Ha valaki túl akar lépni a kódolásban az első lépéseken érdemes megismerkednie a Google Colab oldallal (IDE KATTINTVA). A Google Drive-ba épülő jegyzetfüzetekben programokat írhatunk (Python nyelven) és rögtön le is futtathatjuk őket. Ami talán még fontosabb meg izgalmasabb, hogy akár Tensor Flow-t is használhatunk, tehát nyitva áll az út a komoly gépi tanulásos programok megírása előtt is, anélkül, hogy bármi újat kellett volna raknunk a gépünkre.

Az ember csak kapkodja a fejét! nem is olyan régen írtunk az Év Fája szavazásról, ahol rengeteg izgalmas és egyedi jelölt közül választhatott a nagyérdemű, erre máris nyakunkon az Én Rovara versenye. És már a 2019-es kiírásnál tartunk. A tavalyi év győztese az Óriás-szitakötő lett, erről ITT TÁJÉKOZÓDHATUNK részletesebben. 2019-ben hárman indulnak a megtisztelő címért, mégpedig nem mások, mint a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér. Szavazni ITT LEHET, mégpedig december 6.-ig. Hajrá :)

Nincs olyan tanár, aki ne tanult volna a szociometriáról, sokan vannak, akik alkalmazzák használják is ezt a módszert egy osztály, egy közösség struktúrájának megismerésére. A többszempontú szociometria módszerét Mérei Ferenc dolgozta ki, azóta is ezt használják a legtöbben hazánkban. Aki már csinált az tudja, hogy a végén kirajzolódó izgalmas képért meg kell dolgozni, a kérdőíveket kódolni kell és kiszűrni a kölcsönös választásokat. Időrabló feladat. Ezt könnyíti meg az eSzocMet nevű eszköz (IDE KATTINTVA), amivel a kérdőívet számítógépen lehet kitölteni, majd azt a rendszer azonnal ki is értékeli.

Amikor arról van szó, hogy miként lehet a Minecraftot használni a tanításban (vagy még inkább a tanulásban) a legtöbbször a játék jellege kerül előtérbe. Kétségtelen, hogy nagyon izgalmas kalandokat lehet átélni miközben az ember zombikat hentel a föld gyomrában. De a Minecraft ennél sokkal több. Például egy remek makett készítő eszköz is, amivel remek virtuális makettek készíthetők. Így használta egy 9. évfolyamos diák, Molnár Leó is, aki biológia órára készítette el az állati sejt makettjét benne. Majd erről egy kis videót is készített. Itt látható:

Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!

Amikor 21. szézadi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy milyen jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkoznának. Miért ne szólhatna a matematika, az informatika valós tényekről, főleg, hogy a számológépek korában már az sem feltétel, hogy a végeredmény egész szám legyen. De honnan szerezzen az ember adatokat? A Kaggle nevű oldalról például (IDE KATTINTVA). Ez a gyűjtemény elsősorban a gépi tanuláshoz, mesterséges intelligencia programozáshoz jött létre. Az informatika kurrens jelszava, hogy az adat az új olaj, ez az oldal pedig valódi aranybánya. Van itt minden sporteredményektől, az avokádó árának változásáig, repülőjáratoktól a Trónok Harca csatáiig. Hogy miként lehet ezeket felhasználni, íme három diák rövid előadása a témában:

A tanítás során sokszor kell nehéz témákat is elővenni, akár a biológia- akár etikaórán. Ilyen téma lehet a szervátültetés, az agyhalottak szerveinek felhasználása a gyógyítás érdekében. A beszélgetés elindításához lehet hasznos Nyárai Gerzson 11 perces is filmje, ami megmutatja az eljárás menetét. Érdemes először megkérdezni a diákokat, hogy ők mit gondolnak a témáról, felajánlanák-e szeretteik szerveit adott esetben, majd a film megnézése után visszatérni a témára. A film a YouTube-on és itt a kattintás után is megtekinthető.

A drogprevenció nem könnyű dolog, nehéz megtalálni azt a hangot, ami nem hamis. A túlzott ijesztgetés általában a visszájára sül el, de lebagatellizálni sem érdemes a dolgokat. A VoltEgySzer oldal (IDE KATTINTVA) ügyesen egyensúlyoz a végletek között. Nem csak a diákoknak, de a szülőknek is fontos és értékes információkat szolgáltat. Ami pedig külön jó, hogy nagyon igényesen is néz ki. Nem csoda, a Nyírő Gyula Kórház munkatársai mellett a MOME diákjai dolgoztak rajta. Érdemes bevinni osztályfőnöki órára vagy akár a szülői értekezleten ajánlani.

Érdekes projektet indított a Lancaster Egyetem kutatócsoportja, amivel az általános- és középiskolai irodalomtanítást veszik célba. Úgy vélik, hogy a klasszikus irodalomtanításban méltatlanul kevés hangsúly esik a helyszínek leírására, pedig a szövegértésnek nagyon fontos része lenne, hogy a leírtak alapján képesek legyünk a helyszíneket elképzelni. Magának a műnek a megértéséhez is sokat ad hozzá, ha pontos képesek vagyunk rekonstruálni az események helyszíneit. Úgy vélték, a legjobb eszköz ehhez a Minecraft lehet és már meg is született a Litcraft projekt (IDE KATTINTVA), ami irodalmi művek helyszíneit ülteti át Minecraft világokba. Elsőként a Kincses sziget pontos mása készült el, ami ITT TALÁLHATÓ.

Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.