Mivel nyelvtanárként állandóan érdekes témákat hajszolok, nagyon megörültem a The Map as history nevű oldalnak, ahol interaktív történelmi térképeket találhatunk, amelyekhez ráadásul narráció is társul. Mindegyik térkép más-más korból dolgoz fel egy témát, és mindegyik majdnem ideális hosszúságú (talán egy kicsit hosszabb, mint az ideális lenne). Ráadásul érthetően, lassan, artikuláltan beszélnek benne. Szóval minden adott egy remek multimédiás angolul tartott történelemórához. Izgalmas feladat lehet, ha először a videó alapján a narráció segítségével egy idővonalon feldolgozzuk az eseményeket, majd másodszor az idővonal alapján a hozá kapcsolódó szavakkal, kifejezésekkel, az eredetit lehalkítva a tanulóknak kell a narrátor szerepét betölteni.

A Tonematrix kellemes kikapcsolódás és talán nem minden pedagógiai haszon nélküli játék. Használatát, működését nem kell megtanulni, hiszen annyi csupán a dolgunk, hogy a megjelenő négyzetekbe kattintva hangokat írjunk le, amelyeket a program automatikusan loop-olva lejátszik. folyamatosan alakíthatjuk a számunkat, amíg el nem értük a kívánt hatást. Amikor végeztünk, az oldal alján található 'Copy link to clipboard' gombra kattintva elküldhetjük művünket másoknak, vagy - ha az vonzóbb - akár azonnal oszthatjuk Facebook-on is az eredményt.

Nagyon izgalmas oldalra akadtam, a neve EduCanon ITT TALÁLHATÓ és videókat szerkeszthetünk vele, oszthatunk meg osztályokkal, és ellenőrizhetjük a tanulók haladását. A folyamat rendkívül egyszerű: fogjunk egy videót (pl. a YouTube-ról), a linkjét írjuk be, bárhol megállítva a videót, azonnal hozzáadhatunk kérdéseket, de egy hosszabb videóból ki is vághatunk egy kisebb részt. Ezután az elkészült tananyagot megoszthatjuk osztályainkkal, amelyeket szintén nagyon könnyen lehet létrehozni, majd még az eredményeket is megkapjuk.

Izgalmas oldal a Code Hunt nevű (IDE KATTINTVA), ami fejtörőkkel tanítja a programozást. Java-ban és C#-ban kell apró programkódokat kijavítanunk úgy, hogy azok a megkívánt eredményt adják. nem csak programozás ez, hanem matematika is, főleg az első modul esetében, ahol tulajdonképpen sorozatok szabályait kell kitalálni.

Izgalmas és hasznos gyűjteményt ajánlunk ma, mégpedig e-biztonság témakörében. Amellett, hogy rengeteg hasznos anyag között keresgélhetünk (az EU minden nyelvén), akár iskolánkat is felmérhetjük e-biztonság tekintetében. Egy értékelőlap kitöltésével tanúsítványt is kapunk, amely igazolja, hogy az iskolánk jól áll E-biztonság tekintetében. Ha nem akkreditáltatni szeretnénk az iskolánkat, de fontosnak tartjuk a kérdést, akkor valószínűleg a leghasznosabb az e-biztonság kereső lesz, ahol címkékre keresve tallózhatunk rengeteg anyag között. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg. Megéri!

Gyakran fordul elő, hogy valamilyen projekt végeredménye egy publikáció. Legyen szó akár gyűjtőmunkáról, akár valamilyen komolyabb téma feldolgozásáról, a végén jól mutat, ha egy füzet, újság, kiadvány a végeredmény. Természetesen, ha már a munka online történik, érdemes a projekt produktumát is online létrehozni. Ebben segíthet a Glossi nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA). Komolyabb tördelői ismeretek nélkül tudunk percek alatt jól kinéző multimédiás publikációt készíteni. Például ilyet:

Nagyon vicces oldalt találtam, a neve SHRTURL ( IDE KATTINTVA látogatható meg), ami egyetlen dolgot tud, de azt megbízhatóan: segítségével bármely internetes oldal szövegét átírhatjuk. Nem kell mást tennünk, mint megadni az oldal címét (pl. www.tanarblog.hu), majd a megjelenő felületen az adott oldalon bárhol kiegészíthetjük a szöveget, de törölhetünk is belőle. Az így ravaszul manipulált oldalt ezután elmenthetjük, majd egy külön címen tárolják nekünk. Én most a TanárBlogot hekkeltem meg egy nagyon picit, ITT LÁTHATÓ az eredmény.

Megrendítő, letaglózó blog a Menetrend (ITT TALÁLHATÓ), nem tesz mást, mint napról napra közli, hogy hetven évvel ezelőtt melyik városból hány embert hurcoltak el a halálba. Mink András történész szerkeszti a blogot, a lehető legpontosabban dokumentálva a vidéki zsidóság pusztulását. A blog május 14-én indult és július 9-éig naponta jelentkezik. Száraz, a tényekre szorítkozó bejegyzései nagyon erősen szólnak a tragédiáról.

A 18. - 19. század fordulója mozgalmas időszak volt, nemzetek születtek és tűntek el, ekkor jött létre bizonyos értelemben Norvégia is. A napóleoni háborúkban a dánok (akik Norvégiát is uralták) a franciák oldalára álltak, a svédek pedig, bár Napóleon egy tábornokát hívták meg királynak, velük szemben harcoltak. A francia császár legyőzése után Oroszország megkapta a korábban svédek uralta Finnországot, míg a svédek a dánoktól kapott Norvégiával vigasztalódhattak. A dán herceg, azonban nem akarta átadni az országot, ezért parlamentet hívott egybe, ami kikiáltotta a független Norvégiát. Némi harc árán azonban végül a svédek megszerezték, amit a nagyhatalmak nekik ígértek. Elég bonyolultnak hangzik, ugye? Mégis könnyen érthetővé teszi EZ AZ OLDAL.

1956 - 1968 - 1980 - 1989 a szocialista forradalmak évszámai. A Parevo nevű oldalon (IDE KATTINTVA ezekkel kapcsolatban nézhetünk filmeket és olvashatunk tanumányokat, nézhetünk meg történelmi dokumentumokat. A filmek pont olyan hosszúságúak, hogy az óra részeként, forrásnak, a beszélgetés indítójának le lehessen vetíteni őket. Arra is hasznosak lehetnek, hogy a diákok önálló munkájához adjuk ki alapnak, hiszen lehetőséget adnak a történelmi események, az egyes országok összehasonlítására.