Hatalmas öröm számunkra, hogy egyre több olvasónk dönt úgy, hogy előfizet a TanárBlog-ra. Mivel az oldalt nem erre terveztük sok éve, ezért így alakult egy kis gabalyodás, amit most szeretnénk feloldani. Íme egy rövid előfizetői FAQ:

0. magyarázat videóban
Készítettünk egy rövid videót, ami elmagyarázza az előfizetés lépéseit, IDE KATTINTVA látható!

1. Hogyan tudok előfizetni?
Egyszerűen kattints egy cikkre, és ott egyértelmű lesz, hogy honnan kezdődik a fizetős tartalom. Itt a 'Kipróbálom' gombra kell kattintani, ennek segítségével tudsz a Donably oldalán regisztrálni, az egy perc alatt meg is van.

2. Oké, de akkor hogyan tudom elérni, amiért fizettem?
Egyszerűen, de máshogy: menj a főoldalra, válassz egy cikket, amit szeretnél elolvasni, majd kattints a címre. Itt megynyílik a cikk aloldala, és itt ismét a 'paywall'-ba ütközöl. De most nem a 'Kipróbálom' gombra kell kattintani, hanem a DONABLY regisztrációs adatokkal - felhasználónév/jelszó - kell belépned alul.

Miután a 'jelentkezz be' gombra kattintottál, itt megnyílik a Donably regisztrációs oldal, ide kell a Donably regiztrációs adataidat beírni.

5. Először regisztrálni szerettem volna, és csak utána előfizetni. Ezt lehet?
Sajnos nem. A Donably regisztrációval (és a havi előfizetés díjának befizetésével) tudsz a fizetős tartalamkhoz hozzáférni, azaz nincs ingyenes, de regisztrációhoz kötött csomag az oldalon.

6. Ha előfizettem március 24-én, és egy webináriumon szeretnék részt venni április 3-án, akkor márciusra ÉS áprilisra is elő kell fizetnem?
Nem, az előfizetés nem az adott naptári hónapra, hanem egy hónapnyi időre - 30 napra - szól. Azaz, április 24-ig él az előfizetésed, és addig minden szolgáltatásra további fizetés nélkül jogosult vagy.

7. Lemondhatom az előfizetést?
Természetesen igen. A Donably kezeli az előfizetéseket, számlát Prievara Tibor magánvállalkozótól fogsz kapni. És ha később meggondolod magad, újra bármikor vehetsz előfizetést.

8. Mi a helyzet a webináriumokkal, képzésekkel? Ha engem csak az érdekel, előfizetést kell vásárolnom?
Ez attól függ, hogy milyen webináriumról van szó. Vannak olyanok, amelyeket kizárólag előfizetőknek tartunk, és vannak olyanok, amelyek 'nyitottak', azaz előfizetés nélkül látogathatóak, de 'jegyet' kell rájuk váltani, jelenleg 2000 Ft egy ilyen jegy, és a jelentkezési lapon kell jelezned hogy ezt szeretnéd kérni.

9. Elő tud fizetni egy tantestület, szervezet több embernek is?
Erre is van lehetőség, az előfizetésnél a Donably-n válasszátok az Iskolai csomag-ot, ez alapból 10 éves előfizetést tartalmaz. Mi felvesszük a kapcsolatot a megadott e-mail címmel és hozzáadjuk a kért felhasználókat az előfizetéshez. További részletek erről IDE KATTINTVA találhatók meg.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy a legfontosabb készség a szövegértés, még a másik nagyon jelentősnek tartott matematika sem képzelhető el nélküle. Gyakori eset, hogy egy-egy matematika feladat megoldása valójában nem a matemtaikai készségeken, hanem azon úszik el, hogy a diák nem értette jól a feladatban megfogalmazottakat. nem véletlen, hogy mind a PISA-, mind a kompetenciamérés és eredetileg a szövegértéssel és a matematikával foglalkozott, csak ezek után jöttek be egyéb területek is a mérésbe. Nem kétséges, hogy a szövegértés fejlesztése kiemelt feladat. De vajon ugyanazt jelenti a szövegértés ma is, mint húsz évvel ezelőtt?

Nagyon kreatívak a Google Labs különböző kísérletei, kisebb fejlesztései. Most egy zseniális, új fejlesztésről adunk hírt, amely minden nyelvtanuló hasznára válhat. Az oldalon belépve jelenleg 3 'kísérlet' közül választhatunk. 1. 'mini lecke': itt bármilyen témában AI által generált instant, rövid nyelvi anyagot kaphatunk. A Gemini készíti a leckéket, és bármilyen témát megadhatunk (nincs - még - minden nyelv, pl a magyar sem, de sok nyelv közül választhatunk azért. 1. Slang tanulás - itt rövid dialógusokat kapunk, bármilyen lokális szlengben. 3. végül a 'szókamera' játéknál egyszerűen lefényképezhetjük a közvetlen környezetünket, és arról beszélhetünk. Izgalmas, dinamikus, értelmes AI felhasználással. Próbáljátok ki (link a lapozás után).

A mesterséges intelligencia alkalmazások felhasználások igen széles spektrumát nyitotta meg. Kérdezünk tőle, esszét vagy feladalapot készíttetünk, vicces és/vagy értelmes képeket, videókat, és még ki tudja, mint nem vagyunk képesek AI segítségével létrehozni. Ugyanakkor érdemes egy kicsit az AI használatát az affektív (érzelmi, szociális jóllét) oldaláról is megvizsgálni. Nos, pont ezt tette az OpenAI és az MTI, akik egy közös kutatásban vizsgálták a mesterséges intelligencia hatását ezeken a területeken. Izgalmas eredmények születtek, a lapozás után mi is megosztjuk a legfontosabb tudnivalókat.

És ez egyáltalán nem biztos, hogy olyan jó nekünk, tanároknak.

Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy 2025-től új szelek fújnak a világban, Donald Trump elnökké választásával alapjaiban változott meg a világ vezető hatalmának és technológiai vezetőjének ideológiai iránya. Talán meglepő, de ennek a hatásaival nekünk, tanároknak is szembesülnünk kell, ha akarjuk, ha nem. A jelen írás szempontjából legfontosabb változás, hogy a hatalomra került jobboldali erők hadjáratot hirdettek meg a szerintük a korábbi évekre jellemző, a szólásszabadságot korlátozó gondolkodásmóddal szemben. A jellemzően a cancel culture vagy wokeizmus néven emlegetett bizonyos radikális baloldali körökben valóban jelen levő szómágiát nevezték meg elsődleges célpontnak, de a különféle szexuális orientációk elfogadható megnevezésén túl lényegesen többről is szó van itt, az ideológiai harcnak áldozatai lett a sokszínűségi programok, ami eredetileg arról szólt volna, hogy mindenféle kisebbségek kapjanak akár a valós súlyuknál nagyobb reprezentációt is. A szólásszabadságot zászlajára tűző háború egyik első áldozata a közösségi médiában az utóbbi években elkezdett, a tényellenőrzést, az álhírek elleni fellépést szorgalmazó rendszerek voltak. Ezeket a rendszereket a nagy technikai cégeknek kellett/illett fenntartania, nem véletlen, hogy a profit-orientált vállalatok az első lehetséges alkalommal szabadultak meg ezektől. Úgy látszik, hogy ez a fajta változás elérte a mesterséges intelligenciát is és ezt fontos figyelembe vennünk, ha használni akarjuk a tanításban.

Ahogy egyre fejlettebbek az AI modellek, valahogy lineáris fejlődést szeretnénk feltételezni felhasználóként. Ehhez képest ez nem mindig van így. Az OpenAI bejelentette az o3 és o4-mini verziókat, amelyek tesztelésénél egy meglepő, váratlan, és a felhasználók számára esetenként kellemetlen tendenciát tapasztaltak. A lapozás után mutatjuk, mire kell ezekkel a modellekkel vigyázni.

Rengeteget beszéltünk mi is arról, hogyan lehet hatékonyan komunikálni az AI chatbotokkal. Ahogy fejlődik a technológia, ennek a ódszertana is változik. Amikor az AI betört az életünkbe, sokan még azt gondolták, hogy a pormpotlás lesz majd a 21. század írástudása. Ez elég gyorsan megdőlt, hiszen pár hónap alatt annyival 'okosabbak' lettek ezek az alkalmazások, hogy egyre inkbb képesek voltak a 'sima' emberi gondolatokat is megfelelően kódolni. Ez egyre inkább igaz most is, olyannyira, hogy sokan a promptolás folyamatának teljes újragondolását sürgetik, és egy komplex segédletet adtak ki ehhez. a lapozás után ezt foglaltuk össze lépésről lépésre

Bár egyre jobbak általában a képszerkesztők - a ChatGPT-ben az OpenAI éppen most upgrade-elte a sajátját, kifejezetten izgalmasan (látjatóan pl. mintha kivették volna belőle azt, hogy bizonyos embereket nem generál le, így tudtunk mi is robotokkal táncoló Orbán Viktort készíteni). MOst azonban egy konkurens terméket ajánlunk, kopróbáltuki, érdekes ez is, lehet, hogy ha máshol elfogy az ingyen kredit, hasznos lehet. És van, akinek majd pont ez jön be. MI szerettük.

Forradalmi időket élünk, ha csak más nem is, de a mesterséges intelligencia megjelenése csak az internethez vagy a számítógépek megjelenéséhez hasonló hatású. De nem csak a technikában zajlanak éppen forradalmak, talán kevésbé látványos, de az elmúlt húsz évben a társasjátékok világában is lezajlott egy igazi revolúció. Az úgy nevezett modern társasjátékok az ezredforduló táján jelentek meg és mára teljesen kiszorították a korábban a társasjátékok szinonimájaként kezelt őskövületeket, a Ki nevet a végén?-t vagy a Monopoly-t. A modern társasokban a hangsúly a játékélményen van, kicsi a szerencse szerepe, nem lehet kiesni, többnyire arra sincs lehetőség, hogy valaki reménytelenül lemaradjon. A modern társasjátékokban arra is figyelnek, hogy sokféle és izgalmas döntéssel szembesüljenek a játékosok, legyen lehetőség a taktikára és a hosszabb távú stratégiára is.

Ezek között az újfajta társasjátékok közül iskolateremtő volt a 2008-ban megjelent Pandemic, ami az első nagy sikerű kooperatív játék volt. A játékban világjárványokat kellett megállítania a játékosoknak közösen, tehát vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít. Egy ilyen játék azonnal kínálja magát az iskolai használatra, csak hát nem olyan könnyű hatékonyan bevinni az osztályba. Egy átlagos társas játékosainak száma legfeljebb öt, nagy ritkán nyolc, egy osztályban pedig lényegesen többen vannak. Lehetne megoldás, hogy csapatokban dolgoznak, de úgy nagy a veszélye annak, hogy sokan unatkoznak, amíg igazából a csapatból egy-egy gyerek játszik. A másik gond az idő, a komolyabb társasjátékok legalább két, de nem ritkán négy órán át is eltartanak, nem könnyű olyan iskolai helyzetet találni, főleg, ha 45 perces órákba vagyunk szorítva, amikor lehetőség van arra, hogy egy játékot végig játszunk.

A modern társasjátékok között nagyon sokféle témájút találhatunk, vannak, amik valamilyen történelmi időszakban vagy helyzetben játszódnak, vannak, amik valamilyen szakma működését játszák le, de ha mégoly csábító is, hogy ezeket tanításra használjuk, hamar kiderül, hogy a téma csak egy váz, ami a játékra rá van húzva. A Virtú ugyan a reneszánsz Itáliában játszódik, de hiba léenne azt gondolni, hogy abból bárki megtanul valamit az adott korról, ahogy a remek Clinic Rush sem alkalmas arra, hogy a biológiai ismereteket bővítsük. Ez persze nem is csoda, ezek elsősorban játékok, amiknek a célja a szórakozás és a jó játékélmény, nem a tanítás. Sajnos a kifejezetten tanítási céllal készített játékok pontosan az ellenkező végletbe esnek és többnyire nem túl izgalmasak játéknak, hanem valamiféle kvíz ilyen-olyan köntösbe bújtatott variációi. Így aztán korábbi próbálkozásaim, hogy társasokat vigyek be az órára nem voltak sikeresek.

A minap viszont megjelent egy olyan társas, ami nagyon kínálta magát arra, hogy a tanításban is szerepet kapjon, az egyik szerzője a Pandemicet is kitaláló Matt Leacock, természetsen kooperatív játék a témája pedig a klímaválság kezelése. A holnap társadalma című játékban a játékosok az USA, Kína, Euorópa és fejlődő világ vezetői, akik különféle rendelkezésekkel, projektekkel próbálják meg megelőzni a katasztrófát, elérni a karbonsemlegességet, amikor az emberi tevékenység már nem növeli a légkör szén-dioxid tartalmát. Ami kiemeli ezt a játékot sok más közül, hogy ebben kifejezetten cél volt az, hogy tudományosan megalapozott legyen benne minden, lehetőség szerint valósághű legyen benne minden. Ezt segíti az is, hogy minden kártyán egy-egy QR-kód is van, ami alaposabb, részletesebb leírást ad arról, amit a kártya tesz. A játék remekül működik, egyértelmű belőle, hogy a megoldáshoz globális együttműködésre van szükség, de az is erénye, hogy valamiféle apokaliptikus képet fest, hanem lehetőségeket kínál arra, hogy megoldjuk ezt a problémát. Tökéletes lehet a játék például a hamarosan érkező fenntarthatósági témahétre is.

A kérdés azonban továbbra is fennáll, hogyan lehet ezt jól használni az osztályteremben? Azt hiszem, sikerült egy elég jó megoldást találnom erre. A játékot négy csapat játszotta, akik az USA-t, Kínát, Európát és a fejlődő országokat irányították, egy-egy csapatban 4-7 diákkal. Mindenki kapott egy szerepet, ami meghatározta, hogy mit kell csinálnia. A miniszterelnök döntött arról, hogy az ország milyen projekteket hajt végre (milyen lapokat játszik ki), a külügyminiszter volt az, akim a többi csapattal egyeztetett, az ökológus figyelhette a központi táblát, amin a környezet állapota látszik, a kutató feladata az volt, hogy a QR-kódokat beolvasva nézzen utána annak, hogy pontosan mi is történik. Ezt azután a média képviselőjének kellett összefoglalnia, aki minden fordulóban cikket írt az előző forduló eseményeiről. A forduló végén pedig mindenki továbbadta a szerepét, így mindenki többféle pozícióban kipróbálhatta magát. A játék így remekül működött, és ami legalább olyan fontos, a tanulást is szolgálta.

A rendszer pontos leírása és kinyomtatható kártyák a szerepek leírásával lentebb érhetők el:

Ahogy fejlődnek az AI alkalmazások, és egyre többet tudnak, folyamatosan tanulunk róluk, ahogy ők is tanulnak a világról. Egy érdekes kísérletben most arra keresték a választ kutatók, hogy vajon az AI képes-e arra, hogy saját érdekében (pééldául ha veszít egy játékban) felülírja azokata szabályokat, amelyeket az adott játékban adottak számára. A válasz a kérdésre egyáltalánnem megnyugtató. A lapozás után olvasható a kutatás eredményeinek összefoglalása. Tanulságos!