Érdekes dolog a statisztika, és a korrelációk világa. Bár két dolog együttállása nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, érdekes néha megvizsgálni azért, hogy mi mivel állhat együtt. Az, hogy ez a két jelenség valóban összefügg-e, a nyájas olvasó döntése, mindenesetre (IDE KATTINTVA ) érdekes együttállásokat leplez le számunkra szemfüles statisztikus. Gondolta volna bárki, hogy az öngyilkosságok és az USA-ban tudományos kutatásokra szánt összeg kéz a kézben jár? Nem? Pedig de. Szintén túlságosan együtt mozog a úszómedencébe fulladt emberek száma a Nicholas Cage filme megjelenésével. Nem is beszélve Maine államban a válások számának alakulásáról, ami láthatóan a margarinfogyasztással mozog együtt. Mivel valódi statisztikákról van szó, érdekes lehet a diákokkal végigbeszélni, hogy mi pontosan mit is jelent-het. Ráadásul saját korrelációkat is gyárthatunk (MÉGPEDIG ITT )

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

Amikor arról van szó, hogy miként változtatja meg a világot a technika, két dolgot szinte mindig felemlegetnek: a szöveg szerepe visszaszorul a képhez, különösen a mozgóképhez képest egyfelől, a mesterséges intelligencia egyre több feladatot átvesz tőlünk másfelől. Ez a kettő találkozik a lumen5 nevű alkalmazásban (ITT TALÁLHATÓ). Fogunk egy szöveget, ami lehet egy blogbejegyzés akár vagy bármilyen tartalom a weben és a rendszer készít belőle egy videót nekünk. A filmeket és a képeket a szöveg elemzése alapján gyűjti be hozzá szabadon használható forrásokból. A végeredményt persze testre szabhatjuk magunknak és azután le is menthetjük. Jól használható arra, hogy a diákok érdeklődését felkeltő videókat készítsünk egy-egy téma bevezetésére. De ők is készíthetnek gy összefoglaló videókat. Itt is egy példa:

Sokaknak hasznos lehet az Akriel elnevezésű oldal, ami a matematika (azon belül is az algebra) tanulásához ad segítséget (IDE KATTINTVA). A beírt feladatokat nem csak megoldja, hanem a lépéseket is megmutatja, sőt azokhoz még magyarázatot is ad, ha kérjük. Az egyes algebrai ismeretekhez bőségesen találunk gyakorló feladatokat is benne és még arra is képes, hogy felmérje, mi az az ismeret, amivel még nem rendelkezünk, mit kell gyakorolnunk. A rendszer jelenleg ingyenes, de nem biztos, hogy mindig is az marad. Az érettségi felkészülésben, matematika ismétlésben, gyakorlásban nagy segítség lehet.

Gyerekként sokszor mondták/mondtuk, hogy ha lefúrnánk a földbe és elég sokáig csinálnánk, Kínában lyukadnánk ki. Így belegondolva, lehet, hogy ezt csak nekem mondták a műveletlen gyerek-barátaim, ha a nyájas olvasónak a Csendes-óceánt tippelték Új-Zéland mellett, akkor ők tudták jobban. Az Antipodes Map ( IDE KATTINTVA érhető el ) mindösszesen annyit tud, hogy ha bárjol lefúrunk, megmondja, hová lyukadnánk ki. Remek tippelgetős játékokat lehetne játszani ezzel. Én el tudom képzelni, hogy földrajz órán mondjuk az amerikai városokat úgy tanulnánk, hogy ki találja ki, hogy ha Bogotában leásunk, hová érünk a másik oldalon? Ehhez persze először azt kell tudni, hogy pontosan hol is van Bogota, és hogy működhet ez az átfúrás dolog.

Nem véletlenül van elnevezve Gróf Széchényi Ferencről hazánk legnagyobb könyvtára, végrendeletében nem csak a könyvtárát hagyta a nemzetre, hanem okirat és térképgyűjteményét is. Pár éve ez utóbbiak katalógusa készült el és ennek kapcsán a térképgyűjtemény remek internetes oldala is (IDE KATTINTVA. Az oldalon tematikusan böngészhetünk az igazi kincsek között. A földrajzórán a régi megyetérképek vagy éppen a hajózási térképek tehetnek jó szolgálatot. Történelemből pedig a hadi térképeket használhatjuk fel. Mindkét tárgyból különlegesen érdemes figyelmet szentelni a lenyűgöző várostérképeknek!

Egyszer már írtunk a remek Designpedagógia oldalról (ITT TALÁLHATÓ), de annyi remek új dolog van rajta, hogy úgy gondoltuk újra ajánljuk. Az oldalt Mészáros Zsuzsa a Fazekas rajztanára írja és tele van olyan anyagokkal, amik igazi 21. századi projektek. A különféle tantárgyak összekapcsolását láthatjuk abban a feladatban, ahol növények MR képéből kellett megrajzolniuk a vizsgált élőlényt. Így nem csak a tomográfia alapjaival és növényszervezettannal ismerkedtek a diákok, de térlátásuk is fejlődött (ITT).

Izgalmas eszköz a Flipgrid (ITT TALÁLHATÓ), ami új utakat mutathat az oktatásban. Sokat mondogattuk már, hogy a videómegosztók megjelenése legalább akkora forradalom, mint a könyvnyomtatás feltalálása volt és ennek következtében az élő beszéd, a mozgókép mint információforrás egyre jelentősebb lesz, míg az írott szöveg szerepe hátrébb szorul. Diákjaink, ha praktikus információkra van szükségük elsőként a YouTube-on keresnek, csak az után jön a Google, a könyvtár pedig már eszükbe se jut. Minden eddiginél könnyebbé vált videókat készíteni és megosztani másokkal, még komoly számítógép sem kell hozzá, elég egy kicsit okosabb telefon is. A Flipgrid ezt használja ki, videókban kommunikálhatunk adott témák köré csoportosítva.

Tavasszal jelent meg a Windows frissítése a Creator's Update, ami remélhetőleg már mindenhol telepítve van. Ennek része a jó öreg Paint új verziója a Paint 3D, ami nagyon helyre kis alkalmazás lett. Sok tulajdonsága közül most csak egyet emelünk ki, mégpedig azt, hogy képes videóként kimenteni a teljes rajzolási folyamatot, lépésről lépésre. Ezzel nem csak remek oktatóvideókat készíthetünk a diákjainknak, hanem ha ők küldik el a saját rajzuk történetét, pontosan láthatjuk, hogy miként dolgoztak és sokkal jobban tudunk segíteni nekik abban, hogy még jobbak legyenek. Példaként itt látható két kétségbeesett kísérlet ló rajzolásra, egy kétdimenziós és egy 3D-s:

Tarczal-Márta Edit írása

Nyár lévén az előző évi anyagaimat rendezgetve bukkantam rá a spiral.ac alkalmazásban elkészített kérdéssoraimra. Az alkalmazást Hipersulis kollégáim ajánlották figyelmembe és Böngyik Edit kolléganőm küldött róla egyik este egy rögtönzött leírást. Ettől kezdve teljesen „bespirálozódtam”. Azaz a Spiral (ITT TALÁLATÓ) alkalmazás Quickfire részét használtam a tanítási órákon előzetes tudás felmérésére, matematikát tanítván a fogalmak számonkérésére óráról-órára, összefoglalásnál a rendszerezésre, óra végén annak ellenőrzésére, hogy mit sikerült elsajátítani az aznapi anyagból, tehát tulajdonképpen olyankor, ha a feltett kérdésemre a válasz egy- egy szó vagy kifejezés volt. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy egyénileg számon kérjük a diákjainkat. Tulajdonképpen csak a tanárnak van szüksége regisztrációra, (elég hozzá egy gmail fiók, egy facebook-, egy twitter- vagy egy edmondo regisztráció) laptopról, asztali gépről, tabletről, de akár saját telefonjáról is elindíthatja a kérdéseket. A diákok egy tanár által adott kóddal tudnak belépni és belépéskor nevet adni maguknak. A kérdések a diákok mobil eszközein jelennek meg. Minden diák beírja a válaszokat, majd elküldi a tanárnak. A tanár ahányféle válasz érkezik, annyiféle keretben látja a válaszokat. A keretek jobb felső sarkában lévő számok jelzik azt is, hogy hányan adták ugyanazt a választ egy-egy kérdésre, erre kattintva megjelennek a válaszadók nevei is. Na persze a válaszok adásánál már csak a kérdések feladása egyszerűbb. Létrehozásukhoz csak a Quickfire-re kattintunk majd címet adunk a kérdéssorunknak és feltesszük a kérdéseinket. Nem szabad elfeledkezni a mentésről sem, ami a jobb felső sarokban található pipával történik. A feladattípusok alatt oktató videók találhatóak, amelyek bemutatják az alkalmazás használatát. Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok a programmal.