Hogyan tovább?
Vezércikk - 5 éve
A Dallasban Ellie asszony azt mondta egyszer Bobby fiának: “Ha már túl leszel a nehezén, akkor könnyebb lesz.” Nehéz a szavak bölcsességével vitatkozni, de gyakran az sem könnyű feladat, hogy felismerjük, mikor is vagyunk túl valaminek a nehezén. Meglehet, hamarosan véget ér az öt hónapja tartó karanténoktatás, de túl vagyunk-e ezzel a nehezén? Hogyan térjünk vissza a normalitáshoz? A legrosszabb talán az lenne, ha úgy jönnénk ki ebből a helyzetből, mint a pap a templomból (mintha mise történt volna), és folytatjuk ott, ahol 2019 márciusában megszakadt az életünk. Még rosszabb, ha egy hónap alatt próbáljuk majd meg helyrehozni mindazt, ami kimaradt, elmaradt, ha úgy gondoljuk, ebben az utolsó szakaszban végre feleltethetünk, végre olyan órákat tarthatunk, amin nem tudnak minket lenémítani a diákok, ha most majd behozhatunk minden elmaradást. De ha nem egyszerűen, varázsütésre térünk vissza a korábbi életünkbe, akkor mire számítsunk és mire lenne érdemes figyelni?
Ma rengeteg letölthető anyagot ajánlunk Globális nevelés témakörben. Mia globális nevelés? "A globális nevelés egy oktatási szemlélet, mely a globális világ működésének megismertetését célozza. A globalizáció számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában, melyekkel nap mint nap találkozunk. Hogyan tanulhatjuk meg kihasználni ezeket az előnyöket, illetve elkerülni a veszélyeket és csökkenteni a globalizációval járó ártalmakat?"
Ha az ember azóráin főleg a diákokat dolgoztat és nem maga ad elő, biztosan belefut abba a helyzetbe, amikor pűáran már végeztek a kiadott dologgal, míg mások még dolgoznának. Ilyenkor a lehető legrosszabb amit tehetünk, ha egy idő után aztmondjuk, hogy mindegy megyünk tovább a következő feladatra. Azzal sikerülhet olyan helyzetet előállítanunk, ami senkinek sem jó, nem jó azoknak, akik addig is unatkoztak és nem jó azoknak sem, akiknek nem volt ideje befejezni a dolgukat. A megoldás az időkitöltő feladat valami olyan jópofa, de azért a tárgyhoz kapcsolódó dolog, amivel ki tudjuk tölteni az esetleges várakozás idejét. 
Egyre többet lehet arról halalni, hogy az adatok begyűjtése és méginkább értelmezése milyen fontos készség a 21. században. Olyat is hallani, hogy az adat az új olaj, és tény, hogy a nyakunkban lavő MI forradalom hajtóereje nem más, mint a sok és jól kezelt adat. De az álhírek és tévinfomációk zuhatagában is fontos, hogy mi (és még inkább a diákjaink), képesek legyünk értelmezni, megérteni adatokat, hogy ne dőljünk be mindennek és mindenkinek. A data lteracy, az adatértés tehát egy olyan készség, amit fontos lenne minél hamrabb kialakítani a diákokban. Ebben segít a Tuvalabs oldala (
Sajnos így a karantén idején nem lehet múzeumba menni, így nincs arra lehetőségünk, hogy remekműveket eredetiben csodáljunk meg. A online múzeumlátogatás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy-egy nagyszerű művet olyan közleről nézzünk meg (és annyi ideig), ahogan a múzeumbn biztosan nem lenne esélyünk. Az amsterdami Rijks múzeum weboldalán nem csak közelmehetünk egyes képekhez, hanem bizonyos izgalmas részletekre külön fel is hívják a figyelmünket (
A technika hatással van ez életünkre, ez biztos. Az is biztos, hogy ez a hatás nem csak jótékony. Se szeri, se száma a különféle riasztásoknak, hogy miként lesz más a digitális világban elmerülő ember agya és pszichéje, mint a normális. Miközben mindenki látja, hogy jó lenne a digitális létünket keretek közé szorítani, és többnyire mások számára remek tanácsai is vannak, hogyan kellene ezt tenni, nem könnyű magunkon kezdeni a dolgot. A Google izgalmas kísérletei között találunk egy csokorra valót, amelyik a digitális welness-szel próbál foglalkozni (
Történt nem is olyan régen, hogy itt, a TanárBlogon azon gondolkoztunk, hogyan is lehetne fenntarthatóvá tenni az oldal működését, kiszámíthatóan, hosszútávon. Szóba jött a fizetőssé tétel, szponzorok befogadása stb. Végül úgy döntöttünk, hogy a nehezebb, de mégis független utat választjuk, és megpróbálunk olyan prémium tartalmakat készíteni, amiért szívesen fizetnek az olvasóink. Így készült el a 10 modulos, húsz órányi tanulásra elég Digitális Tanulás interaktív tananyagunk, és nagy örömmel jelenthetem, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket eddig. Ez természetesen nagy boldogság, de ez most nem egy dicsekvő poszt szeretne lenni, hanem arról szeretnénk mesélni, mi történt akkor, amikor ezt a tartalmat, ami fizetős, és nekünk bevételt termel, megpróbáltuk megosztani és népszerűsíteni a Facebook-on. Izgalmas részletek a kattintás után!
A közös éneklés, közös zenélés nagyszerű dolog, és a digitális oktatási rend egyik legnagyobb vesztesége. Nem pótolja persze a Flat.io alkalmazás (
Ki ne bánt volna meg az életében valamit? Akármit? Bármit? Ebből készült egy (angol nyelvű) kutatás, amit egy interaktív térképre csaptak nekünk. 
Lassan harmadik hónapja van digitális oktatás a középiskolákban és jól érezhető, hogy mindenki egyre kevésbé viseli az egészet. Már tavasszal is lehetet érezni az év végére valami erősen depresszív hangulatot az online órákon, a tanár-diák kapcsolatokban és pont jókor jött a szünet. Most a hangulat szintjén nagyjából ugyanott vagyunk, csak még kilátástalanabbul, hiszen senki nem tudja, meddig tart még ez így, két napig vagy a tanév végéig. Amikor megpróbáltam végig gondolni, hogy mitől is olyan nehezen működő vagy nehezen viselhető az online tanítás diáknak és tanárnak egyaránt, eszembe jutott, amit Akhilleusz mond az Odüsszeiában: 
