Nincs elég a Föld-ből ahhoz, hogy a jelenlegi szinten fogyasztva és használva az erőforrásait, hosszabb távon is fenntartható legyen az életünk, Ezt már tudjuk egy ideje. Hogy közeledik a globális kklíma katasztrófa - nos, ezt is mondogatják már. Akárhogyan is gondolkozunk, az nagyjából látható, hogy az egyes emberek szintjén is érdemes lenne kezdeni a helyzettel valamit. Angolórán ehhez egy első lépés - akár vitaindító - lehet az Ecological Footprint Calculator (ITT TALÁLHATÓ ), ahol röpke 10 perc alatt megtudhatjuk, hogy hogy is állunk mi a Föld erőforrásainak fehasználásával. Vannak olyan kérdések, amelyekre esetleg nem tudják a diákok a választ - annál jobb! Most esetleg utána is nézhetnek, és a jövőben dönthetnek felelősebben. (Érdekes játék lehet az is, hogy különböző kisebb csoportokban egyes részeit - pl. az otthon, vagy étkezés - 'kimaxolhatják' a diákok, így össze lehet hasonlítani, hogy mi menniyre van hatással a lábnyomunkra.). Végül akár több ökológiai lábnyom kalkulátort is kipróbálhatunk, összevetve az eredményüket (pl. a WWF-é itt található).

Hány gram vas van egy emberben? (20) Hány gram DNS? (30) Hány ismeretlen állatfaj lehet? (9 millió) Számtalan érdekes biológiához kapcsolódó adat, ami jól jöhet az órán. A forrásuk pedig nem más, mint a Harvard Egyetem biológiai adattára a BioNumbers (IDE KATTINTVA). Egyszerűen kereshetünk szakszavakkal, angol kifejezésekkel és nem csak a választ kapjuk meg, hanem az adat forrását is.

Egy kreatív tanár kezében szinte bármilyen eszköz használhatóvá válik, ezért is érezheti úgy, hogy az inetrnet végtelen lehetőséget rejt magában. Itt van például egy csempekereskedés honlapja, a MOZA (IDE KATTINTVA), ahol különféle mintás csempéket színezhetünk ki és rakhatunk belőle ki mintákat. Hol vehetjük hasznát? Természetesen a rajz órán, ahol kísérletezhetnek a diákok a különféle mintákkal és színösszeállításokkal, mielőtt maguk megcsinálnák azokat. De szeepet kaphat a matematika órán is, ahol például azt kell kiszámolni, hogy egy adott felülethez hány és milyen csempére van szükség, vagy ha különbözik a csempék ára, akkor mennyibe kerül egy-egy minta. A lehetőségek végtelenek.

Négy éve már írtunk a Chemix nevű alkalmazásról (IDE KATTINTVA, amivel kísérleti összeállítások, laborfelszerelések rajzait lehet könnyen elkészíteni. Azóta sok bit lefolyt már az interneten és a Flash technika is kiment a divatból. Nagy szerencsére az oldal készítője meghallotta az idők szavát és az egész oldalt átalakította html5 alapúra. Az átalakítással újabb eszközök is belekerültek, nagyon pontosan lehet most már a feladatokat is kiadni. Valódi segítség lehet akár a feladatok kiadásához, akár a diákoknak a jegyzőkönyvek elkészítéséhez.

Szerzői rendszereknek hívják azokat az eszközöket, amik segítenek valamilyen webes tartalom előállításában, ilyen akár egy blogmotor is, hiszen senki nem a html kódokat írogatja be, amikor valamit publikálni akar, hanem valami kellemes felületet használ ehhez. Szerzői rendszer a Tankocka is, ahol feladatokat rakhatunk össze anélkül, hogy egy sor kódot le kellene írnunk. Szerzői rendszer a Genial.ly is (IDE KATTINTVA), ahol sokféle előre elkészített anyagot alakíthatunk a magunk igényei szerint. Lehet ez egy tananyag, feladat, jegyzőkönyv, portfolio, szinte bármi. A lényeg, hogy nagyon tetszetős grafikai megoldásokat kapunk hozzá, tényleg látványos lesz a végeredmény. Például ilyen:

A Guardian is gyakran áll elő érdekes, oktatásban is remekül használható anyagokkal. Ma is egy ilyet cikket ajánlunk minden kedves olvasónk figyelmébe (mégpedig IDE KATTINTVA ). Az ötlet egyszerű, mégis nagyszerű: összegyűjtötte egy fényképész, hogy egyes országokban mit esznek egy héten a gyerekek. Dubai, Mumbai, Nizza, Kalifornia, és még sok hely (Malajzia erősen túlreprezentált :) szerepel a sorozaton, és ami még érdekesebbé (és angolórán különösen jól használhatóvá) teszi a képeket az nem más, mint a minden egyes kép mellé illesztett rövid történet, ahol megismerkedhetünk a gyerekek életével, azzal, hogy milyen körülmények között, hogyan élnek. Remek vitaindító, vagy akár olvasás, netán kommunikatív feladat.

Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Amikor bármilyen helyzetben csoportokat alakítunk, akár táborokban, akár az osztályteremben, ha kooperatív módszerrel dolgozunk, az egyik első dolog, amit érdemes megcsinálni, az identitás játék. Egészen másképpen viselkedik egy csoport, ha van neve, zászlója, indulója, plakátja, mintha csak egymás mellé ültetett gyerekek halmaza. Nincsen ez másképpen a virtuális terekben sem. Ha virtuális osztályteremben dolgozunk, érdemes ott is egy kicsit a saját közeg testre szabásával foglalkozni. ha úgy tetszik a virtuális identitással törődni. Ebben jöhet jól az Avatar maker (IDE KATTINTVA), ahol pár kattintással csinos avatart készíthetünk magunknak, vagy akár véletlenszerűen generálhatunk is. A képet aztán leölthetjük és bárhol alkalmazhatjuk, ahol kedvünk van rá.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.