Kiváló szórakozást nyújt a Super Planet Crash nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) és még a tanításban is jól fel lehet használni. Ha éppen csillagászatot tanítunk vagy a gravitációt, az óra végén levezetésnek lehet jópofa (akár interaktív táblán is), ha bemutatjuk ezt a játékot, vagy kiadjuk gépteremben a diákoknak, hogy játszanak vele. A feladatunk egyszerű, hozzunk létre egy stabil naprendszert, minél nagyobb testekkel.

Nagyon gyors kamerával nagyon lassú felvételeket lehet készíteni, erre vállalkozott az UltraSlo oldal (IDE KATTINTVA) legénysége is. Az oldalon vagy akár a YouTube csatornájukon (ITT TALÁLHATÓ) böngészve találunk itt felvételeket madarak és rovarok repüléséről (én ezeket használtam biológiaórán), égésről, robbanásokról, vízről és villámokról is. A pár perces videók biztosan feldobnak bármilyen órát, tátott szájjal nézik a gyerekek.

Mindenki tudja, hogy hogyan néz ki a Naprendszer: Középen van a Nap, ami elég nagy. Utána a Merkúr, nem sokkal mögötte a Vénusz, aztán a Föld és a Hold, a legszélén meg a Plútó. Az egész ráfér egy fektetet A/4-es lapra. Pedig ez a kép kifejezetten hamis. A Naprendszer nagy része ugyanis üres. Ezt kívánta bemutatni az ITT TALÁLHATÓ oldal is.

A vulkánok mindig megmozgatják a diákok fantáziáját. IDE KATTINTVA látható gy videó arról, ahogy egy vulkánból kiömlő láva találkozik egy konzerv raviolival. Elég egyértelmű, hogy ki fog nyerni.

Terjed a weben egy videó arról, hogy miként lehet kifűteni a lakást pár teamécsessel. Természetesen a dolog nem működik, de jó feladat lehet, hogy a diákjaink választ adjanak arra, miért nem. Vagy akár végezzenek kísérleteket, hogy tényleg így van-e. Íme a videó:

{youtube}nzKbFzUEWkA{/youtube}

A hvg.hu oldalán pedig (IDE KATTINTVA) pontos levezetést is találunk, hogy miért nem igaz.

Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.

Az EU készítette ezt a reklámot a tudományos pályák népszerűsítésére, de bármilyen kémia órát feldobni hasznos lehet:

{youtube}HDw4gk5pYl8{/youtube}

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.

Csodálatos galéria különféle állatok szemeiről, jól jöhet az érzékszervek tanításakor: IDE KATTINTVA.

Nagyon  érdekes cikk jelent meg a rangos Science Education című lapban (ITT). Egyetemistákat, PhD hallgatókat és vezető kutatókat kértek meg arra, hogy rajzolják le, hogyan néz ki egy neuron. Az eredmény itt látható:

A felső sor képei, amik a leginkább hasonlítanak a tankönyvi ábrákhoz az egyetemisták rajzai. A doktoranduszok rajzai már sokkal többfélék, nem csak a klasszikusan tanított neuron típust mutatják. Az öreg kutatók rajzai a lényegre szorítkoznak, stilizáltak, de sokban (a dendritek elágazásai, az axon felépítése) drasztikusan eltérnek a tankönyvi esetektől. Érdekes, hogy minél többet tudunk, annál jobban látjuk a lényeget.

A cikkről a The Atlantic számol be (ITT).