Kincset keresni mindenki szeret, ha ezt ráadásul egy varázslatos kütyüvel teheti, az még jobb. A micro:bit mikrokontrollerek erre adnak remek lehetőséget. Ezeken a kis szerkezeteken ugyanis van Bluetooth rádió is, aminek nem csak a jeleit, hanem a jelerősségét is megkaphatjuk. Maga a rádió maximum 40 méterre hat el, de minél közelebb vagyunk hozzá, annál erősebb lesz a jel. Az alábbi két programmal ezt használjuk ki, hogy elrejtett kincseket keressünk. Az egyik programot (radio_ado_2) kell az elrejtendő eszközökre rakni és az A és B gombokkal beállítani, hogy hányas számú legyen az adott kincs (az A gomb eggyel növeli az értéket, a B visszaállítja 1-re).

Amikor egy tanár nekiáll száítógépeket (mobilokat) használni az óráján, jellemzőan a következő fejlődésen megy át: 1) De jó! Ezekkel az eszközökkel remek teszteket tudok csinálni! A diákok azonnali visszajelzést kapnak, versenyezhetnek, amitől nő a motivációjuk! majd ezt követi a 2) Teszteket a diákok is tudnak csinálni! Sokkal jobban megtanulják a dolgokat ha nekik maguknak kell teszteket összerakniuk! És így még nekem is valamivel kevesebb dolgom lesz!

A 2. fázist aztán gyakran csalódás követi, a diákok által készített tesztek ugyanis gyakran csapnivalóak és minden olyan tünetet mutatnak, amiktől ezek az automatizálható tesztek rosszak. A kérdések vagy teljesen triviálisak, vagy olyan részletekre, irreleváns adatokra kérdeznek rá, amiknek a valódi megértéshez nem sok köze van. Mi lehet a továbbfejlődés?

A mesterséges intelligencia lenyűgöző dolgokra képes és egyre több, korábban csak science-fictionnak tekintett dolgot ad a kezünkbe. Douglas Adams Galaxis útikalauzában volt szó a bábel-halról, ami képes bármilyen nyelvről bármilyen nyelvre fordítani, nos a mesterséges intelligenciának köszönhetően megérkezett a valós idejű fordítás a mi gépeinkre is. A Microsoft Translate (ITT TALÁLHATÓ) 10 nyelven beszél és 60 nyelven ír. Ez azt jelenti, hogy a mikrofonban hallott szöveget azonnal leírja, amennyiben az a megadott 10 nyelv közül valamelyiken hangzik el és valós időben fordítja is 70 nyelv bármelyikére.

A DigCompOrg nevű EU-s kezdeményezés abban hivatott segíteni, hogy az iskolák digitális átállását (illetve az iskolák helyzetét a digitális átállás során) visszajelezze. Remek, bár nem egyszerű mérési eszközről van szó, hiszen összesen 74 indikátort találunk az írásban, amelyek néha illuzórikusnak tűnhetnek. Ez azonban nem feltétlenül baj, hiszen nem csak a következő pár lépés az, ami feltétlenül izgalmas, hanem egy távolabbi, ideális jövő képét is hasznos lehet felvázolni. Az indikátorokhoz magyarázatok is társulnak, így könnyebb felmérni, hogy az adott intézményben éppen hol tartanak a transzformációban. És végül a legjobb hír: az írás most már magyarul is elérhető, PDF formátumban, INNEN LETÖLTVE

A nyugati kultúra első nevelésfilozófiai művének is tartják Rousseau regényét, az Emilt, a könyvben leírja, hogy miként kell jó embert nevelni, amihez leginkább szabadságra, az érdeklődés kielégítésére és az ösztönző környezet megteremtésére van szükség. Bár a való életben Rousseau kifejezetten pocsék nevelőnek számított (gyerekeit árvaházba adta) azóta a reformpedagógusok újabb és újabb nemzedékeit inspirálta, akik gyakran merítettek az ő elképzeléseiből. Nem az ő hibája, hogy az általa elképzelt ideális nevelés sosem tudott megvalósulni. Meglehet, azért is, mert a technikai közeg nem volt még alkalmas hozzá. Nem csak a szemléltetőeszközökről vagy a kommunikációs lehetőségekről van itt szó, hanem arról is, hogy a technika miként határozza meg az emberi tudást. A 18. században még sokkal nagyobb volt a tényanyag és a procedurális ismeretek szerepe abban, amit tudásnak neveztek, mint ami ma. Talán eljött ez új Emil ideje?

Közeledik az új GDPR (vagyis Európai Általános Adatvédelmi Rendelet) életbelépése, ami minket is érint: kérjük, hogy frissítsétek a profilotokat az Educator Community-n, azaz a tanári közösségi oldalunkon, mert május 7-e után a Facebook, Twitter és Skype fiókkal regisztrált felhasználók nem fognak tudni belépni. Addig viszont könnyen átállítható minden fiók és annak minden tartozéka (jelvények, pontok, előrehaladás) Office 365 vagy Microsoft fiók (hotmail, outlook) alapú belépéssel. Az átállítás csak pár perc! https://education.microsoft.com/userMigrate

Reméljük, sokan hallották már, hogy kézikönyvet írunk az iskola digitális transzformációjáról. Címe: A 21. századi iskola, hamarosan a rendelés mikéntjéről is írunk, de addig is közöljük a tartalomjegyzéket, hogy látszódjon, miről is lesz majd szó benne. Maga a kötet három részre tagolódik, az első az elméleti alapokkal foglalkozik, a második a gyakorlati kérdésekkel, a harmadik pedig lépésről-lépésre vezet végig a folyamaton. A könyv még a tanév vége előtt eljuthat majd az érdeklődőkhöz. Megrendelni (utánvéttel) innen a TanárBlog oldaláról lehet hamarosan.

Erről lesz szó benne tehát:

Hiába ... érezhetjük gyakran, akik az oktatás közelében vannak, és a mindennapok állandóan változó egyszínű szürkeségétől megfáradtan hazatérnek szülőként, diákként, vagy éppen portfóliót író pedagógusként. Elmarad a forradalom. Ismét. Egyébként lassan évente jut nekünk egy-egy elmaradt forradalom, vagy még rosszabb: a megszelídült ál-forradalom megnyugtató eredményeivel boldogon töltekezve. Mert valódi forradalom nincs. Lehet, hogy segíthet az a 45 000 számítógép, amit tanárok kaptak, lehet bármilyen progresszív a Digitális Oktatás Stratégia, és lassan beindul a továbbképzés-cunami is, mégis nem tudom elhessegetni az egyre makacsabbul tolakodó érzést - megint nem változik valójában semmi. Az alábbi rövid írásban ennek a lehetséges okait próbálom körbejárni, amelyek szerintem a következők: a tanárok, a diákok és a szülők. Előre is elnézést kérek mindenért, amit most leírok.

Közhely, hogy az iskoláról, oktatásról mindenkinek van véleménye, az utóbbi hónapokban azonban kifejezetten látványos is volt. Pártok, tanárok és diákok szervezetei állnak elő a követeléseikkel, néha pontokba szedve, néha folyószövegben, esetleg dalban mondva el, hogy minek kell másképp lennie. Vannak olyan elemek, amik több listából is visszaköszönnek, sokak vágyai, elvárásai között szerepelnek: legyen az iskola modern, legyen 21. századi, fejlesszen képességeket, csökkenjen az óraszám és a tananyag, legyen a mindennapi életben használható, praktikus, amit tanulnak. Sokszor köszön vissza, hogy a csekk befizetését vagy az adóbevallás kitöltését is tanítsák meg (konkrétan erről ITT ÍRTUK MEG a gondolatainkat). De mi történne, ha jönne egy oktatáspolitikai aranyhal és bármilyen kívánságot teljesítene? Hova jutnánk?

Az internet tele van veszélyekkel - hallhatjuk egyre többször, és egyre hangosabban. Lassan számontartani is nehéz a rengeteg programot, amelyek mind-mind megvédeni hivatottak minket ... és gyermekeinket. Ne mondd el idegeneknek, hol laksz, ne add ki szüleid bankkártyájának az adatait, ne beszélgess idegenekkel csetszobákban - hallhatjuk, olvashatjuk sokszor. És ez mind igaz is, ezek reális veszélyek. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy ezek-e a legnagyobb veszélyek? A közösségi oldalak abból élnek, hogy minket aktivitásra bírnak, és minél hosszabb ideig az oldalon tartanak. Ez rendben is van, csak nagyon nehéz tudatos közösségi média használatról beszélni, ha egyik oldalon egy 13 éves gyerek van, a másikon pedig egy Facebook méretű cég, aki módszeresen próbálja ezt a gyereket manipulálni. Vajon ki fog győzni? Továbbgondolva, a valódi veszély a közeljövőben talán máshonnan les ránk. Sokkal ártatlanabb, nem tiltott, sőt, iskolákban is szorgalmazott módon.