Bevallom férfiasan, mindig is rühelltem növénytant tanítani. Kollégámmal év elején pénzfeldobással döntjük el, hogy kinek jusson abban az évben. Unalmasnak tartom a rendszertant és az élettant egyaánt. Lhet, hogy azért, mert még nem ismertem a Science & Plants oldalt (IDE KATTINTVA). Többek között a Cambridge-i botanikus kert által működtetett oldalon nagyon sok izgalmas, könnyen elvégezhető és látványos kísérletet találunk, amitől még nekem is megjött a kedvem növénytant tanítani.

Nagyon érdekes foglalkozás leírását találtam IDE KATTINTVA. Egy influenzajárvány modellezéséről van szó, amibe az egész iskolát be lehet vonni. Ha van elszántság a tantestületben vagy legalábbis a munkaközösségben, hogy belevágjon, biztosan maradandó élmény lesz a gyerekeknek!

A genetikailag módosított élőlények kérdése megosztja a társadalmat. Bár az alaptörvény rögzíti, hogy ezek a növények károsak az egészségre, a tudósok véleménye ebben gyakran cizelláltabb és többnyire eltérő. Az biztos, hogy a problémát, a kérdést tanítanunk kell. Ebben lehet segítség annak a vitaestnek az anyaga, ami Jávor Benedek képviselő és Varga Máté biológus között zajlott le szeptemberben (ITT TALÁLHATÓ). Aki azonban hű akar maradni az alaptörvény szelleméhez, az inkább EZT A JÁTÉKOT mutassa meg az órán (garantáltan élvezni fogják a diákok).

A komolyabb kozmológia ritkán kerül komolyan terítékre a középiskolában, pedig nagyon izgalmas témakör. Ha másnak nem, hát játéknak nagyon jópofa lehet az ITT TALÁLHATÓ galaxis ütköztető program. A bal oldalon beállíthatjuk  a létrehozandó galaxis paramétereit, majd a fekete területre kattinva felrakhajuk, az egérrel kezdősebességet is adhatunk neki, aztán már csak bámulnunk kell, hogy mi történik. Érdemes felkészülni a dologra, hiszen számítások szerint 4 milliárd év múlva a Tejút is ütközik az Androméda galaxissal!

IDE KATTINTVA egy interaktív idővonalon szemlélhetjük meg, miként alakult az USA természettudományos oktatása. A nagy tantervi változások, törvények, jelentős publikációk mind megtalálhatók itt. Ha valakit érdekel, hogy miként változott a természettudományok oktatása, miként változott az elképzelés, hogy mit és miért kell tanítani, itt jó átfogó képet kaphat.

Nem emlékszem, hogy korábban volt-e már szó a Science in Schools oldalról (ITT VAN) az EU-s finanszírozású oldalon magyar anyagok is találhatók szép számmal, cikkek, óravázlatok, mindenféle. Ha valaki regisztrál még a negyedéves angol nyelvű újságot is küldik ingyen. Most azonban azért került ide, mert meghírdették a SoS adventi naptárát, aki feliratkozik rá (IDE KATTINTVA), december 1-étől 24 napon át kap a levelesládájába valamilyen ötletet, érdekességet, amit a természettudományok tanításában használhat fel.

Az alábbi NASA videó a 2013. év holdállásait mutatja. Láthatjuk, hogy egyes napokon, mennyit látunk a Holdból és a pálya billegését is. Hasznos lehet a holdfázisok tanításához:

{youtube}5YXhnQcoyOw{/youtube}

Kicsiknél és nagyoknál is izgalmas lehet a siklórepülők építése. A kicsik egyszerűen csak az építést és reptetést élveik, a nagyoknak már a repülés elvéről és fizikájáról is taníthatunk. Ehhez lehet nagy segítség a Zovirl Industries blog sorozata ahol szabásmintát találunk pdf-ben két modellhez is. Elég csak kinyomtatni, kartonra ragasztani, kivágni és már készen is vannak a repülők. Itt az egyik és itt a bonyolultabb másik valamint néhány tanács az építésehz.

A NASA mérései alapján készült ez a videó, ami a földi légkör mozgását mutatja be. Kékkel a tenegri só, zölddel az erdőtüzek füstje, pirossal a sivatagi por, míg fehérrel a légszennyezés kén-dioxidja látható rajta. Érdemes a felbontást maximumra állítani, úgy élvezhető igazán.

{youtube}YtJzn8A725w{/youtube}

Arvind Gupta TED előadásában azt mutatja meg, hogy milyen oktatójátékokat készítenek India legszegényebb részeiben is a gyerekeknek, szinte semmiből. Érdemes megnézni, van itt fizika, kémia, biológia egyaránt.