A DIP honlapjára látogatva (ezt ITT TEHETJÜK MEG) egyértelmű, hogy az Új Nemzedék nem spórolt a nagyágyúkkal! Itt van mindenki, aki internetbiztonság terén számíthat - EMMI, Digitális Jólét program, telekommunikációs óriások, Új Nemzedék Központ, pszichológusok, vloggerek, és még Majka is. Szóval itt van mindenki, aki számít(hat). És még többen. A teljesen rendben lévő weboldalon a leírás mellett tartalmakat is találunk. Először is itt van rögtön egy videó, ahol megtudhatjuk a veszély mértékét (nagy) - ha valakit csak ez érdekel, a YouTube-on megtekintheti, és egy tesztet is kitölthetünk arról, hogy mennyire is vagyunk biztonságban. Vannak még munkacsoportok, akik 2017. júliusában álltak fel, ilyen pl. a Tudatosság Munkacsoport (15 fő, válogatott szakemberek), akik éppen dolgoznak a javaslataikon. Érdeklődve várjuk az eredményt. Érdekes lehet ránézni az oldal egyes elemeire diákjainkkal, vagy akár csak a tesztet kiajánlani nekik. És várhatunk tovább, amíg egyszer valaki arról is beszél, hogy nem az illegális tevékenység a legveszélyesebb, vagy a legtöbb kárt okozó eleme az online létnek, hanem a teljesen legális megosztás, lájkolás, kommentelés, csetelés stb. Ez kétségtelenül nem olyan látványos viszont mindenkit érint, és mindenkinek befolyásolja az életét - így, vagy úgy. Lehet, hogy lassan a 'tudatos közösségi médiahasználat' nevű dolgot el kellene felejteni, és fel kellene adni.

A Google Arts and Culture ITT TALÁLHATÓ szinte kimeríthetetlen forrása tartalmaknak, amelyek kiválóan használhatóak a tanórán. Itt van rögtön a Történelem almenü (ide úgy jutunk el, hogy a felső menüsorban az Explore-ra kattintunk), ahol nem kevesebb, mint 6250 történelmi személyről tanulhatunk, de feldolgozhatunk történelmi eseményeket is. Intelligens az oldal elrendezése, ezért rendkívül átlátható a tartalom - lehet neveket adni, és meg kell keresni, hogy ki volt, de feladhatunk életrajzokat is, esetleg emberek azonosítását, stb. Emellett híres épületeket, helyszíneket, művészeket (pl. 304 Gauguin képet), vagy akár gyönyörű helyeket is felkereshetünk. További aktuális tartalom a heti top történet, mindig megújuló tartalommal. És ami még érdekes: külön kiemelik, hogy nem robotok, hanem emberek, szakértők által összeválogatott tartalomról van szó! Meg is látszik.

Egy ideje mondogatjuk, hogy milen izgalmas a maker világ, amiben akár egy tanár is képes megcsinálni az eszközt, amire szüksége van. Így tett egy holland tanár Laurens Koppers, aki nem talált olyan alkalmazást, amiben egy helyen lett volna minden, amit az osztályban a tanulásmenedzseléshez hazsnálni szokott. Fogta magát és megcsinálta, így született meg a ClassroomScreen (IDE KATTINTVA), ami tulajdonképpen egy weboldal, de ha elindítjuk, a kezünk ügyében lesz egy marék olyan eszköz, ami jól jöhet az órán. Van itt visszaszámláló, óra, jelzőlámpa (villanyrendőr), qr-kód generáló, sorsoló, rajzeszköz és hangerő kijelző.

Iskolánkban (az AKG-ban) harmadik éve folyik már a digitális iskola projekt, aminek lényege, hogy a diákok iskolai felszerelésének része egy saját laptop is (minderről ITT EGY FILM). Már a kezdéskor tudtuk, hogy a diákokat meg kell tanítani arra, miként is használják ezeket az eszközöket a tanulásban, ezért készítettünk el egy 20 órás Digitális tanulásmódszertan kurzust, ami IDE KATTINTVA érhető el. Úgy gondoltuk, hogy két és fél év után érdemes visszatérnünk a témára, így az iskolánkban szokásos témahetek közé beiktattuk a Digitália hetet, ahol a digitális ismerteken túl az úgy nevezett puha képességek (soft skillek) fejlesztése is a célok között volt. Az alábbiakban közreadjuk a hét programját és az egyes programok leírását.

Pár hete komoly hullámokat vetett egy iskolai újságban megjelent cikk a történelemtanításról (ITT OLVASHATÓ), a cikket író diák hiányolja, hogy keveset tanulnak történelemből a mindennapokról, a nem kiemelkedő emberek életéről. Ha bárki egyetért vele, biztosan örülni fog, hogy már weben is elérhető a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (IDE KATTINTVA). Az 1880 és 1928 között kiadott jegyzékek tartalmazzák Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a képviseleti és az államhatalmi szervek, hivatalok adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá Budapest lakosainak betűrendes lakcímjegyzékét. Bár keresni nem lehet a jegyzékben, a lapok között érdemes böngészni. Megtudhajuk például, hogy a VII. kerület Huszár utca 7-ben volt a Villanyos izzólámpagyár-részvény-társaság székhelye, melynek igazgatója dr. Deutsch Izidor volt. De arról is meggyőződhetünk, hogy 1882-ben két bélkereskedő is működött a városban.

Verseket írni jó, de nehéz. Angolul pláne. Szerencsére itt van ez a teljesen névtelen oldal, amel nemes egyszerűséggel az alábbi néven fut: 52.24.230.241. Már ebből is sejthető, hogy ez nem egy újabb kitűnő marketingfogás (vagy ha az, hát dupla csavar van benne). Akárhogyan is, a lényeg az, hogy IDE LÁTOGATVA beállíthatunk bizonyos változókat, bár ez jelenleg elég korlátozott, és valamiért shakespeare-i szonettet tud, de ez nem baj, az egy szép forma. Beállíthatunk szavakat, amelyeket támogatunk, olyanokat is, amelyeket nem, és még hét egyéb lehetőséget is kapunk (pl. hány szótagos szavak legyenek inkább stb.). Ami nagyon fontos, az a végén a témakör, ami - ha jól láttam mindig - az amerikai polgárháború témakörét adja. Ha csak vakon generáljuk a polgárháborús szonetteket, a diákjaink egy idő után elunják a dolgot. Ellenben, ha beírjuk a love vagy school témaköröket, már jönnek is az érdekesnél érdekesebb versek. Mindez persze végtelen lehetőség a verselemzésre utána. Egy oldal, 2 perc IKT, és 40 perc angol. Szerintem ez egy ideális arány :)

A Weavesilk (ITT TALÁLHATÓ) oldalán izgalmas, szép, interaktív művészeti alkotásokat készíthetünk (leginkább non-figuratív műveket, de meg lehet próbálni némi konkrétumot csempészni a képekbe). Nem kell mást tennünk, mint meglátogatni a weboldalt, majd elkezdeni rajzolni. A hatás garantált. A Controls menüpont alatt választhatunk színeket, illetve megmondhatjuk, hogy például tükrözze-e a képet a generátor. Az elkészült absztrakt alkotásokról aztán sokáig lehet pl. nyelvórán beszélgetni, hogy vajon mit is szeretett volna a művész mondani velük. Különösen kedves az oldal szerkesztőitől, hogy mindehhez regisztrálnunk sem kell, illetve az elkészült alkotásokat elmenthetjük saját gépünkre. Ehhez a kis fényképezőgép ikonra kell kattintanunk, majd a megjelenő kisebb képet jobb egér klikkel illetnünk. Végül válasszuk a 'Kép mentése másként' opciót, és már vihetjük is haza a csodálatos, új háttérképünket.

Ahogy egyre több és több digitális eszközt, alkalmazást használunk, könnyen elveszhetünk a rengetegben. Nagyon sok forrásból jöhet infomrávió és nagyon sok dolgot kell egyszerre figyelni. Milyen jó lenne, ha bizonyos dolgokat automatizálni lehetne.! ezt tudja a Microsoft Flow (IDE KATTINTVA), az iskolai Office365 rendszert használóknak ingyenes), amivel nagyon sokféle programot, alkalmazást kapcsolahtunk egybe. Az egész rendszer a ha itt ez történt, akkor ott az történjen elven alapul, az itt és az ott pedig tényleg szinte bármilyen digitális eszköz lehet. Nagyon sok ötletet, sablont már előre találhatunk az oldalon, de magunk is készíthetünk.

... legalábbis a program készítői szerint. Na jó, a 'talán'-t én tettem hozzá, ők kerek-perec a legjobbnak tartják alkalmazásukat. Jelenleg (még) sajnos magyarul nem tud, cserébe angolul, franciául, németül, spanyolul vagy éppen olaszul igen. Mesterséges intelligencia van a dolgok hátterében, rengeteg kifejezést képes tárolni, feldolgozni és összehasonlítani a rendszer. Érdemes lehet tanórán akár egy Bing vagy Google fordító ellen kihívni, és első VS második idegen nyelv fordítóbajnokságot rendezni. Vajon ugyanazokat a mondatokat ki hogyan fordítja? Én ehhez szoktam egy külön nyelvtan fókuszt adni, és akkor a gépi fordítást lehet egészen konkrét, nyelvtani alapon kritizálni. És végül, a Deepl oldala IDE KATTINTVA látogatható meg.

Több nemzedéknek alapélménye a Helga című NDK felvilágosító film vagy éppen a Nem a gólya hozza... című könyvecske. A maguk idejében ezek még progresszíveknek is számíthattak, de azóta elég sokat változott a világ. Hogyan lehet a diákoknak, a diákokkal a szexualitásról beszélni, amikor minden reklám erre utal, nincs olyan film, amiben ne lenne ágyjelenet és egy kattintással mindenki annyi pornót nézhet, amennyit csak kedve van. A HVG Beszélni a szexről című videósorozata (IDE KATTINTVA) nagyon nyíltan beszél mindarról, ami egy tizenévest érdekelhet és arról is, amit fontos lenne tudnia. Dr. Csermely Gyula nőgyógyász beszélget az 5 perces filmekben (a sorozat 15 részt ígér) a nemi betegségektől és a védekezéstől kezdve az anális szexig szinte minden fontos témáról.