AI-ra hangolt képességek - Alkalmazkodás és folyamatos tanulás

Alkalmazkodóképesség és folyamatos tanulás

Már az utóbbi száz év is az egyre gyorsuló technikai és társadalmi változásokról szólt. Természetesen igaz, hogy a múltba tekintve egyre kevésbé látjuk a részleteket és ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ott alig változott bármi is, a mezolitikum időszaka például, ha kap is említést a történelemkönyvekben pár mondatban van elintézve, pedig a tízezer év alatt, amit felölel bizonnyal sok minden történt és változott, egyszerűen csak nem látjuk. Mégis, elsődlegesen az információ technológia gyors változása miatt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok az idők, amikben mi élünk kiemelkednek a változások gyorsaságával. Tény, hogy az információ rögzítés és továbbítás technológiájának változása mindig is jelentős társadalmi változásokat generált. Elsőként a beszéd megjelenése, ami az emberré válás egyik kulcsmomentuma volt, majd az írás, ami a nagy civilizációk és birodalmak létrejöttének ágyazott meg. Kicsit közelebb van hozzánk a nyomtatás feltalálása, ami legalábbis Európában elvezetett a reformációhoz, a vallásháborúkhoz és a kapitalizmus kialakulásához. A rádió és a televízió pedig elhozta a fogyasztói társadalmat és a globalizációt, azt, hogy mindezekre milyen hatással lesz majd az internet megjelenése még csak éppen kezdjük érzékelni (ez lenne a post-truth világ esetleg), de arról, hogy miféle hatással lesz minderre a mesterséges intelligencia igazából még távoli elképzelésünk sincsen. Egyben azonban biztosak lehetünk, hogy nagyon más lesz a mesterséges intelligenciával dúsított világ, mint az, amiben éppen élünk.

Az az érzésünk, hogy a változás felgyorsulása nem csak egyfajta optikai csalódás, hanem valós tény, ezért azt is tudhatjuk, hogy már ebben a pillanatban is az egyik legfontosabb képesség az alkalmazkodás ezekhez a változásokhoz. Vígjátéki elem a nagypapa, aki nem érti a mobiltelefon működését, de ugyanannyi erővel kacaghatnánk magunkon is. Egyfelől igazán mi sem értjük a mobiltelefon működését (hányan tudnánk mst részletezni a csomagkapcsolt adatátviteli protokollok sajátosságait?), másfelől pedig a holnap megjelenő új technológia ugyanolyan idegen lesz nekünk is.

Sokan és sokat írtak már a tanulás tanításának fontosságáról. A 90-es évek elején Oroszlány Péter dolgozta ki a tanulásmódszertan tantárgyat, amiben a jegyzetelés módja és a mnemotechnikák használata mellett helyet kapott például a gyorsolvasás kialakítása is. Később egyértelmű lett az is, hogy a diákok tanulási képességeihez a digitális eszközök használata is hozzátartozik, sőt egyre nagyobb szerepet kap. Amikor az AKG-ban 2015-ben elkezdtük a digitális iskola projektet, aminek az alapja az volt, hogy minden diák saját laptopot kapott, amit a tanulásban használt, gyorsan szembesültünk azzal, hogy a 13 évesek viszonyulása a technikához rendkívül sokféle. Voltak diákok, akiknek még telefonjuk sem volt soha és akik az iskolában se léphettek be soha a számítógépterem szentélyébe, nekik kifejezetten idegen volt az új eszköz. Más gyerekek már profi felhasználók voltak, akik a második héten már fel is törték az osztálytermi gépeket. Egy azonban teljesen közös volt mindegyik diákban: arról fogalmuk sem volt, hogy tnaulásra miként kellene ezeket az eszközöket jól használni. Ezért is készítettünk el digitális tanulásmódszertan anyagot, amiben arról volt szó, miként lehet digitálisan jegyzetelni, prezentációt készíteni, filmet vágni stb.

A jelen gondolatmenetünk szempontjából a legfontosabb tanulság az, hogy röpke kilenc év alatt milyen mértékben vált elavulttá ez az anyag is. Nem csak azért, mert például megszűnt a Windows Movie Maker (ezt a csapást nehéz volt kiheverni), vagy mert egyes programok új változataiban változott a menük szerkezete, ennél fundamentálisabb változások történtek. Magam részéről nem sejtettem volna, hogy az élőbeszéd szerepe ennyire megnő, de még azt sem, hogy a kommunikáció elsődleges csatornája a videó lesz, vagy, hogy az információs buborékok kialakulása mennyire felértékeli a forráskritikát, és akkor még az AI megjelenéséről nem is esett szó.

Egyértelmű, hogy amikor a tanulási képességekről esik szó, akkor a legfontosabb az új helyzetekhez történő alkalmazkodás képessége és annak a felismerése, hogy a tudás nem valamiféle befejezett korpusz, hanem egy folyamatosan változó, növekvő és alakuló dolog, ami miatt folyamatos tanulásra van szükség.

Ezek alapján az AI-ra hangolt képességek rendszere az alábbiak szerint értékeli azt, hogy mennyire jelenik meg egy feladatban az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás:

Néhány ötlet és gondolat arra, hogy milyen módokon lehet ez fejleszthető egy feladatban: A különféle szimulációk (a diákok például egy kutatócsoport, tervezőcsapat, mentőegység stb. szerepébe bújva szembesülnek valamilyen helyzettel, amit meg kell oldaniuk) lehetőséget adnak arra, hogy a probléma, a feladat több lépcsőben bontakozzon ki. Például amikor a feladatuk olajszennyezés eltávolítása, akkor több lépcsőben kaphatnak újabb információkat, amik akár a korábbi megoldások felülvizsgálatára is késztethetik őket.

Szimulációs Feladat: Olajszennyezési Krízis

Feladat címe:
Óceán Pajzs Művelet: Olajszennyezés Kezelése

Célkitűzés:
A diákok egy kutató- és mentőcsapat tagjaiként egy súlyos olajszennyezésre reagálnak. Feladatuk, hogy értékeljék a helyzetet, kidolgozzanak egy választervet, és alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz, ahogy a helyzet változik. Ez a feladat fejleszti a problémamegoldó képességet, az együttműködést, a környezettudományos ismereteket és a kommunikációs készségeket.

---

Feladat Felépítése:

1. fejezet: A kezdeti szennyezés

Szituáció:
Egy olajtanker megrepedt egy érzékeny tengeri ökoszisztéma közelében. A szennyezés 15 négyzetkilométert fed le, és veszélyezteti a közeli korallzátonyokat, parti mangrove erdőket és halászatokat, amelyek létfontosságúak a helyi közösségek számára.

Feladatok: 1. A helyzet felmérése:
- Azonosítsák az érintett ökoszisztémákat és a potenciális hatásokat a vadon élő állatokra, a halászatra és a helyi gazdaságokra.
- Kutassák fel az olaj összetételét és az esetleges tisztítási módszereket (pl. diszpergensek, olajgátak, szivattyúk, bioremediáció).
- Számolják ki a szennyezés terjedésének lehetőségét a szél és áramlási adatok alapján.

2. Műveleti terv kidolgozása:
   • Válasszanak egy tisztítási módszert, és igazolják a döntést adatokkal.
   • Osszanak szerepeket a csapatban (pl. környezettudós, logisztikai koordinátor, kommunikációs tiszt).
   • Állítsanak össze egy idővonalat az azonnali reagáláshoz.

Leadandó:
- Egy 1 oldalas incidensjelentés a helyzetfelmérésről és a kezdeti cselekvési tervről.

---

Új információ:
48 órán belül vihar várható a régióban, ami valószínűleg tovább terjeszti az olajat és megnehezíti a tisztítást. Emellett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a szennyezés nagyobb a vártnál, és most már 25 négyzetkilométert érint.

---

2. fejezet: Alkalmazkodás a viharhoz

Szituáció:
A közelgő vihar miatt a csapatnak prioritást kell adnia a cselekvéseknek. A helyi hatóságok jelentése szerint egy veszélyeztetett delfincsapat tartózkodik a szennyezési zónában. Az olaj egy turizmusra épülő parti város felé is sodródik.

Feladatok: 1. A terv újraértékelése:
- Döntsék el, hogyan védjék meg a part menti várost és a vadon élő állatokat a vihar előtt.
- Mérlegeljék a kompromisszumokat: az erőforrásokat a delfinek, a város vagy a tisztítási műveletek megerősítésére fordítsák?

2. Együttműködés az érintettekkel:
   • Dolgozzanak ki egy kommunikációs stratégiát a helyi közösségek, kormányok és nemzetközi partnerek tájékoztatására.
   • Javasoljanak politikai intézkedéseket a jövőbeli szennyezések megelőzésére.

Leadandó:
- Egy 2 oldalas frissített cselekvési terv, amely tartalmazza a vihar hatásainak kezelését és a prioritásokat.

---

Új információ:
A vihar elvonult, de az olaj egy mangrove erdőbe sodródott, ami bonyolítja a tisztítási műveleteket. A hírek arról számolnak be, hogy a csapat túl lassan cselekedett, ami közfelháborodást váltott ki.

---

3. fejezet: Hosszú távú válasz

Szituáció:
A szennyezést részben sikerült kordában tartani, de a mangrove erdőkben és a helyi halászatokban súlyos károk keletkeztek. A közfelháborodás növekszik, és egy nemzetközi testület átfogó környezet-helyreállítási tervet követel.

Feladatok: 1. Helyreállítási terv kidolgozása:
- Javasoljanak hosszú távú stratégiákat az ökoszisztéma helyreállítására, beleértve a bioremediációt, a mangrove-újratelepítést és a halászatok támogatását.
- Dolgozzanak ki egy közkapcsolati stratégiát a helyi közösségek és érintettek bizalmának helyreállítására.

2. Reflexió és ajánlások:
   • Értékeljék a csapat reakcióját: mi működött, mi nem, és miért?
   • Készítsenek ajánlásokat az olajszennyezési válaszprotokollok javítására.

Leadandó:
- Egy végső, 3 oldalas jelentés, amely tartalmazza a helyreállítási tervet, a tanulságokat és a politikai ajánlásokat.

---

Értékelési szempontok:

1. Tudományos alaposság: Releváns adatok és kutatások felhasználása a döntéshozatalban.
2. Kreativitás és problémamegoldás: Innovatív megközelítések a kihívások kezelésére.
3. Csapatmunka: Világos szerepek és együttműködés a csapaton belül.
4. Kommunikáció: Minőségi jelentések és érintettek tájékoztatása.
5. Alkalmazkodóképesség: Reagálás az új információkra és változó körülményekre.

---

Ez a feladat lehetőséget nyújt a diákoknak, hogy megtapasztalják a valós környezeti válságok komplexitását, és elősegíti a kritikus gondolkodást és az interdiszciplináris tanulást.

A folyamatos tanulás gyakorlásának remek lehetősége a Képesség kihívás bevezetése. A tanév vagy félév során egy olyan hétről van szó, amikor a diákoknak önállóan kell megtanulniuk valamilyen új dolgot, ismeretet, képességet, majd azt prezentálniuk a többiek számára. Ez lehet valami, ami teljesen szabadon választott dolog vagy olyan, ami kapcsolódik egy tananyaghoz. A tanulási reflexió remek lehetősége a tanulási napló. A diákoknak naplószerűen kell vezetniük, hogy melyik nap milyen új ismerettel, készséggel gyarapodtak. A tanulási napló az összefoglalásnak is kifejezetten hasznos eszköze lehet, nagyon könnyű a segítségével például kislexikont, fogalomtárat készíteni. A marketingben, és a mérnöki tudományokban is gyakran használt módszer a visszamodellezés, ami azt jelenti, hogy van egy szerkezetünk, aminek a használatából kell feltárnunk a működésmódját. Ez a módszer nem csak a természettudományokban alkalmazható jól, hanem tulajdonképpen bármely tantárgyban. Íme egy példa a használatára történelemből:

A Feladat: Észak-Amerika angol gyarmatosítása

Cím:
Az angol gyarmatok felépítése: A 13 gyarmat gazdasági, politikai és kulturális rendszerei

1. Az eredmények megfigyelése
A diákok kezdjék az angol gyarmatok által elért eredmények elemzésével:
- Gazdasági: Dohányültetvények és önfenntartó gazdaságok.
- Politikai: Közgyűlések (pl. virginiai House of Burgesses).
- Kulturális: Vallási pluralizmus (pl. puritánok, kvékerek).

Feladat:
Készítsenek egy posztert vagy infografikát, amely bemutatja az angol gyarmatok gazdasági, politikai és kulturális eredményeit. Tartalmazzanak térképeket, ábrákat és rövid szöveges magyarázatot (200 szó).

---

2. A rendszerek visszafejtése
Vizsgálják meg, mi tette lehetővé az eredmények elérését:
- Gazdaság: Munkásosztály és rabszolgamunka alkalmazása.
- Politika: A brit korona és a helyi gyarmati vezetők közötti együttműködés.
- Kultúra: Vallási szabadság a telepesek számára.

Feladat:
Készítsenek egy folyamatábrát, amely bemutatja, hogyan épült ki a gyarmati gazdaság és politika. Röviden magyarázzák el (150 szó), hogyan kapcsolódott a brit kereskedelmi érdekekhez.

---

3. Történelmi kontextus és kulcsfontosságú döntések feltárása
Elemzés:
- Miért választotta Anglia Észak-Amerikát?
- Milyen történelmi események (pl. vallási üldözés, kereskedelmi verseny) befolyásolták a gyarmatosítást?

Feladat:
Írjanak egy 300 szavas elemzést arról, hogyan alakította a történelmi kontextus a gyarmatok fejlődését.

---

4. Újraépítés és reflexió
Forgatókönyv: Mi történt volna, ha a puritánok nem érkeznek Észak-Amerikába?
Feladat:
- Írjanak egy alternatív történetet (300 szó), amely bemutatja, hogyan alakult volna másként a gyarmati kultúra és politika.

---

B Feladat: Dél-Amerika spanyol gyarmatosítása

Cím:
A spanyol birodalom kincsesládája: Peru és az ezüstbányák rendszerei

1. Az eredmények megfigyelése
A diákok kezdjék az eredmények elemzésével:
- Gazdasági: Potosí ezüstbányái.
- Politikai: Alkirályságok rendszere.
- Kulturális: Kereszténység terjedése, őslakos kultúrák elnyomása.

Feladat:
Készítsenek egy rövid jelentést (200 szó), amely bemutatja a spanyol gyarmati rendszer eredményeit Peru területén.

---

2. A rendszerek visszafejtése
Vizsgálják meg az eredmények mögött álló rendszereket:
- Gazdaság: Az encomienda és a mita rendszerek.
- Politika: A spanyol királyi ellenőrzés.

Feladat:
Rajzoljanak egy folyamatábrát az encomienda rendszer működéséről, és írjanak egy rövid (150 szavas) magyarázatot.

---

3. Történelmi kontextus és kulcsfontosságú döntések feltárása
Elemzés:
- Hogyan formálták a spanyol konkvisztádorok döntései Perut?
- Milyen szerepet játszott a vallás és az arany iránti vágy?

Feladat:
Írjanak egy 300 szavas esszét arról, hogyan alakították ezek a döntések Peru társadalmát.

---

4. Újraépítés és reflexió
Forgatókönyv: Mi történt volna, ha az ezüstbányák kimerültek volna?
Feladat:
Írjanak egy alternatív idővonalat (200 szó), amely bemutatja, hogyan változott volna a spanyol birodalom gazdasága.

---

C Feladat: Portugál gyarmatosítás

Cím:
Portugál Brazília: A cukorgazdaság rendszerei

1. Az eredmények megfigyelése
Elemzés:
- Gazdasági: Cukornádültetvények, rabszolgatartás.
- Kulturális: Portugál nyelv és katolicizmus elterjedése.

Feladat:
Készítsenek egy térképet, amely bemutatja Brazília cukornádültetvényeit és a háromszög-kereskedelmet.

---

2. A rendszerek visszafejtése
- Gazdaság: Ültetvények rendszere.
- Munkaerő: Afrikai rabszolgák tömeges behozatala.

Feladat:
Írjanak egy 200 szavas magyarázatot arról, hogyan függött össze a portugál gazdaság a rabszolgamunkával.

---

3. Történelmi kontextus és kulcsfontosságú döntések feltárása
Elemzés:
- Miért vált Brazília a cukorgazdaság központjává?

Feladat:
Írjanak egy 300 szavas esszét, amely feltárja a portugál gyarmati döntések motivációit.

---

4. Újraépítés és reflexió
Forgatókönyv: Mi történt volna, ha a rabszolga-kereskedelem megszűnt volna?
Feladat:
Írjanak egy rövid alternatív történetet (250 szó), amely bemutatja, hogyan alakult volna másként a brazil gazdaság.

---

D Feladat: A holland gyarmatosítás

Cím:
A Holland Kelet-Indiai Társaság rendszere

1. Az eredmények megfigyelése
Elemzés:
- Gazdasági: Fűszerkereskedelem monopóliuma.
- Politikai: Kereskedelmi erődök kiépítése.

Feladat:
Készítsenek egy diagramot, amely bemutatja a Társaság kereskedelmi útvonalait.

---

2. A rendszerek visszafejtése
- Gazdaság: Helyi lakosság kizsákmányolása a fűszertermelés érdekében.

Feladat:
Írjanak egy 200 szavas elemzést arról, hogyan működött a holland kereskedelmi monopólium.

---

3. Történelmi kontextus és kulcsfontosságú döntések feltárása
Elemzés:
- Milyen technológiai újítások tették lehetővé a Társaság működését?

Feladat:
Írjanak egy 300 szavas esszét a holland gyarmatosítás politikai és gazdasági döntéseiről.

---

4. Újraépítés és reflexió
Forgatókönyv: Mi történt volna, ha a helyi lakosság fellázadt volna?
Feladat:
Írjanak egy alternatív forgatókönyvet (250 szó), amely bemutatja a Társaság bukását.

---

Ezek a feladatok lépésről lépésre vezetik végig a diákokat a visszafejtési módszeren, hogy alaposan megértsék a gyarmatosítás rendszereit és történelmi kontextusát.