Nagyon gyors kamerával nagyon lassú felvételeket lehet készíteni, erre vállalkozott az UltraSlo oldal (IDE KATTINTVA) legénysége is. Az oldalon vagy akár a YouTube csatornájukon (ITT TALÁLHATÓ) böngészve találunk itt felvételeket madarak és rovarok repüléséről (én ezeket használtam biológiaórán), égésről, robbanásokról, vízről és villámokról is. A pár perces videók biztosan feldobnak bármilyen órát, tátott szájjal nézik a gyerekek.

Mindenki tudja, hogy hogyan néz ki a Naprendszer: Középen van a Nap, ami elég nagy. Utána a Merkúr, nem sokkal mögötte a Vénusz, aztán a Föld és a Hold, a legszélén meg a Plútó. Az egész ráfér egy fektetet A/4-es lapra. Pedig ez a kép kifejezetten hamis. A Naprendszer nagy része ugyanis üres. Ezt kívánta bemutatni az ITT TALÁLHATÓ oldal is.

A vulkánok mindig megmozgatják a diákok fantáziáját. IDE KATTINTVA látható gy videó arról, ahogy egy vulkánból kiömlő láva találkozik egy konzerv raviolival. Elég egyértelmű, hogy ki fog nyerni.

Terjed a weben egy videó arról, hogy miként lehet kifűteni a lakást pár teamécsessel. Természetesen a dolog nem működik, de jó feladat lehet, hogy a diákjaink választ adjanak arra, miért nem. Vagy akár végezzenek kísérleteket, hogy tényleg így van-e. Íme a videó:

{youtube}nzKbFzUEWkA{/youtube}

A hvg.hu oldalán pedig (IDE KATTINTVA) pontos levezetést is találunk, hogy miért nem igaz.

Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.

Az EU készítette ezt a reklámot a tudományos pályák népszerűsítésére, de bármilyen kémia órát feldobni hasznos lehet:

{youtube}HDw4gk5pYl8{/youtube}

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.

Csodálatos galéria különféle állatok szemeiről, jól jöhet az érzékszervek tanításakor: IDE KATTINTVA.

Nagyon  érdekes cikk jelent meg a rangos Science Education című lapban (ITT). Egyetemistákat, PhD hallgatókat és vezető kutatókat kértek meg arra, hogy rajzolják le, hogyan néz ki egy neuron. Az eredmény itt látható:

A felső sor képei, amik a leginkább hasonlítanak a tankönyvi ábrákhoz az egyetemisták rajzai. A doktoranduszok rajzai már sokkal többfélék, nem csak a klasszikusan tanított neuron típust mutatják. Az öreg kutatók rajzai a lényegre szorítkoznak, stilizáltak, de sokban (a dendritek elágazásai, az axon felépítése) drasztikusan eltérnek a tankönyvi esetektől. Érdekes, hogy minél többet tudunk, annál jobban látjuk a lényeget.

A cikkről a The Atlantic számol be (ITT).

Nagyon informatív cikk jelent meg Carl Zimmer blogján a BRCA1 génről (IDE KATTINTVA), ami most Angelina Jolie bejelentése nyomán téma lehet a biológia órán. Miközben (legalábbis az internetes bejegyzések szerint) itthon a legtöbben azon vannak megdöbbenve, hogy létezik preventív masztektómia (mell-eltávolítás), egy biológia órán arra is válaszolni kell tudni, hogy mit csinál ez a gén, amikor nem hibás. Mint a vizsgálatokból kiderült, a BRCA génnek a DNS javításában van szerepe és úgy tűnik ebben nem jeleskedik olyan jól a hibás változat. Az is kiderült azonban, hogy a hibás gén növeli a kromoszómák végső szakaszait, telomeráit, ami viszont (főleg a nőknél) nagyobb termékenységet is okoz. Ezek az izgalmas kromoszóma szakaszok (pár éve még Nobel-díjat is értek) védik a kromoszómákat az osztódás során a rövidüléstől, károsodástól. Ez hasznos a petesejt osztódásakor, viszont a rákos sejteknek is előnyt jelent.

Érdekes evolúciós egyensúly alakul ki, amiben a BRCA1 mutációját hordozó nőknek fiatal korukban több utódjuk születik, viszont hamarabb meghalnak. Az evolúcióbiológusok úgy gondolják, az a tény, hogy ez a változat nem uralkodott el az emberek között arra utal, hogy a gyerekek felnevelése szempontjából nagyon fontos szerepe van a nagyszülőknek.

Érdemes a diákokkal a bulvár híreken túl megismertetni Jolie eredeti írását, ami nagyon tárgyszerűen és személyesen ír a döntéséről (magyar fordítás ITT OLVASHATÓ). Izgalmas beszélgetések kiindulópontja lehet.