Michael Wesch neveismerősen csenghet, a kansas Egyetem antropológia professzora annak idején nagyot robbantott a Web2 lényegét magyarázó videójával (ITT LÁTHATÓ). De nem pihen azóta sem és nem csak a webkettőben jeleskedik, ahnem az antropológia tanításában is nagyszerű ötletei vannak. A worldsim játékot egy-egy főiskolás évfolyam játszhatja 200 diák egyszerre. A cél, újra játszani és megérteni, miért alakult úgy a világ és a kultúrák története, amiként alakult, valamint megérteni, milyen kihívások várnak ránk a közelebbi és távolabbi jövőben.

A csapatok egy-egy civilizációt játszanak el különféle képességekkel, különféle történelmi helyzetben, van néhány gyarmatosítő kultúra, a többiek békésebbek. A játék több fordulóban zajlik és az egyes nemzetek harcolnak az erőforrásokért és élelemért, a feldolgozott javakért és területért. Mindezeket kártyák, kukoricapehely és dunakavics jelképezik. mindeközben a világ eseményei twitteren követhetők. A játék részletes szabályai megtalálhatók a weben (IDE KATTINTVA), némi további információ, pedig Wesch oldalán (ITT).

A bemutatott óravázlat arra szolgál példaként, hogy milyen könnyen használhatjuk fel a minket körülvevő, mindennapjainknak már részét alkotó eszközöket a tanításban is. A digitális fényképezőgép az elmúlt évek során mindennapos eszközzé vált, nem különlegesség és nem is izgalmas dolog már. Itt az ideje tehát, hogy a tanításban minél jobban kihasználjuk!

Amióta már szinte minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még egyszerűbb a dolgunk, hiszen elég, ha a diákok a telefonjaikat használják a képek rögzítésére. A rögzített képekből pedig nagyon egyszerű rövid és izgalmas filmeket csinálni, ezt a technikát nevezik tárgyanimációnak. A most bemutatott foglalkozásban a téma a sejtosztódás volt, ami sosem egyszerű dolog. Ebben az esetben a diákok szövegeket kaptak a különféle sejtosztódások leírásával, majd ezek alapján kellett kisfilmeket készíteniük. A szövegek tanyulmányozására és a csoport munkájának megbeszélésére elegendő volt 20 perc egy óra végén. A filmek felvétele a következő napon történt, ezt mutatja be ez a videó:

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

Korábban már írtunk a magyarfejlesztésű Webcam Laboratory szoftverről (ITT) és nemrég még egy mérést is bemutattunk vele (ITT), a program lehetőségei olyan sokrétűek, hogy bőven lehet új dolgokat csinálni vele. A szoftver többféle modult tartalmaz, amik a tanórai mérésekben felhasználhatók. Tulajdonképpen egy teljes számítógépes labort kapunk vele együtt.

Ez alkalommal az útvonalkereső modult használjuk ki mégpedig állatok, konkrétan halak viselkedésének vizsgálatára. Nincs nagyon más dolgunk, mintkülönféle halak akváriumára irányítani a kamerát és rögzíteni az állatok mozgását. Nagyon tanulságos lehet megviszgálni, hogy mennyire más eredményt kapunk ha kisebb vagy nagyobb testű halakról van szó. Mindezt bemutatjuk egy videóban is:

A Timerime (ITT LÁTOGATHATÓ MEG) nagyon esztétikus, ugyanakkor rendkívül hasznos alkalmazás is, több szempontból is. Egyrészt elég jó minőségű idővonalakat találhatunk a legkülönfélébb témákban (elég egyszerűvé teheti pl. a hangszerek története órát, ha találunk egy gazdagon illusztrált gyűjteményt időrendbe szedve), ai az órai készülést könnyíti meg. Másrészt mi is nagyon gyorsan készíthetünk szép, átlátható idővonalakat bármilyen projekt során minden tantárgyból.

Nem is olyan régen írtunk a Webcam Laboratory nevű magyar fejlesztésű szoftverről (ITT) és a minap jött a hír, hogy az év magyar találmánya lett az idei Innovációs techShow-n. A program egyik izgalmas lehetősége az univerzális logger, ami azt ígéri, hogy mindenféle mérőműszert digitálisan felhasználhatóvá tesz. Most ezt a funkciót teszteltük egy különleges kísérleti összeállításban.

Az enzimekről sok szó esik a biológia és kémia órákon, de alapos vizsgálatukra ritkán van lehetőség. A Webcam Laboratory lehetőséget ad arra, hogy látványos és izgalmas méréseket végezzünk. Élesztő cukorbontását vizsgálhatjuk meg vele és nem lesz szükségünk a webkamerán és egyszerű laboreszközökön kívül semmire. A Bővebben után egy viideóban is bemutatjuk, hogy miről is van szó.

Az alábbiakban egy óravázlatot szeretnék megosztani mindenkivel. Ugyan biológiáról volt szó, érdekes lehet annak is, aki nem ezt a tárgyat tanítja.Témánk a biotechnológia volt. Magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyen véleményt formálnia modern biológiával kapcsolatos kérdésekben valamint képesek legyenek a médiából érkező információk értelmezésére és azok mérlegelésére. A genetikailag módosított élőlények témaköre erre jó lehetőséget ad.

Elsőként megkértem a diákokat, hogy az interneten kutatva keressenek újságcikkeket a GMO-król, a linkeket pedig küldjék el nekem. Ezt küldhetik akár egy közös szerkesztésű Titanpad dokumentumon, vagy feldobálhatják egy Stixy oldalra a linkeket. Ha van a csoportnak digitális osztályterme (Ning vagy Live Groups), az is jó lehet erre a célra. Ezt a feladatot akár házi munkának is kiadhatjuk a jövő órára, de gépteremben is biztosíthatunk rá időt (20 perc elég hozzá).

Filmekkel, szórakozással kapcsolatos órákhoz kerestem használható anyagokat, és a végén még magam is készítettem segédanyagokat. Ma azokról a weboldalakról szólnék, amelyek nagy segítségemre voltak, egy-két napon belül pedig jön az elkészült interaktív táblás anyag is, letölthető feladatlappal, óravázlattal, mindennel. De most térjünk vissza a mai témánkhoz, az ESLnotes (ITT TALÁLHATÓ) oldaláról sok-sok film szinopszisát használtam, hogy mintát tudjak adni arra, hogy is lehet (kellene) egy filmről beszélni, hogy lehet elmondani egy film törénetét. Nagyon jól működött, egyedül olvassák, de lehet az is, hogy mindenki kap egy filmet külön, majd körbemennek, és/vagy kis csoportokban elmesélik egymásnak a filmeket (végül kiválasztják a legjobb filmet párban). Szintén segítség volt EZ A VIDEÓ a Videojug oldalán, ahol filmes kifejezéseket magyaráznak meg 25-30 mp-ben. Végül a DVD-subtitles oldal használtam (IDE KATTINTVA teheti ezt más is), ahol feliratozott filmajánlókat néztünk.

Nagyon szeretem azokat az alkalmazásokat, amelyek segítenek elkerülni a videók feltöltésével, szerkesztésével, konvertálásával kapcsolatos nehézségeket, amelyek szinte teljesen elveszik néha az ember kedvét a munkától - vírusos pendrive-on behozott házi videók, 200 MB-os 1 perces bemutatók, vagy rengeteg szabály és technikai részlet egyeztetése - mindkettő az oktatás, tanulás rovására megy ilyenkor. Ezért is tetszett meg az Intervue.me nevű oldal, amikor a minap olvastam róla (ITT TALÁLHATÓ), hiszen itt nem kell mást tennünk, mint egy kérdést feltenni, megadni a címét (linkjét) a diákoknak, akik otthonról, saját webkamerájuk segítségével tudnak válaszolni a kérdésre videó üzenetek formájában. Elég cool!

Megújult, és már-már ijesztően sok (és sok fajta) anyagot tartalmaz a National Geographic új oktatási portálja (ITT TALÁLHATÓ). Eddig is sok érdekességet kínált a 'Natgeo', de ez most egészen más. Érdemes kiemelni például az enciklopédiát, ahol rengeteg jelenség, tény, érdekesség okáról, hasznáról, tulajdonságairól találhatunk képekkel, videókkal, multimédiás extrákkal gazdagon (de nem öncélúan!) illusztrált szócikkeket. A Mapmaker nevű interaktív térképkészítő alkalmazás külön posztot is megérdemelne - készen kapott térképekkel dolgozhatunk a világ minden tájáról. Egyetlen kattintással válthatunk műholdképre, vagy éppen tehetjük fel az éghajlati térképet a Mapmaker-re. Mindez természetesen csak a jéghegy csúcsa, szinte minden természettudományos tárgyhoz találunk hasznos kiegészítőket.