Új eszközzel bővült az Office 365 csomag, ami minden iskola számára ingyenesen elérhető! A Teams egyfajta csevegőfelület, magán-Facebook, projekt bonyolító felület, akár magában virtuális osztályterem is lehet. A meghívott tagok témákat indíthatnak, fájlokat tölthetnek fel és le és dolgozhatnak közösen azokon. Ha akarjuk, mindenfélét beágyazhatunk az üzeneteinkbe (például tankockákat is), és egy teljes wikit is nyithatunk a csapatnak. Mindezt egy egyszerre ismerős és nagyon tetszetős felületen tehetjük. A Teams nem váltja ki a OneNote Osztályjegyzetfüzetet, de ha nem akarunk tananyagokat, feladatokat kiadni és ellenőrizni, hanem csak olyan felületet keresünk, ami a csoport kommunikációját gyorsítja, remek választás lehet. Szintén hasznos lehet egy-egy projekt menedzselésére.

Sokszor hallhatjuk a folyamatábra kifejezést, de ritka az olyan ábra, ami tényleg bemutatja a folyamatokat. a Loopy nevű alkalmazással (IDE KATTINTVA) tetszetős ábrákat készíthetünk, amiken megadhatjuk, hogy mi mire milyen hatással van, majd elindíthatjuk a rendszert és megnézetjük, miként is működik. Ez így nem hangzik olyan egyszerűen, pedig a valóságban nagyon egyszerű és intuitív és kifejezetten izgalmas ábrák készíthetők vele. A példák között van ökológiai, pszichológiai és szociológiai is, de készítettem magam is egyet a házi feladat csapdájáról:

Remek játék az Euclidea, ami weben és mobiltelefonon is játszható (ITT AZ OLDALA). Mint a név is utal rá, szerkesztenünk kell, mégpedig euklidészi módon. Nem csak a feladatok adottak, hanem az is, hogy hány lépésből kell megoldanunk őket. Az egyszerű dolgoktól, mint a szögfelezés a kifejezetten összetettekig lépkedhetünk előre. Ahhoz képest, hogy annak idején nagyon nem kedveltem a geometriát, most egy délutánt eltöltöttem vele és biztos vagyok benne, hogy sok diák is így lesz vele. Remek lehet szorgalmi feladatnak vagy akár időkitöltőnek, ha valaki gyorsabban végezne, mint a többiek.

A digitális történetmesélés egyik legjobb eszköze az animáció, a rajzfilm. Nagyon sok eszköz közül válogathatunk erre a célra, az egyik ilyen a Google Toontastic nevű mobil alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ). Ebben válogathatunk meglevő hátterek és karakterek közül, de akár a sajátjainkat is elkészíthetjük. A karaktereket három dimenzióban jeleníti meg az app, így is mozgathatjuk őket. A felvétel egyszerű, kiválasztjuk a jelenet szereplőit és azokat mozgatjuk, miközben felvesszük hangot is. Pár perc alatt meg is van egy-egy jelenet, a vége pedig egy rendes kis rajzfilm.

Ma egy dán oldalt ajánlunk a TanárBlog olvasók figyelmébe. Az ötlet rendkívül egyszerű, mégis hatásos (ITT TALÁLHATÓ ). Menekült gyerekekről készült képekről levették a hátteret, így lehetnének akár egy játszótéren, ebéd után összecsokizva vagy a plüssálatukkal pihenés előtt. Ha a képekre kattintunk azonban, a hátteret is előhívhatjuk, ami megmutatja ezeknek a gyerekeknek a valóságát. Hasznos és érdekes ötlet, amely valóban a realitást igyekszik bemutatni és kevéssé drámai és kiszámíthatóan hatásvadász. A képek kapcsán érdekes és talán hiteles beszélgetést lehet a problémáról kezdeményezni. Az oldalon a képek mellé angol nyelvű magyarázatokat is kapunk, ami további segítség lehet - és egy hasznos angolóra alapja.

Sokak egybehangzó véleménye szerint minden idők legnagyobb drámaírója Shakespeare, de ez nem könnyíti meg az angol irodalmat tanítók munkáját. Míg minden más nyelvre újra és újra le lehet ordítani a darabjait, az angoloknak ott marad a reneszánsz nyelven írt szöveg, amivel egy mai diák nem birkózik meg könnyen. Ezen segít a MyShakespeare oldal (IDE KATTINTVA), ahol jelenleg négy darab (Hamlet, Rómeo és Júlia, Macbeth, Julius Caesar) feldolgozott változata érhető el. Olvashatjuk az eredeti szöveget, egy modernizált változatot, magyarázatot kapunk a problematikus szavakhoz és azokhoz a szójátékokhoz, mögöttes jelentésekhez, amiket elsőre nem feltétlenül vennénk észre. Meg is hallgathatjuk a szöveget és egyes részleteit híres előadásokban meg is nézhetjük.

VIGYÁZAT! Olyan oldalt mutatunk be, amivel mérhetetlen időt el lehet tölteni! A Radio Garden nagyon egyszerű ötletre épül, egy térképre rakja fel az interneten szabadon fogható rádiók adását (ITT TALÁLHATÓ). Nincs más dolgunk mint pörgetni a glóbuszt és belehallgatni, hogy éppen mi szól Nairobiban, Bogotában vagy éppen Kiribatiban. Egészen izgalmas így bejárni a világot, amit csak még különlegesebbé tesz, hogy valóban élőben hallhatunk mindent.

Egyre gyakrabban lehet a digitális történetmesélés kifejezést hallani, ami valamiféle izgalmas, új, a tanításban használható eszköz lehet. Tény, hogy a digitális világ nagyon sok olyan eszközt ad a kezünkbe, amikkel sokkal gyorsabban, sokrétűbben vagy akár viccesebben mondhatunk el, mutathatunk be egy történetet. Ilyen a Google Story Builder is (ITT TALÁLHATÓ), amivel egy közös dokumentumszerkesztésen keresztül mutathatunk e egy történetet. Meg kell adnunk a szereplőket,majd azt, hogy ki mit mond vagy ír és már kész is a videó, amit megoszthatunk a többiekkel. Talán érthetőbb ha egy példán keresztül mutatjuk meg IDE KATTINTVA látható Kossuth és Széchenyi vitája, az ifjú Petőfi közbeszólásaival.

"Ezt miért kellett? Te soha nem szerettél. Szerintem hagyjuk." - mondta, majd kilépett az ajtón. Örökre. Ahogy a nyájas olvasó már biztosan felismerte, ez itt egy haiku. Bár nem minden szabályt tart be, de a szótagszám (5,7,5) stimmel. Ezt én írtam, és csak egy van belőle. A Valentin napra időzített Szakítós Haiku Generátor azonban egy egyre bővülő adatbázis segítségével szinte kimeríthetetlenül ontja a sablonokat egy kapcsolat lezárásához. Már a megjelenés időzítése is sejteni engedi, hogy az irodalmi magaslatok mellett a posztmodern emberi kapcsolatok passzív-agresszív kommunikációs paneleit is célja gúnyolni az oldal szerkesztőinek. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne hozzájárulni az adatbázishoz, az oldal készítői ezen a címen várják az ötleteket: [email protected]

A Radio Garden (ITT TALÁLHATÓ ) egy igen izgalmas kezdeményezés, amely segítségével a világ szinte minden országának online rádióadásaiba be tudunk csatlakozni. A választást nagyon látványosan, egy interaktív földgömbön tehetjük meg, amelyet pörgethetünk, majd a kívánt országhoz érve zöld pontok jelzik, hogy milyen rádiók elérhetőek éppen. A helyre kattintva (pl. Dublin) az összes helyi online rádió között böngészhetünk. Ám ez mind semmi, mert izgalmas rádiótörténeti adalékokkal lehetünk gazdagabbak, ha a History opciót választjuk (ez sajnos csak angolul van), ahol régen volt rádiókról szóló történeteket olvashatunk. Akár órán, akár otthon, vagy akár csak szórakozásból, de feltétlenül érdemes megismernünk ezt az oldalt, és ajánljuk diákjainknak is.