Sokan és soket gondolkodtak azon, hogy milyen is lesz/lehet a világ a jövőben. Nos, az Earth 2045 nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) is eljátszott a gondolattal, de nem álltak meg itt, hanem el is készítettek két szcenáriót. A képernyőn két videó fut végig párhuzamosan, elhúzhatunk egy csúszkát, és ugyanazt láthatjuk két verzióban (pl. a szép jövőben friss zöldségeket esznek a hűtőből, míg a csúnya jövőben minden műannyag flakonban érkezik már). Sok ilyen rövid, viszonylag igényesen megszerkesztett és kivitelezett szcenárió található a videóban, órán kitűnően használható, hiszen az osztály egyik fele az egyik, a másik pedig a másik jövőt nézheti meg, majd összevetik a tapasztalatokat, és végül megnézik a másik jövőt is. Nyelvi akadály nem lehet, nem beszélnek a videóban. Remek 20 perc lehet bármileyn órán, ahol a környezetvédelem, vagy a fenntarthatóság előtérbe kerül.

Ritkán tudunk az angolon kívül más nyelveknek is kedvezni érdekes anyagokkal, hiszen valahogy minden angolul van a neten. A rossz hír az, hogy ez nagyrészt a Teledocumentales oldalán is így van (IDE KATTINTVA látogatható meg), viszont kapunk legalább spanyol feliratot. Tematikusan kereshető gyűjteményről van szó, összesen 12 témakörben kereshetünk rengeteg érdekes, és akár órán is használható, dokumentumfilm között.

Mennyire van vajon értelme önmagukban szavakat tanulni a kontextus nélkül? Nos, ez egy jó kérdés, amelyre a válasz jó eséllyel az, hogy pont annyi értelme van, amennyire hisz benne valaki, bár talán érdemes kevéssé hinni benne. Mindegy is, hiszen a Knoword (IDE KATTINTVA látogatható meg) egy játék, ahol pont ezt tehetjük meg, definíciókat kapunk, amelyek segítségével ki kell találnunk, hogy milyen szóra gondoltak. Kapunk pontokat, ha tudjuk, és levonnak pontokat, ha nem. Ha gyorsan tudjuk, plusz időt is kaphatunk gondolkozni. Én nem akartam játszani vele, mégis eltöltöttem 10 percet az oldalon. Kissé addiktív, és idegesítő, ha egy szót nem tud az ember. Ha nem jut eszünkbe a válasz, nem kell az egy percet kivárni, elég a mezőben felsejlő X-re kattintani. Megkapjuk a választ, levonják a pontokat és mehetünk tovább. Szerintem talán a definíciókból többet lehet tanulni, mint a szavakból, mert ott sokat és gyorsan kell olvasni.

Az elmúlt hetek egyik kisebb szenzációját a Speechyard nevű oldal jelentette (ITT TALÁLHATÓ), ahol angol sorozatokból tanulhatunk angolul. Feliratokkal, szókincsfejlesztéssel. Rengeteg sorozat epizódjai közül válogathatunk, mindegyik feliratot is kap, majd ha a feliraton rákattintunk bármely szóra, megtudhatjuk a jelentésüket magyarul. Ez azonban még nem minden, mivel a megtanulandó szavakat a jelentésükkel együtt elmenthetjük, majd megtanulhatjuk különböző játékok segítségével (itt már nem minden ingyenes - egy játék az, a többi már 'pro', azaz fizetni kell érte). Az ötlet nagyon jó (ha valaki ugyanezt oroszból szeretné, ajánljuk az Ororo-t (ITT), kérdés, hogy meddig működhet. Elképzelhető (bár igen kevéssé valószínű), hogy az oldal üzemeltetői minden film felhasználásának a jogdíjait megfizették. Ha mégsem, akkor csak népszerűség kérdése, hogy a Speechyard meddig él. Nyelvtanulóként és nyelvtanárként drukkoljunk, hogy sokáig! :)

Sokat beszélünk manapság a menekültekről. Íme egy régebben már megosztott játék arról, hogy milyen Szíriából menekülni. Nagyon jól működik. Már megint a BBC, mondhatnánk. És igazunk lenne. Közszolgálatiság másképpen. Itt az is feladata az állami médiának, hogy megértesse többek között azt a polgárokkal, hogy mi miért történik a világban. Így készült az az interaktív 'játék', amelyben végigélhetjük egy szíriai menekült dilemmáit, sorsát. Angolul kell tudni a játékhoz, nem is túl bonyolult, de rendkívül intelligens és érdekes. Kiterjedt kutatások és személyes beszámolók összegzése után készült el. Tanórán (ha van internet) is érdemes lehet végigjátszani a játékot (amely ITT TALÁLHATÓ ) nem hosszú és van elég játékelem benne, hogy valóban érdekes legyen.

Arra érdemes figyelni, hogy a játék ne vegye át az irányítást az információszerzés felett. Azaz, ne csak vadul kattintgassanak a diákok egészen addig, amíg nem oldják meg a feladatot, hanem például minden zátonyra futott próbálkozás után írják le, hogy hol és miért akadtak el. Később a jegyzeteik alapján tudnak beszámolni egymásnak a tapasztaltakról, végül akár egy esszében ezt othon meg is lehet írniuk.

Többször írtunk már a TED ('technology, education, design' - eredetileg) nevű oldalról, amely (hitem szerint) a 21. századi tudás tárháza. A kérdés az, hogyan lehet az előadások közül a legérdekesebbeket, leghasznosabbakat kiválasztani. Erre - mivel lassan 10 éves a program - előttünk is gondoltak tanárok, így hát most megpróbálok pár olyan olyan oldalt ajánlani, ahol elindulhatunk. Az egyik egy megosztott OneNote fájl, ahol mától kezdve heti rendszerességgel teszek közzé ingyenesen elvihető, használható, változtatható komplex óravázlatokat és tananyagokat, amelyekben az a közös, hogy egy-egy TED talk köré épülnek. A TED LESSONS anyagai IDE KATTINTVA érhetőek el. Emellett érdekes lehet az az egyszerű Excel fájl, amelyben az összes TED talk fel van sorolva naprakészen.

Izgalmas, használható, szép alkalmazás a Storyboard That! (ITT TALÁLHATÓ), amely segítségével pillanatok alatt tudunk meglepően érdekes, jól használható történeteket készíteni három kockában. Természetesen bármilyen hosszú lehet a történet, de a három kockás mindig ingyenes marad. Én ezt csináltam: nem a főoldalon, hanem az IDE KATTINTVA elérhető 'próbaterepen' dolgoztam, megcsináltam a 3 kockás képregényt, majd a Windows "Képmetsző" nevű kis alkalmazásával (ha valaki nem ismerné, és nem tudná, hogy valószínűleg az ő gépén is van ilyen, az KATTINTSON IDE kivágtam és elmentettem. Így bármennyit lehet készíteni. Képleíráshoz, történetmeséléshez stb. kiválóan alkalmas.

Kérdés, hogy mennyire legyünk aktuálisak nyelvórán - vajon fontos-e, hogy foglalkozzunk azzal, ami a világban éppen történik. Ilyen lehet a bevándorlási hullám kérdése jelenleg, ez a három részes videó a Vice oldaláról (angolul, angol felirattal, IDE KATTINTVA) például arról szól, hogy mi a helyzet Líbiában. Sokszor tapasztalom, hogy diákjaink propaganda hírek, vagy egyéb érzelmileg túlfűtött kommentárok alapján formálnak gyakran szélsőséges véleményt egyes aktuális kérdésekről. Én jobban szeretem a magyar forrásoknál a BBC vagy egyéb külföldi források elemzéseit. Ebben nagy segítség például a héten ismét új anyagokkal jelentkező CNN Student News (ITT TALÁLHATÓ). Diákoknak szánt érdekes hírekkel lehetünk folyamatosan aktuális az órán, ellenben nem kell nekünk felkutatni és feldolgozni a forrásokat.

A fotók a valóságot tükrözik - gondolhatjuk. A történelem ránk cáfol azonban. és sokszor kiderült már, hogy nem feltétlenül igaz minden, amit a fényképeken látható. Az Altered images nevű oldal (IDE KATTINTVA látogatható meg) ezekből állít össze egy gyűjteményt, és nyújtja át nekünk egy képzeletbeli tálcán. Vajon miért lehet, hogy O.J. Simpson arca a Time címlapján sokkal sötétebb, mint a Newsweek-nél? Sok egyéb trükk és ravasz történelemhamisítás gombolyítható fel az oldal segítségével. Szerintem minden gimnazistát érdekelne egy erről szóló óra!

Nem szabad hagyni, hogy a TanárBlog jellegű szakmai blogot aljasul behálózza az egyes sportok iránti irracionális rajongás. Azt is tudom, hogy a labdarúgás feltétlenül rezonál pozitívan mindenki szívében manapság. Ezért is gondoltam, hogy távol tartom a labdát kergető eszetlen felnőttek szőtte talmi ragyogást az IKT és a 21. századi pedagógia valódi dicsfényétől. Nos, ez egészen eddig sikerült, azonban a BBC olyan, az angol első osztály történelmét feldolgozó interaktív alkalmazást készített, amely nálam erősebb férfiakat is a nyílt érzelemnyilvánítás szűkülő, sötét alagútjába csalt volna. A neve My premier league life (ITT TALÁLHATÓ), és annyit kell tennünk, hogy kiválasztjuk kedvenc csapatunkat (pl. Arsenal), beírjuk a születési dátumunkat, és megtudhatjuk, hogy e sártekén eltöltött rühes pár évünk hogyan teljesedik ki kedvencünk focitörténelmének napsugaraiban. Aki szereti az angol focit, ettől jobban megszereti; aki nem, az most lesz rajongó.