A klímaváltozás mára az egyik olyan fontos kérdés lett, amely megkerülhetetlen az iskolai mindenapokban is. Fontos, hogy erről kézzelfogható, konkrét adatok segítségével (is) beszéljünk a diákokkal. Az egyik égető kérdés a különböző közlekedési eszközök környezetszennyező hatása. A co2nsensus ( ITT TALÁLHATÓ ) oldalán egy remek és nagyon jól használhatóan kitalált, esztétikus eszközt találhatunk, amely segítségével kiszámolhatjuk, hogy az, ha epülővel utazunk, vagy egy nagyobb autóval külföldre pontosan mennyivel növeli a CO2 lábnyomunkat. Szintén találunk információt arról, hogy mennyivel nagyobb CO2 kibocsátással jár az, ha a termékek, amelyeket megvásárolunk, nem helyben készülnek, teremnek, hanem mondjuk hűtőkocsival kell őket 1000+ kilométeren keresztül szállítani. Külön érdekesség, hogy arra is van lehetőség az oldalon, hogy 'jóvá tegyük' a bűnieinket azzal, hogy olyan projekteket támogatunk, amelyek segítik az egyensúly fenntartását.

A klímaváltozás talán a legnagyobb probléma a világban és olyan dolog, ami a legjobban a fiatalokat érinti. Nem véletlen, hogy olyan erőteljesen rezonálnak erre a témára, tulajdonképpen a fiataloknak köszönhető, hogy megkerülhetetlen üggyé vált mára. De miközben azt mindenki tudja, hogy ez fontos dolog és valamit tenni kellene, arról már keveseknek van fogalma, hogy pontosan mit is lenne érdemes csinálni. Ebben segíthet a CNN remek anyaga, amit akár földrajz, akár angolórára érdemes bevinni (IDE KATTINTVA).

Nagy sikernek örvend a Codycolor (ITT TALÁLHATÓ) nevű játék, amely mostanra már magyarul is elérhető. A szabályok egyszerűek: 1-100 játékos tud egyszerre versenyezni, méghozzá egy sakktábla jellegű pályán, ahol minden mező színes és összesen 3 szín van. A feladat az, hogy a sakktábla bszélére bárhová lerakott kis robot minél hosszebb ideig maradjon a táblán. Ebben a színes mezők igazítanak el, hiszen ha szürke mezőre lépünk, akkor egyenesen megy a robot, sárga mezők esetében jobbra, a pirosaknál pedig balra fordul. Mivel minden játék más színkiosztással kezdődik, a Codycolor megunhatatlan. Érdemes osztályokkal kipróbálni, én megtettem, hatalmas izgalommal, sok kiabálással jár :) És egy idő után felismerik a játékosok, hogy milyen színkiosztás lesz számukra elnyös, ilyen kombinációk járnak gyors lelépéssel a pályáról.

A klímaválság napjainkra az egyik legfontosabb kérdéssé vált és különlegesen érinti a diákokat. Egyre többen vesznek részt a tüntetéseken, egyre több gyerek érzi azt is, hogy ez olyan kérdés, ami őt érinti igazán. Sajnos azonban a kérdés, hogy mi és milyen formában okozza a változást rettentően bonyolult, nem véletlen, hogy a világ legnagyobb számítógépei klímamodelleket futtatnak. Az sem segít, hogy olyan sokféle dolgot lehet hallani a teljes tagadástól a világvége jóslatokig. De hogyan vigyük be a tanításba? Hogyan tegyünk kézzelfoghatóvá egy ilyen összetett kérdést a diákjaink számára? Ebben segíthet nekünk a Monash University által publikált, kifejezetten oktatási célú modell gyűjtemény (IDE KATTINTVA).

Nem szeretek különösképpen applikációkról írni, mert hasznukat erősen korlátosnak gondolom az oktatásban. Most mégis kivételt teszek, mert nagyon szórakoztató (bizonyos szempontból) a Magnus nevű művészeti app (ITT TALÁLHATÓ). Annyit tud (vagyis sokkal többet valójában, de az a legegyszerűbb funkciója), hogy ha egy bármilyen kép fölé tesszük, azt lefényképezi és pillanatok alatt megmondja, hogy mi a kép címe, ki festette, és azt is, hogy mennyi a kép ára. Emellett több apróság is van még extraként, de ez önmagában elég érdekes lehet szerintem. Zseniális kiállítások látogatásakor, vagy akár az órán, ha éppen egy korszakról tanulnak, vagy csak játszanának a diákok (netán mi) a telefonjukkal, és éppen vannak a közelben művészeti alkotások. :)

Hogyan változik Európa népessége? Nagyszerű interaktív térképen nézhetjük meg a Die Zeit jóvoltából (IDE KATTINTVA). Jól látható, hogy miként nő egyes nagyvárosok és azok környékének lakossága. Máshol viszont a mezőgazdasági vidékek elnéptelenednek. Milyen lesz Európa képe ezek alapján egy-két évtizeden belül? Nem csak földrajz-, de nyelvórára is érdekes lehet, hiszen sok beszélgetésre ad alapot és a jövő időt is sokat lehet használni közben!

Oláh Evelin írása

Hon- és népismeret tanításakor rendszeresen felmerülő feladat a múlt és a jelen megfelelő összekapcsolása, annak érdekében, hogy a diákok összefüggéseket ismerjenek fel a népi- és a korunk hagyományai között. A 2018-2019-es tanév második félévében arra vállalkoztam, hogy mindezt egy technikai projektben valósítom meg, ami heti egy órás tantárgy esetében különösen nagy kihívást jelentett.

Annyiszor előfordul mindenkivel, hogy a fejében ott motoz egy dallam, de valahogy nem ugrik be, hogy ki is énekelte. Nos, a Midomi (ITT TALÁLHATÓ) pont erre szolgál - kapcsoljuk be a mikrofont, kezdjük el dúdolni a számot, amire kíváncsiak vagyunk, és az algoritmus felismeri (állítólag). Énekórán remek szórakozás lehet (de bárhol egyébként, ahol azt szeretnénk, hogy énekeljen valaki), akár tesztelni is lehet az oldalt azzal, hogy lejástszunk egy számot (bár ők a dúdolást igénylik). Szerettem volna tesztelni, de a soul szám, amit dúdoltam szerinte minimum Rammstein volt (esetleg Nu metál). Nehéz ilyenkor - az én zenei tehetségemmel - az algoritmusra mutogatni. Hátha valaki nagyobb szerencsével jár. Akárhogyan is, vicces lehet órán használni!

Nincs elég a Föld-ből ahhoz, hogy a jelenlegi szinten fogyasztva és használva az erőforrásait, hosszabb távon is fenntartható legyen az életünk, Ezt már tudjuk egy ideje. Hogy közeledik a globális kklíma katasztrófa - nos, ezt is mondogatják már. Akárhogyan is gondolkozunk, az nagyjából látható, hogy az egyes emberek szintjén is érdemes lenne kezdeni a helyzettel valamit. Angolórán ehhez egy első lépés - akár vitaindító - lehet az Ecological Footprint Calculator (ITT TALÁLHATÓ ), ahol röpke 10 perc alatt megtudhatjuk, hogy hogy is állunk mi a Föld erőforrásainak fehasználásával. Vannak olyan kérdések, amelyekre esetleg nem tudják a diákok a választ - annál jobb! Most esetleg utána is nézhetnek, és a jövőben dönthetnek felelősebben. (Érdekes játék lehet az is, hogy különböző kisebb csoportokban egyes részeit - pl. az otthon, vagy étkezés - 'kimaxolhatják' a diákok, így össze lehet hasonlítani, hogy mi menniyre van hatással a lábnyomunkra.). Végül akár több ökológiai lábnyom kalkulátort is kipróbálhatunk, összevetve az eredményüket (pl. a WWF-é itt található).

Hány gram vas van egy emberben? (20) Hány gram DNS? (30) Hány ismeretlen állatfaj lehet? (9 millió) Számtalan érdekes biológiához kapcsolódó adat, ami jól jöhet az órán. A forrásuk pedig nem más, mint a Harvard Egyetem biológiai adattára a BioNumbers (IDE KATTINTVA). Egyszerűen kereshetünk szakszavakkal, angol kifejezésekkel és nem csak a választ kapjuk meg, hanem az adat forrását is.