hogy ezt hajlamosak vagyunk készpénznek venni. Érdekes módon azonban nincs nagyon sok olyan kutatás, ami adatokkal támasztaná ezt az állítást. A vizsgálatok egy része nagyon nagy mintákat hasonlít össze (jellemzően országokat), ahol leginkább csak azt lehet nézni, hogy van-e IKT vagy nincs, de azt már kevésbé, hogy azt mire és miként használják. Más vizsgálatoknál sem egyértelmű, hogy az IKT használat a tanulásnak melyik rétegét, melyik szeletét fejleszthetné. Mivel pár éve úgy adódott, hogy két ugyanolyan képességű osztályban egymást követően kellett a mozgásokat tanítanom, úgy éreztem, esetleg magam is megpróbálkozhatnék valamilyen kutatással. Az ebből született cikk a minap jelent meg a Scientix Observatory-ban (IDE KATTINTVA).