Zseniális, vicces, egyszerű. MIndez igaz a Physamajig nevű ingyenes Windows 8 appra (IDE KATTINTVA tölthető le), amely segítségével játékokat gyárthatunk rendkívül egyszerűen. Szabadrajzos és előre megadott elemes megoldás is van, rajzolhatunk köteleket, készíthetünk elakzatokat, majd cselekvsi irányokat, történéseket definiálhatunk hozzájuk. Még arra is gondoltak, hogy ha két elem összeütközik, akkor kb. 15 hangeffektus közül választhatunk. Ebben a videóban bemutatják, hogy mi mindent lehet csinálni a játékkal (sajnos angolul van, és ki kell szótárazni esetleg kb. 15 szót).

A technika fejlődésében számomra az a leginkább lenyűgöző, ahogy olyan dolgok, amik fiatalkoromban hatalmas dolognak tűntek, bonyolult felszereléseket igényeltek ma már egy otthoni számítógépen könnyedén megcsinálhatók. Emlékszik valaki Rajnai Andrásra? A tévérendező teljes munkásságát a blue box technikára építette fel, így lett a mosószeres flakonból űrhajó, a villanykörtéből szuperrobot (például itt). A technika lényege, hogy két felvétel másolunk egymásra, de az egyikből egy színt átlátszóvá teszünk. Így ha például egy zöld háttér előtt ugrál valaki és a zöld színt tüntetjük el, akkor úgy fogjuk látni, mintha a másik filmen lenne rajta. Ez a megoldás ma már mindennapos a hollywoodi filmek világában, sok olyan mozi készült, ahol a színészek végig csak egy zöld posztó előtt játszottak. Most két olyan ingyenes programot mutatunk be, amikkel ugyanezt mi is megcsinálhatjuk.

Nem kevesebb, mint 300 000 képeslapot bönglszhetünk a Hungaricana Közgyűjtemény portál oldalán (IDE KATTINTVA ). Külön érdekesség, hogy folyamatosan bűvül a kínálat, és akár egy térképen is kereshetünk a képeslapok között. Emellett tematikusan is rendszerezték a tartalmat, azaz ha Híres emberek, vagy természettudományok témában készült képeslapokra van szükségünk, elég kattintani. Ez azonban még mind semmi, hiszen többek között az alábbi gyűjtemények is elérhetőek: A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, vagy éppen a Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.

Mi lehet a közös ebben a háromban? Azon túl, hogy mindháromhoz komoly mérnöki ismeretek kellenek az is, hogy mindegyikkel kapcsolatban elérhető egy-egy projekt magyarul a Scientix portálon. A Sceintix portál egybegyűjti a különféle EU-s finanszírozású projektekben létrejött anyagokat, amiket a természettudományok tanításában fel lehet használni. Egy ilyen projekt volt az ENGINEER nevű, ami a mérnöki tudományokat, a mérnöki gondolkodást tervezte bevezetni a felső tagozatos tanításba. Ehhez összetett projekteket dolgoztak ki, amikben a diákok egy problémán dolgoznak, terveznek, prototípust készítenek, tesztelnek. A projektek anyagai pedig kulcsrakészen, óravázlatokkal, feladatlapokkal együtt letölthetők.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

Az érintőképernyők mindennapos dolognak számítanak. A telefonoknál már szinte nincs is olyan, aminek ne lenne piszkálható a képernyője, de a laptopoknál is kezd az alapfelszereltség részévé válni, hogy tapizni lehessen. Azon túl, hogy írhatunk rá, meg rakosgathatunk mindent ide-oda azért még bőven mit kitalálni arról, hogy is lesz ez jó nekünk. A Northwestern University kutatócsoportja is gondolkodott ezen és így született meg a CogSketch nevű program (INNEN LETÖLTHETŐ). A programban a tanár elkészíthet egy vázlatot akár egy meglevő ábrára (pl. térképre) rajzolva és elhelyezhet rajta feliratokat. A diák megkapja az ábrát és neki kell bejelölnie az egyes dolgokat és elhelyeznie a feliratokat. A program intelligensen értelmezi a rajzokat, felismeri a nyilakat, összeköttetéseket.

Április 17. és 19 között rendezték meg az idei Sulinetwork konferenciát. Nagy örömünkre sok régi ismerőssel találkozhattunk ott és hárman (Benedekné Fekete Hajnalka, Klacsákné Tóth Ágota és Tóth Éva) még az idei Sulinetwork-díjat is hazavihették (innen is gratulálunk nekik). Egy workshop erejéig magunk is az előadók között voltunk és ennek anyagát szeretnénk megosztani ebben a cikkben. A workshopban újfajta pedagógiai módszerekhez kerestünk IKT eszközöket és azok használatát mutattuk be, többet ki is próbáltunk közülük. Lejjebb megosztjuk a műhelyben használt diasorozatot, amihez sok megjegyzést is fűztünk. A jegyzetekkel együtt talán kirajzolódik a kép, miről is volt szó Székesfehérváron szinte három órán át.

Az m-learning nagyon menő szó mostanában, de igazából nem könnyű olyan helyzetet találni, ahol egy mobiltelefonra igazán szükség. Az esetek többségében egy teljes funkcionalitású laptoppal sokkal jobban járunk, mint egy mobiltelefonnal, legyen az bármennyire okos is. Az a helyzet, ahol a mobil valóban és igazán előny például a terepen végzett munka, az erdei iskola. Egy kirándulásra ritkábban visz az ember magával laptopot, nagy is nehéz is, kényes is, a mobiltelefon azonban így is, úgy is ott van a zsebben. Ezért nagyon örvendetes, hogy megjelent egy Növényhatározó Android telefonokra, ami IDE KATTINTVA érhető el, kiadója a Sulinet.

Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetekből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról a lapozás után.

Egyre fontosabb téma az internetes biztonság témaköre. A gyerekek egyre fiatalabban költöznek fel a webre, egyre több időt töltenek ott és közben a veszélyek száma is növekszik. Fontos lenne, hogy minél korábban és minél többet halljanak a biztonságos netezésről. Aki azonban erről szeretne beszélni, nincs könnyű helyzetben, könnyen úgy járhat, mint drogok veszélyeivel ijesztgető tanárok. Ha a diák nem tapasztalja, hogy egy füves cigi elszívásától tönkre megy valakinek az élete, minden, amit drogprevenció címén mondtak neki hiteltelenné lesz. Az internetbiztonsággal kapcsolatban is kifejezetten kontraproduktív lehet a riogatásra épülő taktika. Az EU által is támogatott Internet, ahogy szeretnénk oldal (ITT TALÁLHATÓ) elég jól kerüli el ezeket a csapdákat. Jogokról és kötelességekről, veszélyekről és lehetőségekről egyaránt szól.