Mi lehet a közös ebben a háromban? Azon túl, hogy mindháromhoz komoly mérnöki ismeretek kellenek az is, hogy mindegyikkel kapcsolatban elérhető egy-egy projekt magyarul a Scientix portálon. A Sceintix portál egybegyűjti a különféle EU-s finanszírozású projektekben létrejött anyagokat, amiket a természettudományok tanításában fel lehet használni. Egy ilyen projekt volt az ENGINEER nevű, ami a mérnöki tudományokat, a mérnöki gondolkodást tervezte bevezetni a felső tagozatos tanításba. Ehhez összetett projekteket dolgoztak ki, amikben a diákok egy problémán dolgoznak, terveznek, prototípust készítenek, tesztelnek. A projektek anyagai pedig kulcsrakészen, óravázlatokkal, feladatlapokkal együtt letölthetők.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

Az érintőképernyők mindennapos dolognak számítanak. A telefonoknál már szinte nincs is olyan, aminek ne lenne piszkálható a képernyője, de a laptopoknál is kezd az alapfelszereltség részévé válni, hogy tapizni lehessen. Azon túl, hogy írhatunk rá, meg rakosgathatunk mindent ide-oda azért még bőven mit kitalálni arról, hogy is lesz ez jó nekünk. A Northwestern University kutatócsoportja is gondolkodott ezen és így született meg a CogSketch nevű program (INNEN LETÖLTHETŐ). A programban a tanár elkészíthet egy vázlatot akár egy meglevő ábrára (pl. térképre) rajzolva és elhelyezhet rajta feliratokat. A diák megkapja az ábrát és neki kell bejelölnie az egyes dolgokat és elhelyeznie a feliratokat. A program intelligensen értelmezi a rajzokat, felismeri a nyilakat, összeköttetéseket.

Április 17. és 19 között rendezték meg az idei Sulinetwork konferenciát. Nagy örömünkre sok régi ismerőssel találkozhattunk ott és hárman (Benedekné Fekete Hajnalka, Klacsákné Tóth Ágota és Tóth Éva) még az idei Sulinetwork-díjat is hazavihették (innen is gratulálunk nekik). Egy workshop erejéig magunk is az előadók között voltunk és ennek anyagát szeretnénk megosztani ebben a cikkben. A workshopban újfajta pedagógiai módszerekhez kerestünk IKT eszközöket és azok használatát mutattuk be, többet ki is próbáltunk közülük. Lejjebb megosztjuk a műhelyben használt diasorozatot, amihez sok megjegyzést is fűztünk. A jegyzetekkel együtt talán kirajzolódik a kép, miről is volt szó Székesfehérváron szinte három órán át.

Az m-learning nagyon menő szó mostanában, de igazából nem könnyű olyan helyzetet találni, ahol egy mobiltelefonra igazán szükség. Az esetek többségében egy teljes funkcionalitású laptoppal sokkal jobban járunk, mint egy mobiltelefonnal, legyen az bármennyire okos is. Az a helyzet, ahol a mobil valóban és igazán előny például a terepen végzett munka, az erdei iskola. Egy kirándulásra ritkábban visz az ember magával laptopot, nagy is nehéz is, kényes is, a mobiltelefon azonban így is, úgy is ott van a zsebben. Ezért nagyon örvendetes, hogy megjelent egy Növényhatározó Android telefonokra, ami IDE KATTINTVA érhető el, kiadója a Sulinet.

Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetekből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról a lapozás után.

Egyre fontosabb téma az internetes biztonság témaköre. A gyerekek egyre fiatalabban költöznek fel a webre, egyre több időt töltenek ott és közben a veszélyek száma is növekszik. Fontos lenne, hogy minél korábban és minél többet halljanak a biztonságos netezésről. Aki azonban erről szeretne beszélni, nincs könnyű helyzetben, könnyen úgy járhat, mint drogok veszélyeivel ijesztgető tanárok. Ha a diák nem tapasztalja, hogy egy füves cigi elszívásától tönkre megy valakinek az élete, minden, amit drogprevenció címén mondtak neki hiteltelenné lesz. Az internetbiztonsággal kapcsolatban is kifejezetten kontraproduktív lehet a riogatásra épülő taktika. Az EU által is támogatott Internet, ahogy szeretnénk oldal (ITT TALÁLHATÓ) elég jól kerüli el ezeket a csapdákat. Jogokról és kötelességekről, veszélyekről és lehetőségekről egyaránt szól.

Big Picture vagyis Nagy kép a címe annak a magazinnak, amit az egyik nagy gyógyszercéghez köthető Wellcome Trust jelentet meg évente kétszer (ITT TALÁLHATÓ). A félévente megjelenő magazin, aminek a számai online is elérhetők kifejezetten biológiatanároknak szól és a célja, hogy minél közelebb hozza a modern biológia eredményeit az iskolához. A tematikus számokban poszterek, óravázlatok is vannak, mindez sajnos csak angolul. Érdemes azonban megnézni akár komolyabb nyelvtudás nélkül is, remek ötelteket lehet belőle szerezni.

Mindig nagy öröm, ha érdekes hazai kezdeményezésekről számolhatunk be. És a mai egy ilyen alkalom, hiszen Sárközy Zsolt oldalát és új szoftverét ajánljuk minden angolul tanuló figyelmébe. Az oldal neve Angolszalonna (ITT TALÁLHATÓ ) és rengeteg kiejtési tipp, oldal, ötlet gyújtópontja. Talán már ezért önmagában érdemes lenne írni az oldalról, ám az igazán érdekes a HA! nevű ingyenesen letölthető szoftver, amely az angol magánhangzók rejtélyeit fedi fel számunkra. Rengeteg hanganyag a kiejtéshez, bemutató magyarázatok, szintek kezdőknek és haladóbbaknak, játékok, feladatok és tesztek alkotják a szoftver gerincét, kifejezetten érdekesen és felhasználóbarát módon bemutatva ehy olyan szeletét az angol nyelvnek, amely valóban csak olyan sok gyakorlással sajátítható el, amire tanórákon nem nagyon lehet idő.

Az Egy aludoboz élete nevű játék az Öko-pack gondozásában készült el. IDE KATTINTVA letölthető és játszható. A fájl elég nagy (442 MB), de minden elemet megtalálhatunk benne. Amiről szó van: "A játék, ami elsősorban a 10-18 év közötti tanulókat szólítja meg, egy alumínium doboz életútján keresztül tudatosítja a zárt és nyílt anyagkörforgás közti különbséget. Emellett rendszerszintű szemléletre nevel és rámutat arra is, hogy a természet – kitermelés – gyártás – szállítás – vásárlás – hulladékkezelés folyamatában hogyan jelenik meg az egyéni felelősség kérdése."