Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!

Amikor 21. szézadi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy milyen jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkoznának. Miért ne szólhatna a matematika, az informatika valós tényekről, főleg, hogy a számológépek korában már az sem feltétel, hogy a végeredmény egész szám legyen. De honnan szerezzen az ember adatokat? A Kaggle nevű oldalról például (IDE KATTINTVA). Ez a gyűjtemény elsősorban a gépi tanuláshoz, mesterséges intelligencia programozáshoz jött létre. Az informatika kurrens jelszava, hogy az adat az új olaj, ez az oldal pedig valódi aranybánya. Van itt minden sporteredményektől, az avokádó árának változásáig, repülőjáratoktól a Trónok Harca csatáiig. Hogy miként lehet ezeket felhasználni, íme három diák rövid előadása a témában:

A tanítás során sokszor kell nehéz témákat is elővenni, akár a biológia- akár etikaórán. Ilyen téma lehet a szervátültetés, az agyhalottak szerveinek felhasználása a gyógyítás érdekében. A beszélgetés elindításához lehet hasznos Nyárai Gerzson 11 perces is filmje, ami megmutatja az eljárás menetét. Érdemes először megkérdezni a diákokat, hogy ők mit gondolnak a témáról, felajánlanák-e szeretteik szerveit adott esetben, majd a film megnézése után visszatérni a témára. A film a YouTube-on és itt a kattintás után is megtekinthető.

A drogprevenció nem könnyű dolog, nehéz megtalálni azt a hangot, ami nem hamis. A túlzott ijesztgetés általában a visszájára sül el, de lebagatellizálni sem érdemes a dolgokat. A VoltEgySzer oldal (IDE KATTINTVA) ügyesen egyensúlyoz a végletek között. Nem csak a diákoknak, de a szülőknek is fontos és értékes információkat szolgáltat. Ami pedig külön jó, hogy nagyon igényesen is néz ki. Nem csoda, a Nyírő Gyula Kórház munkatársai mellett a MOME diákjai dolgoztak rajta. Érdemes bevinni osztályfőnöki órára vagy akár a szülői értekezleten ajánlani.

Érdekes projektet indított a Lancaster Egyetem kutatócsoportja, amivel az általános- és középiskolai irodalomtanítást veszik célba. Úgy vélik, hogy a klasszikus irodalomtanításban méltatlanul kevés hangsúly esik a helyszínek leírására, pedig a szövegértésnek nagyon fontos része lenne, hogy a leírtak alapján képesek legyünk a helyszíneket elképzelni. Magának a műnek a megértéséhez is sokat ad hozzá, ha pontos képesek vagyunk rekonstruálni az események helyszíneit. Úgy vélték, a legjobb eszköz ehhez a Minecraft lehet és már meg is született a Litcraft projekt (IDE KATTINTVA), ami irodalmi művek helyszíneit ülteti át Minecraft világokba. Elsőként a Kincses sziget pontos mása készült el, ami ITT TALÁLHATÓ.

Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.

Szinte lehetetlen végiggondolni, hogy a gyorsan fejlődő technika milyen sokféleképpen segítheti a tanulást. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy mindenkinél legyen egy olyan szerkezet, amivel mindenfelé elrejtett, titkos feliratokat lehet keresni. Mára ez gyerekjáték lett. A WallaMe nevű mobilos alkalmazás egyfajta virtuális graffitiként működik (ITT TALÁLHATÓ). A kiterjesztett valóság és a geolokáció közös alkamazásával érhetjük ezt el. A használat kifejezetten egyszerű:

Iskolai projektek kapcsán szokott a profi megjelenítés VS tartalom dilemmája gondot okozni. Az rendben van, hogy pl. a diákok szerveznek egy kampányt egy aktuális kérdés megoldására, de ehhez adott esetben szórólapokat, Facebook oldalt stb. kellene készíteni. Ilyenkor merül fel az a probléma, hogy ennek hogy is kellene kinéznie. Mivel profi dizájner leggyakrabban nincs kéznél, marad a házi barkácsdizájn, ami lehet jó és lehet rossz is. Mindenesetre, ha szeretnénk azt, hogy a tartalom legyen a középpontban, de azért a dizájn is működjön, érdemes a Canva oldalára látogatni (ITT TALÁLHATÓ ), ahol egyszerű regisztráció után pl. remek és rengeteg egyszerűen szerkeszthető Facebook háttérkép, vagy éppen könyvborító dizájnt találhatunk. Több mint 50 000 template, 1 millió kép közül választhatunk, szóval elég bő a kínálat

A university of South Caroline készítette el az iWitness eszközt, ami a történelem tanítását segíti videó részletekkel. Több ezer interjúrészletből állítottak össze tanayagokat, nagy szerencsénkre magyarul is. Az anyagok a 20. század nagy eseményeivel foglalkoznak, külön hangsúlyt fektetve a holokauszt feldolgozására (az együttműködők között a Shoah Alapítvány), de vannak anyagok a propaganda működéséről és '56-ról is. Egy külön anyag foglalkozik a Mindenki című rövidfilmmel. Mindez IDE KATTINTVA érhető el.

Egy politikus mondta egyszer régen, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. A közösségi média életünk egyre nagyobb szeletét elöntő folyamában inkább azt érezzük igaznak, hogy "nem kell érdekesen élni, elég annak látszani". Most nem is mennénk bele abba, hogy Facebook ismerőseink gondosan válogatott képeiből kirajzolódó csodálatos világok milyen folyamatos háttérzajként vannak életünkben jelen, bár az is megérne egy posztot. Helyette a Lifefaker nevű oldalt ajánljuk, (ITT TALÁLHATÓ ami pont ebből a trendből csinál önironikus viccet. Miért költenél 1000 Ft-ot egy kávéra a Starbucks-ban, amikor pár fillérért megveheted az ideális kávézós képet? - teszik fel a kérdést többek között.