A geotábla nagyon sokrétű szemléltetőeszköz a matematika tanításához. Egy táblán szögek vannak és ezekre rakhatunk gumikat, akár otthon is elkészíthető. Nagyon hasznos lehet az alakok, formák, de a törtek, alapvető geometriai fogalmak tanítására is. Akár betűket is kirakhatunk belőle. Legalább olyan sokrátű eszköz, mint a számolórúd,és ahogyan azzal, a geotáblával is lehet csak szórakozásból is játszani, építeni. Előfordulhat azonban, hogy nem jut mindenkinek, nincs elég gumi, ilyenkor segíthet a virtuális geotábla (IDE KATTINTVA), ami ugyanúgy leköti a gyerekeket.

A Google térkép vicces szolgáltatással bővült, hiszen most Pac-mant játszhatunk a térképen közlekedve. Sajnos nem minden várossal működik, de már Budapestre is megérkezett. A térkép bal alsó sarkában található a Pac-man ikon a térképen, arra kattintva tudjuk elindítani a játékot. Szívesen mondanám azt, hogy sokkal jobban megimertem ettől a várost, de nem lenne teljesen igaz - nem annyira a térképre figyeltem, mintsem arra, hogy ne faljanak fel. Nem mindehol lehet még játszani, de az V. kerületben például igen. Egy játéknak azért mindenesetre ez tökéletes lehet.

Az eQuizShow oldalán (ITT TALÁLHATÓ) Jeopardy jellegű játékokat készíthetünk. Összesen öt kategóriában öt-öt kérdést tehetünk fel, ezek egyre nehezednek. Az első csak 100, míg az utolsó 500 pontot ér. A diákok csapatokban dogoznak, választanak egy kérdést, és ha tudják a választ, megkapják a pontot. Azzal, hogy nehezebb kérdésekért több pontot kapnak, lehet taktikázni. Az eQuizShow érdekessége, hogy nem kell semmit letöltenünk, online történik minden (az fontos, hogy ahhoz, hogy szerkeszteni tudjuk később a játékot, az elején egy jelszót meg kell adni). A kérdéseket bevinni egy perc (tényleg), a játék - amennyire ez a játék lehet - esztétikus kivitelű, és valamiért mindig hatalmas izgalmakat okoz az órán. Jó játékot!

Arról, hogy a népzene és a néptánc igazi nemzeti kincs nem nagyon lehetne vitát nyitni. A népzenét mindenki legalábbis érdekesnek tartja, sőt, ha egy kis Quimby-vel keverik még, még a buliban is énekli. A néptánc pedig az a tánc, amit hajlandó bárki megtanulni, ha éppen úgy adódik. Ezért is örömteli, hogy már az interneten is elérhető az a hang és film adatbázis, amit a Hagyományok háza állított össze (ITT TALÁLHATÓ). Sokféle gyűjtésből találunk itt zenéket és táncokat is, hosszasan lehet keresgélni. Az egyes anyagokra kereshetünk címszavak, a helyszín és a gyűjtő neve szerint is.

A cím mindent elmond, a Six Word Stories oldalon (IDE KATTINTVA) ugyanis pontosan ezt találjuk: történeteket hat szóból.

Téves szám. - szól az ismerős hang.

Nem vagy igazán jó festő, Adolf.

És ezekhez hasonlók.

Valóban és nem csak nevében brilliáns a Brilliant maps nevű oldal ( ITT LÁTOGATHATÓ MEG ). Találunk térképet a nemzeti gusztustalan ételekről - Magyarországról a sült vért emelték ki, a zsírt (mint zsíros kenyér) a szlovákokhoz tették - de azt is megtudhatjuk, hogy Európa országaiban melyik a második legnagyobb számú nép. Az Egyesült Királyságban pl. már nem az írek a második legnagyobb populáció, megelőzik őket a lengyelek, akik egyébként a térkép szerint Norvégiában is a második helyen állnak. Az adatvadászat izgalmas feladat lehet, és segít újraértelmezni azt is, hogy mit is értünk nemzeten, államon, kisebbségen.

Pár éve voltak nagyon népszerűek a chat programok, mindenki (főleg a diákjaink) az MSN-nen, esetleg az ICQ-n lógtak, ma már aFacebook esetleg a Google Hagnouts vette át ezt a szerepet. Ekkoriban több tanár is próbálkozott azzal, hogy valamiképpen bevigye a chatelést a tanításba. Voltak projektek, ahol idegen nyelven chateltek a diákok, esetleg olyanok, ahol különféle irodalmi szereplők bőrébe bújva tették ezt. Az viszont biztos, hogy a matematikaórán nem gyakran került elő a chat. Ezen segíthet a Jasymchat nevű szolgáltatás, ami kifejezetten a matematikai csevegésre készült (ITT TALÁLHATÓ). A program értelmezi a megfelelő szintaxissal megírt matematikai képleteket, sőt meg is oldja azokat. Bárki nyithat magának chatszobát, ahová meghívhat másokat is.

A középiskolai felvételikben nagyon gyakran kerülnek elő a közmondások, szólások. Egy volt tanítványom adta az ötletet, hogy ezeket (vagy legalábbis jó néhányat közülük) remekül lehet tanítani a németalföldi festő, idősebb Bruegel festménye, a Közmondások alapján. A kép IDE KATTINTVA érhető el és nagyon sok magyarul is ismert közmondás ismerhető fel rajta. Bemutathatjuk órán és keresgélhetünk rajta. Ha viszont kombináljuk a Thinglink alkalmazással, mindenki egyenként is dolgozhat vele.

Idén szombatra esik a Pí-nap, ami ráadásul a századlegtökéletesebb Pí-napja lesz 3/14/15 (még pontosabban 9 óra 26 perc 53 másodperckor). Ehhez kapcsolódik az a projekt is, amit Michael Soskil talált ki és amibe bárki bekapcsolódhat. A projekt részleteit a Skype in the classroom oldalon közölte (ITT), de itt leírjuk mi is, hogy miről van szó. Nincs szükség komoly angoltudásra sem, hogy valaki részt vegyen benne, de persze a teljes élményhez az sem árt.

Az itt látható térkép jelent meg pár napja az RTL Klub Híradójában. Kicsit furcsa helyre került benne Románia és Rákoshegy is országot váltott. Ennek kapcsán találtam rá az ELTE honlapján egy olyan gyűjteményre, ami az elektronikus és nyomtatott sajtóból gyűjti a hibás térképeket (ITT TALÁLHATÓ). Vannak köztük a példához hasonlóak és olyanok is, amiken csak értő szemmel lehet észrevenni a hibát (pl. hogy Keszthely már 1979 óta Zala és nem Veszprém megyéhez tartozik). Szórakozásnak is jó nézegetni őket, de jópofa feladatokat is építhetünk rá.