Nagyon informatív cikk jelent meg Carl Zimmer blogján a BRCA1 génről (IDE KATTINTVA), ami most Angelina Jolie bejelentése nyomán téma lehet a biológia órán. Miközben (legalábbis az internetes bejegyzések szerint) itthon a legtöbben azon vannak megdöbbenve, hogy létezik preventív masztektómia (mell-eltávolítás), egy biológia órán arra is válaszolni kell tudni, hogy mit csinál ez a gén, amikor nem hibás. Mint a vizsgálatokból kiderült, a BRCA génnek a DNS javításában van szerepe és úgy tűnik ebben nem jeleskedik olyan jól a hibás változat. Az is kiderült azonban, hogy a hibás gén növeli a kromoszómák végső szakaszait, telomeráit, ami viszont (főleg a nőknél) nagyobb termékenységet is okoz. Ezek az izgalmas kromoszóma szakaszok (pár éve még Nobel-díjat is értek) védik a kromoszómákat az osztódás során a rövidüléstől, károsodástól. Ez hasznos a petesejt osztódásakor, viszont a rákos sejteknek is előnyt jelent.

Érdekes evolúciós egyensúly alakul ki, amiben a BRCA1 mutációját hordozó nőknek fiatal korukban több utódjuk születik, viszont hamarabb meghalnak. Az evolúcióbiológusok úgy gondolják, az a tény, hogy ez a változat nem uralkodott el az emberek között arra utal, hogy a gyerekek felnevelése szempontjából nagyon fontos szerepe van a nagyszülőknek.

Érdemes a diákokkal a bulvár híreken túl megismertetni Jolie eredeti írását, ami nagyon tárgyszerűen és személyesen ír a döntéséről (magyar fordítás ITT OLVASHATÓ). Izgalmas beszélgetések kiindulópontja lehet.

Nem lehet elég korán kezdeni a természettudományos nevelést. IDE KATTINTVA egy tudományos tematikájú szülinapi zsúrt láthatunk, benne a témához illő ételekkel és foglalkozásokkal egyaránt. Érdemes ötleteket szerezni belőle, akár egy az iskolában megrendezett eseményre is.

Sok látványos képet gyűjtött össze a túlnépesedésről a Colorcam blog (IDE KATTINTVA).

Izgalmas gyűjteményt tett közzé a MyScienceAcademy nevű oldal (IDE KATTINTVA): 27 olyan dolog, ami megvalósult 2012-ben, pedig korábban csak tudományos fantasztikus történetekben szerepelt. Van itt csillagászat: az első csillag nélküli bolygó, gyémánt bolygó, a Naprendszert elhagyó űrszonda. Van fizika, például a láthatatlanná tevő szövet, vagy persze a Higgs-bozon. Különféle robotok, amik között van gondolattal irányított robotkar is. És persze sokféle biológiai csoda, matuzsálemmé tett egerek, genetikailag módosított selyem, vagy éppen az elektromos áramot termelő levelek. Érdemes végignézni és feldobni vele az óráinkat!

ITT OLVASHATÓ egy érdekes történet arról, hogy miért érdemes kémiát tanulni. A facebookozók között futótűzként terjed a hír, hogy a C-vitamin és az aszkorbinsav ugyanaz. Vajon mi lesz, ha valaki azt is elárulja nekik, hogy ez ugyanaz, mint az E300?

Ugyan az iskolában többnyire egy statikus Nap körül keringő bolygókat tanítunk, pedig valójában a Nap is mozog. Hogy miként, azt mutatja be ez a videó:

{youtube}0jHsq36_NTU{/youtube}

Látványos animáción nézhetjük meg a világ méretarányait a Planck hosszúságtól a megfigyelhető Univerzum nagyságáig, ehhez elég csak IDE KATTINTANI.

Ma van a víz világnapja, ha a vízkészletek, a víz ára is szóba kerül, hasznos lehet az ITT TALÁLHATÓ infografika.

Sokszor nyertek már díjat Tóth Zsolt Marcell természetfilmjei, ezért is nagy öröm, hogy közülük öt most elérhető az interneten. A budapesti vadon, a Farkaslesen, a Lilliputi mimikri, a Patagónia tornyai valamint a Vidrasors címűek megtekinthető IDE KATTINTVA.

Izgalmas kísérlet zajlik ezekben a percekben is. Varga Livius a Quimby zenekar egyik frontembere több napja egyedül él a Pálvölgyi barlangrendszerben, a kísérlet egyik célja, hogy bemutassa ezt a páratlan természeti kincset. Ha órán szó kerül a barlangokról, érdemes ránézni, mit is csinál éppen Livius, mivel élő közvetítésen látható IDE KATTINTVA.