Hasznos lehet tudnunk tanárként, hogy létezik egy olyan Tik-Tok trend, ami április 24-ét a Nemi erőszak nemzeti napjaként emlegeti (National Rape Day az angol neve). Eredetileg egy 2021-ben elterjedt 'hoax', internetes átverés a #April24 eredete, amit felkapott a Tik-Tok algoritmus, és szétszórt, főleg fiúk között. A lényege annyi, hogy ezen a napon a videó szerint nem büntetik a nemi erőszakot. Ez persze húlyeség, de egyrészt sokan elhiszik, másrészt félelmet generál.

És hogy mennyire elterjedt? Annyira, hogy egy vidéki kis magyar faluban a tizenéves gyerekek ezzel heccelődnek, azaz valószínűleg több diákunk tud róla, mint gondolnánk. Figyeljünk oda, tudjuk, hogy a #April24 mit jelent, beszéljükn esetleg a diákjainkkal, esetleg olvassunk utána (ITT PÉLDÁUL találunk róla információt, de egy internetes keresés is segít. Az USA-ban lányok, nők, inkább nem mennek aznap az utcára, vagy Tik-tok videókat osztanak meg arról, hogyan fognak védekezni (paprika spray, lőfegyver!)

Sok kérdést feltettek már az mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Mivel naponta jönnek újabb és újabb hírek, eddig talán soha nem látott sebességgel változik a világ körülöttünk, úgy döntöttünk, hogy a TanárBlogon elindítunk egy rövidebb, Hírek rovatot is, ahol a pedagógiával, osztálytermi munkával kapcsolatos, max. 5 perc alatt fogyasztható hasznos, rövidebb írásokat teszünk közzé. Érdemes lesz követni minket - és előfizetni is! Mai írásunk a környezettudatosság kérdését járja körbe - vajon tisztában vagyunk-e azzal, tudjuk-e, hogy egy AI alkalmazás használata mekkora ökológiai lábnyomot hagy? Egyre több ilyen számítás van, érdekes eredményekkel. Részletek a cikkben.

Talán nem teljesen egyértelmű, de az oktatás aranykorában élünk. Olyan eszközök állnak a rendelkezésünkre, amikről a reformpedagógia nagyjai, Dewey és Kilpatrick csak álmodhatott, az mára már valóság. Az ő elképzelésük szerint az iskolai munka központja nem a tanterem, hanem a műhely lenne, ahol a diákok projekteken tudnak dolgozni, olyan projekteken, amiknek valódi értelme van, kézzelfogható eredménye. A maker forradalom minden korábbinál könnyebbé tette, hogy ez a tanteremben is megvalósuljon, a 3D nyomtatás, lézervágás, CAD-design, mikroelektronika mára tényleg gyerekjátékká vált és nyugodtan bevihető az iskola mindennapjaiba is. Ugyan már szerencsére Magyarországon is van pár úttörő, aki ilyesmikkel próbálkozik, az, hogy minden lehetséges egészen nyilvánvalóvá vált a Rómában megrendezett Maker Faire fesztiválon. Ezt a fesztivált a maker mozgalom hívta életre és a legnagyobb európai eseményét rendezik az olasz fővárosban. A hat hatalmas kiállítócsarnokból egy csak az iskolák projektjeinek volt fenntartva. Az olasz technikumokban már évtizedek óta bevett szokás, hogy a diákok csapatai mindenféle vad ötlet megvalósításán dolgoznak, ez az órarendjüknek is része. Az IDE KATTINTVA elérhető galériában összegyűjtöttem egy párat a legérdekesebbek közül. Volt itt:

• Szenzorokkal intelligenssé tett üvegház
• Kompakt vízelemző készlet (vezetőképesség és pH mérésére)
• Elektromos gokart
• Vízminta begyűjtésére átalakított drón
• Tűzoltó robot hatalmas ventilátorral, ami képes megközelíteni a tűzfészket
• Okos szemeteskuka, ami felismeri és szétválogatja a szemetet
• Sisakkal irányítható kerekesszék
• Földrengés esetén fedezékként használható asztal
• Hátizsákba szerelt asztali számítógép
• Papírból készült robot

Külön érdekes volt az az együttműködés, ahol tanárok és iparművészetis diákok dolgoztak együtt, hogy a hagyományos fizikai kísérleti eszközök kínézete legyen játékosabb, vonzóbb.

Nagy öröm volt, hogy egy magyar kiállító is jelen volt. Zsigó Zsolt a nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Technikumból két diákjával mutatta be a piezoelektromosságot használó szélgenerátorokat, amihez az alapgondolatot a biomimikri elv adta, a fűszálak hajlásának utánzásából jött a gondolat. Egy nap talán Budapesten is lesz hasonló!

Az utazásunkat a Nemzeti Tehetség Program támogatta.

Nagyon sokfelé lehet olvasni a tanulási stílusokról. Az elképzelés szerint minden egyes emberre jellemző, hogy mi a legjobb módja annak, ahogyan ő maga tanulni tud. A három legnagyobb kategória az auditív (hallás után tanuló), vizuális (olvasással, filmekkel jól tanuló) és a mozgásos típus (aki a dolgok manipulációjával tud tanulni). Mások ehez még további al- és melléktípusokat is rendelnek, így lehet szó szociális, verbális vagy akár logikai típus is. A tanulási stílusokról lehet tanulni az egyetemen, tanártovábbképzéseken, online teszteken mérheti meg bárki, hogy ő vagy a gyereke, tanítványa melyik stílushoz tartozik. Egy egyszerű internetes kereséssel is ömlik ránk az információ arról, hogy ekként kell differenciálni, a tanulási stílusok figyelembe vételével kell a gyerekeket hatékonyan tanítani. Érdekes, hogy a tudományos kutatások nem feltétlenül támasztják alá, hogy egyáltalán lenne olyan, hogy tanulási stílus.

Biztosan sokaknak feltűnt, hogy a TanárBlog pár hete radikálisan megváltozott. 2008-ban jelent meg az első bejegyzés az akkor még tanarblog.org címen elérhető oldalon és azóta több mint tízezer cikk került ki a billentyűzetünk alól. Egész könyveket tettünk bárki számára elérhetővé, ingyenes webináriumokat, képzéseket tartottunk. Ez alatt a tizenöt év alatt nagyon sok kollégát ismerhettünk meg és azt gondoljuk, valamilyen mértékben a mi kezünk nyoma is rajta van mindazon, ami az iskolákban történik. Közben sokat változott az is, amit a tanításról és a tanulásról mi magunk gondoltunk, egyre kevesebb értelmét láttunk annak, hogy írjunk egy újabb szókártya alkalmazásról vagy egy újabb videószerkesztő programról, a technika használata magában már nem volt izgalmas, sokkal inkább az, hogy mit lehet tenni ezzel a technikával. Megjelentek az egyre mélyebb elemző, módszertani cikkek, de meg is ritkult a számuk. A beszélgetések, a közösség átterelődött a Facebook oldalunkra és a Facebook csoportunkba.

Az utóbbi évben az oldal kicsit tetszhalott állapotba is került, amit nagyon sajnáltunk. Mindez nem volt független attól, hogy az együttműködő partnerek is elapadtak. Az első években több céggel is sikerült olyan közös együttműködést kialakítanunk, ami lehetővé tette, hogy az időnket, az energiánkat annak szentelhessük, hogy a magyar tanártársadalomnak írjunk izgalmas, újító dolgokról. Nem szeretnénk, ha ez nem folytatódhatna, ezért szántuk el radikális lépésre magunkat: a TanárBlog 2023 szeptemberétől előfizetési rendszerben működik tovább. Az oldalhoz teljes hozzáférést havi 1000 forintos előfizetésen keresztül tudunk adni mindenkinek. Ezzel a, reméljük nem túl megterhelő összeggel az előfizetők számára olvasható válnak teljes mértékben a korábbi cikkeink és az újak is. Mostantól rendszeresen jelennek majd meg újabb cikkek is, kisebbek és nagyobbak, ötletek, alkalmazások bemutatásai, letölthető anyagok, elgondolkodtató vezércikkek, minden, ami a jó öreg TanárBlogon megszokott. Reméljük sokatoknak lesz kedve hozzájárulni ahhoz, hogy ez az oldal továbbra is fennmaradjon!

Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az amerikai polgárjogi harc az egyik legsikeresebb társadalmi mozgalom volt az elmúlt évszázadban. Miközben mind a mai napig nagyon sok dologban van még megkülönböztetés fehérek és feketék között, még nincs ötven éve, hogy Rosa Parks nem volt hajlandó átadni a fehéreknek fenntartott helyet egy buszon Montgomery városában. A pogárjogi mozgalom egyik legfontosabb szervezete az NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) 1909-ben jött létre és például ők képviselték Parksot is a kulcsfontosságú ügyben. Az utóbbi időben egy újabb frontot nyitottak a az egyenlőségért folyó harcban, a szövegértést. Virginiai szervezetük a helyi oktatási tanácshoz fordult nyílt levélben, amiben leszögezik, hogy az írni-olvasni tudás alapjog és a statisztikák alapján könnyen kimutatható, hogy az iskolarendszer nem adja ugyanazt a színesbőrű diákok, mint a fehéreknek. Állításuk szerint azzal, hogy az iskolák elmaradott módszerekkel és rossz körülmények között tanítják olvasni a diákokat, azok alapvető jogai sérülnek, különösen azért, mert az alacsonyabb társadalmi státuszú családok gyerekei jobban rá vannak szorulva az iskolára abban, hogy megtanuljanak jól olvasni, így válik az oktatás elhanyagolása rasszizmussá.

A minap jelent meg egy minden eddiginél okosabb és ügyesebb mesterséges intelligencia chatbot, a ChatGPT, amit bárki kipróbálhat (IDE KATTINTVA). ezzel a mesterséges intelligenciával beszélgetni is lehet és magyarul is elég jól tud. Érdekessége, hogy az informáciit, adatait nem közvetlenül a webről szedi, hanem csak abból, amire tréningezték. Adta magát a gondolat, hogy nézzük meg, miként teljesítene az érettségin.

Sokan mondogatták (mi is), hogy a másfél éves karantén után sem lesz minden tejfel, sőt meglehet, hogy a visszatérés legalább annyi nehézséget tartogat majd, mint amennyit a karantén helyzet maga hozott el. Mégis meglepett, amivel a napokban szembesültem. Elkezdődött az iskola, jellemzően iskolai táborokkal és öt diákomnak is lett pánikrohama a táborban. Ezeke a rohamok annyira hasonlítottak egymáshoz, mintha valami fertőző betegség tüneteiről lenne szó.

Mi is lehetne jobb lezárása egy minden szempontból különleges tanévnek, mint egy jó kis műhelykonferencia? A tavalyi remekül sikerültesemény hagyományait folytatva június 18-án újabb kisszabású online konferenciát rendezünk. A konferenciára belépő IDE KATTINTVA váltható! A program a következő:

Még tavasszal gondoltunk egyet, és megkérdeztünk több ezer diákot arról, hogy milyen tanácsokat adnának diáktársaiknak, illetve tanáraiknak. Rengeteg ötletet, gondolatot, hasznos információt, tanácsot osztottak meg velünk a diákok, de a vírus minket is elsodort, ésnem volt időnk/energiánk ezekből egy interaktív adatbázist, vagy éppen egy tanácsgenerátort összeállítani. Most azonban pótoljuk, talán még nem késő, akár csak visszatekintve megnézni, hogy mit éreztek/gondoltak a diákok a digitális oktatásról. A Tanácsgenerátort a #school-lal együttműködésben valósult meg, és IDEKATTINTVA érhető el! Jó szemehgetést!