Betiltotta az AI-t, és fantasztikusan működött az óra - egy tanár története

Az Edutopia nevű oldalon jelent meg egy izgalmas cikk arról, hogy milyen tapasztalatokat szerzett egy tanár az AI betiltásával az óráin. Megpróbáljuk összegezni, és kicsit megvizsgálni a kétségkívül izgalmas kísérletet.

A kolléga írást tanított, és úgy érezte, hogy a diákok egyéni hangja elveszik az AI által generált zajban. És ebben igaza lehet. A megoldás: betiltotta az AI használatát. Ebben meg lehet, hogy nem. Először is azzal kezdte, hogy megpróbálta elmondani a diákoknak, hogy miért fogja betiltani a mesterséges intelligenciát, és adott mindenkinek egy kis vonalas füzetet, amiben vezetniük kellett az írásaikat. És ez csodára volt képes. Minden tinédszer megtalálta a saját hangját, bár hosszasan magyarázta a tanár a diákoknak, hogy miért van tiltva az AI, illetve aki AI-t használt, azzal hosszan elbeszélgetett, kérdezgette az írásáról, és meggyőzte arról, hogy ez tulajdonképpen miért rossz neki.

Összefoglalva ennyi történt, és cikk tanúsága szerint tökéletesen működött a rendszer. Nos, amikor az iskolában (főleg csalás, külső segítség stb. témában) valami tökéletesen működik, az nekem mindig gyanús. Gyanús, hogy a diákok azt mondják, amit hallani akarnak tőlük, valójában pedig mást csinálnak - láss csodát úgy is lehet AI-t használni, hogy egy füzetbe írunk (lásd az alábbi kép :)

A cikk kapcsán az a fura érzésem lett, hogy ebben is mintha vagy mindenre elszánt tech úttörők és a tiltást támogató ludditák lennének. Azért az vitathatatan, hogy az AI használatának elsajátítása elengedhetetéennek tűnik most a jövőbeni munkaerőpiacon. Azt is látjuk, hogy rengeteg mindenre jó, sőt, jobb, mint az ember. A kérdés az, hogy tanárként miért nem arra koncentrálunk, hogy az eredeti (szerintem is teljesen helyes és kívánatos) célt olyan eszközökkel érjük el, amelyek az új technológiák értelmes integrációjával valósulnak meg,

A cikket író tanár munkája egyébként nem volt kevés, hiszen ez a fajta folyamatos ellenőrzés, értékelés, közös munka valószínűleg hihetetlenül megterhelő lehetett számára (ha csak arra gondolunk, hogy minden héten egy fogalmazást kapunk 100+ diáktól, és mindegyikkel, aki szerintünk AI-t használt, leülünk, átbeszéljük, 'lejátszuk' a meccset, hiszen először természetesen tagadni fog, aztán magyarázkodni, és csak a végén - esetleg - beismerni azt, hogy segítséggel írta meg a fogalmazást. Ez egy legalább 30 perces, nem feltétlenül jóízű, beszélgetés. És a végén nem garantált a siker- Ha nincs büntetés, legközelebb ugyanúgy megpróbálja. És teszi ezt már csak azért is, mert nem biztos, hogy érdekli a tantárgy, amit tanítok, és egyébként is azt gondolja, hogy majd az életben is a ChatGPT-t használja majd, ha ilyen feladatra kerül a sor.

Azoknak pedig, akik azt gondolják, hogy kontrollálni tudják, hogy mi történik egy osztályteremben, ajánlom azt a kísérletet, ami immáron 9 éve végeztem, és akkor bejárta szinte e teljes magyar sajtót, például ITT ÍRTAK róla. Spoiler: NEM, nem tudod, hogy mi történik, ha a diákok azt akarják, hogy ne tudd.