Kevés becsapósabb dolog van térképeknél. Amikor egy gömb (vagy méginkább geoid) felületet síkban akarunk ábrázolni, elkerülhetetlen, hogy valahogyan ne torzítsunk. A leggyakrabban használt Mercator-vetület például a sarkok felé sokkal nagyobbnak mutatja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Ezért van aztán, hogy sok diák (és felteszem nem egy felnőtt is) azt gondolja, hogy Grönland nagyjából akkora mint Afrika, vagy hogy Kanada sokkal nagyobb, mint az USA (valójában nagyjából egyforma méretűek). A torzítást talán segít megérteni, ha nem a megszokott központtal késítünk el egy vetületi térképet és ezt meg is tehetjük IDE KATTINTVA. Elég csak egy országra bökni, vagy bármely pontra a térképen és már láthatjuk is, hogyan nézne ki a térkép, ha az a pont vagy ország lenne a középpontja. Magyarország középponttal például így nézne ki, egészen izgalmas méretű Szvázifölddel.

Most, hogy már az alsósok is az online térbe kényszerültek kifejezetten hasznos lehet ez az oldal, amit Fleischer Sára ajánlott a figyelmünkbe, semmi nagy dolog, nem mesterséges intelligencia és kiterjesztett valóság, csak egyébként ismerős eszközök gyűjteménye. Az U-46-os iskolakörzet oladlán találhatunk egy remek kollekciót (IDE KATTINTVA) virtuális eszközökből: számolórúd, abakusz, számegyenes, számolókorong, minden, ami az alsós matematikaórákon gyakran előkerül. Külön jó, hogy sem regsiztráció, sem speciális bármi nem kell a használathoz. A virtuális órákon is jól jöhet, ha megosztjuk a képernyőnket, de a diákok is használhatják, ha éppen a suliban maradt volna az eszköz.

Karantén idején talán mindenkinek több ideje van filemket nézni, elég ha csak az eddig utazásra szánt időt csoportosítjuk át erre. persze nem mindegy, hogy mit nézünk mi és mit néznek a diákjaink is, a hatvannyolcadik netflixes bűnügyi sorozat nem biztos, hogy jót tesz. Ezért is remek, hogy a Nemzeti Filmarchívum az Alapfilmek oldalon (IDE KATTINTVA) összegyűjtött több száz olyan magyar filmet, amit érdemes megnézni, hozzá gyors elemzéssel, bemutatással. Hogy a tanárok élete még egyszerűbb legyen, sokhoz közöttük foglalkozásvázlatok is csatlakoznak a Klassz program részeként (IDE KATTINTVA). Ráadásul nem csak a média tantárgyhoz, hanem mindenféle tárgyhoz kapcsolódva, prezentációkkal, játékokkal, tulajdonképpen kulcsrakészen.

Ez egy nagyon rövid cikk lesz: a Wheel of Names nevű oldalon (IDE KATTINTVA) saját magunk készíthetünk egy virtuális szerencsekereket, amivel aztán sorsolhatunk. Jó lehet versenyekre, vagy akár a csoportok sorrendjét meghatározni a bemutatásnál. Nagyon sok dolgot lehet benne beállítani, még bollywoodi zenét is hallgathatunk, amikor megvan a sorsolás végeredménye. Amit tud arra pont jó.

Még nem írtunk a Koronavírus kisokos című oldalról, de reméljük, hogy jobb későn, mint soha. Ráadásul mostanra eléggé felduzzadt a kérdések és a válaszok száma. Átlátható, világos szerkezetű oldalon, esztétikus külsővel, érdekes tartalom az, amit kínál. Összesen 12 különböző témában, rengeteg kérdést vet fel, és válaszol meg nekünk. Az alapoktól, egészen a különböző oltásokig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, érdekes lehet alapanyagnak egy COVID projekthez (akár úgy is, hogy vehetnek egyes állításokat a diákok csoportban, és meg kell próbálni több forrásból megerősíteni - vagy cáfolni - az egyes állításokat).

Sokat érvelünk amellett, hogy a digitális, online tartott órákon is valahogy meg kell(ene) teremteni a tanóra hangulatát, életre kell hívni a tanulás élhető kontextusát. Erről (is) fog szólni a ma (2020.12.01.) tartott webinárium (ITT LEHET 16:00-IG JELENTKEZNI), ahol rengeteg tippet próbálunk majd összegyűjteni az órák sikeres indításához, levezetéséhez, általában a tanulás kontextusának kialakításához - avagy arról lesz szó, hogy miért nem működhet jól ha úgy indítjuk a digitális tanulást, hogy posztolunk egy ZOOM linket a Classroom-ban. Ízelítőként mutatunk egy Google hack-et, amit nagyon szoktak szeretni (angolul van csak sajnos). Ez pedig: ha a Google keresőbe beírjuk, hogy I'm feeling curious', akkor szerte az internetről kérdéseket (pl. melyik madárnak nagyobb a szeme, mint az agya), és rövid, érdekes válaszokat is találunk. Ha mindenki egy valamit tanul, ezt pedig megtanítja a többieknek, és közben szavakat tanul, olvas, ír, összefoglal, magyaráz, akkor minimális készüléssel izgalmas, érdekes (ám kicsit kiszámíthatatlan) órát tarthatunk.

A Once Upon a Picture ITT TALÁLHATÓ nevű portál egy rendkívül érdekes gyűjtemény. Itt nem a szokványos képeket tölthetjük le tízezrével, hanem gondosan válogatott, módszertanilag csoportosított, kérdésekkel, órai felhasználásra előkészített, tematikus adatbázist találhatunk. Így már nem is fáj, hogy nincs több ezer kép, hiszen bármelyik elem kiváló órai segédlet lehet. Választhatunk karaktereket, fikciós vagy éppen lyan képeket, emlyek segítségével érzéseket, gondolatokat tudunk előhívni. Összességében, ez egy elég érdekes oldal, lehet, hogy csak 10-15 jól használható képet találunk majd rajta, de az a 15 kép biztosan segít majd egy óravázlat összeállításában.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

A zeneelmélet nem tartozik a legkönnyebben és a legnagyobb lelkesedéssel elsajátított anyagok közé. Talán ezen is segíthet egy kicsit a Chrome Music Lab (IDE KATTINTVA) ahol mindenféle látványos és izgalmas eszközt találunk, amik segítenek egy kicsit közelebb hozni, hogy mitől is zene a zene. A programocskák bármelyikét pár perc alatt bárki könnyen használni, még olvasni sem kell a többségükhöz.

BLM - egyre többen ismerkednek meg ezzel a rövidítéssel. Black Lives Matter - azaz a fekete életek is számítanak. A már hónapok óta tartó tüntetésfolyam és világszintű felháborodás pontos megítéléséhez, értelmezéséhez (történelmi kontextusban) azonban talán nem minden magyar diáknak áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű információ. A The New York Times egy kiváló (leginkább képanyagból, esszékből, cikkekből álló), gyűjteményt állított össze, amit The 1619 Project néven tett közzé (ITT TALÁLHATÓ ). Érdekesség, hogy egy republikánus szenátor (Arkansas államból) be is adott egy 'Az amerikai történelem megmentéséről' szóló törvényjavaslatot , amely megtiltaná szövetségi források használatát az adott tananyag tanításához. Így még érdekesebb az oldal, ugye? :)