Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy milyen is lehetne egy jó közszolgálati médium. Hogyan szolgálhatná a nemzet felemelkedését, próbálhatna meg nem politikai (na jó, nem kizárólag politikai) igények kiszolgálására berendezkedett szervezetként egyre kevésbé népszerű élni életét. És ilyenkor gyakran hozzuk fel a BBC-t, hogy no lám, bezzeg ők. Ha valaki rendszeresen többet időzik a BBC oldalán (vagy nézi az adásait), ennek virtuálisan kézzel fogható bizonyítékait is találja. Kedvencem a BBC Future cikkgyűjteménye, de említhetnénk a GCSE Bitesize oldalát is, ahol az angol érettségire készülhetünk fel. Most egy YouTube csatornát ajánlunk minden angolul tanuló vagy tanító figyelmébe, melynek Head squeeze a neve, és rövid - 4-6 perces, azaz órán is kiválóan használható - videók segítségével tanít, magyaráz, segít megérteni a világot (IDE KATTINTVA érhető el).

Nagyon tetszik a New York Times Chronicle nevű oldala, ahol szavak/kifejezések előfordulási gyakoriságát nézhetjük meg 1860-tól napjainkig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és rengeteg érdekességet rejt. Ha például a 'love' (szeretet) szót beírjuk, érdekes megnézni, hogy mely években szerepelt gyakran az újság cikkeiben (fura, de éppen 2014 volt az az év, amikor kiemelkedően sokszor használták ezt a szót - a cikkek 15%-ában volt megtalálható), és mikor volt kevésbé népszerű (nem meglepő módon 1944 volt a mélypont, 1.32%-os előfordulással). Az oldal gyors, egyszerű és megbízható, ezért órán is tudjuk használni. Hogy miként, azt a lapozás után elmondjuk!

Kifejezetten izgalmas és vicces dolgokat fejleszt néha a Google - látszólag csak a vicc kedvéért. Ma is egy ilyen alkalmazást mutatunk be, a neve Google docs Demo: Master's edition ( IDE KATTINTVA látogatható meg), ami sajnos csak angolul él, angolul viszont nagyon. A játék lényege annyi, hogy egy közös dokumentumot szerkeszthetünk egy-két figurával. A nevek: Dosztojevszki, Shakespeare vagy éppen Nietzsche. Elkezdünk egy közösen szerkesztett dokumentumba írni, majd egyszer csak megjelenik Edgar Allan Poe vagy éppen a fentebb említett szerzők bármelyike, és belejavít az írásunkba, vagy éppen folytatja. Angol stilisztikai ujjgyakorlatnak kiváló, de még talán maga az az élmény is megéri, hogy egy közösen szerkesztett dokumentumban hirtelen megjelenik Shakespeare élőben és belejavít az írásunkba :)

Az EngVid egy érdekes kezdeményezés, ahol tanárok töltenek fel angolos videókat, ahol tanítanak nekünk. Összesen 10 tanár van, a videók pedig több szempont alapján kereshetőek. Lehet szint, téma és készség alapján is tallózni a videók között. Kérdés persze, hogy mindennek mennyi a hatékonsága, mivel ha a nyelv valóban egy készségtantárgy (és mint ilyen a helyén van a 6., 7. és az 0. órában, hogy a komoly tantárgyak legyenek főmüsoridőben), vajon mennyi lehet a hatékonysága egy magyarázó videónak (pl. arról, hogy angolul hogyan mondjunk 'nem'-et? A választ nem mi adjuk meg, mindenki döntse el saját maga, de csak miután megnézett legalább egy videót :) A link és további információk a lapozás után!

Ma egy egyszerű, ám mégis nagyszerű oldalt ajánlunk, a neve Naminum (IDE KATTINTVA látogatható meg) és segítségével vicces - ám mégis reális - modern cégneveket kreálhatunk. Választnunk kell egy szót (pl. learn) és a generátor úgy forgatja a betűket, hogy rengeteg webkettes cégnév közül válogathatunk (pl. learny, luarno, learnotor stb.). Az oldal többmindenre is jó lehet. Megtehetjük azt, hogy gyártunk cégneveket és a diákoknak ki kell találniuk a cég profilját, de az is vicces, ha a diákok találnak ki bizonyos témakörökhöz cégeket kitalálni, majd a többieknek megtippelni, hogy az adott cég mivel is foglalkozhat.

Az Ask for evidence oldalán adatokat gyűjtenek és nem hisznek el mindent. Az oldal úgy működik, hogy egyrészt kérdezhet tőlük bárki, ami egy érdekes interaktív órai feladat lehet - esetleg term.tud. tanárokkal karöltve, másrészt megtehetjük azt is, hogy böngésszük az eddigi kérdésekre összeszedett válaszokat tematizáltan. Az egészség témakörben például 15-20 (és egyre több) kérdésről tanulhatunk, például, hogy működnek-e a méregtelenítő kúrák, valóban létezhet-e olyan 'okos' fogkrém, amelyik alkalmazkodik az emberhez, aki éppen használja, vagy igaz-e az, hogy semmit nem veszthetünk, ha kipróbáljuk a varázsmódszereket, fogyasztó csodaszereket stb. És mindez csupán egy témakör, összesen 10 ilyen található az oldalon. Kellemes böngészést! Megéri.

Zseniális, egyszerűen tényleg zseniális interaktív oldalt fejlesztett a BBC ismét. A Your life on earth nevű oldal (IDE KATTINTVA látogatható meg) egyszerűségében megnyerő, kivitelében igényes és akár több angolórát elvisz, annyi érdekesség van benne. A lényeg annyi, hogy be kell írni a születési dátumunkat és a testmagasságunkat, és megtudhatjuk, mi minden történt a világban mióta megszülettünk. Statisztikákat kapunk, pl. hány kilómétert tettünk meg vagy hányat dobbant a szívünk, de az is megtudható, hogy hány faj halt ki, mennyire változott a világ, illetve mennyire változtattuk meg mi, emberek, a világot. Grafikonok, ábrák elemzésére kiválóan alkalmas, sőt, lehet olyat is játszani, hogy különböző korú embereket képzelünk el, majd összehasolítjuk, hogy a számok hogyan változnak a megadott korok függvényében. Természetesen nem csak angolosoknak lehet hasznos és érdekes az oldal, szerintem vizuális élményként is remek!

A Factslides ( IDE KATTINTVA látogatható meg) sokoldalúbb oldal, mint gondolnánk - tekintve, hogy csak egy dolgot tud. Ez pedig nem más, mint hogy vizuálisan izgalmas módon jelenít meg érdekes tényeket rengeteg témakörben. Közel 100 ilyen témakör van (pl. Kína, Arany, Filmek, Válás) és témánként kb. 15 random érdekes tény. Lehet olyat játszani velük például, hogy kivetítjük az egyik ilyen diát, a csoport egyik fele olvashatja csak el, és úgy kell párban a másik felével (akik nem láthatják a képet) kimondatni a tényt, amit olvasnak, hogy egyetlen olyan szót sem használhatnak fel, amely a táblán olvasható. Sokkal viccesebb és érdekesebb a feladat attól, hogy vizuálisan is érdekes. Az oldalnak még egy komoly előnye van, az eddig általam használt prezentációkban minden tényhez volt forrás (Source - bal alsó sarokban) is megadva, ami azért remek, mert így akár egy-egy tényt azonnal lenyomozhatnak, és az adatoknak utánaolvashatnak a diákok.

A Text Compactor oldala ( IDE KATTINTVA érhető el) egy nagyon hasznos szolgáltatást ígér, ám érdemes kissé óvatosan közelíteni hozzá. Az ötlet minden diák álma: egy szövegdobozba bemásolunk egy hosszú szöveget, egy csúszkán beállítjuk, hogy mennyire foglalja össze, majd elolvassuk az így elkészült zanzát, megkímélve magunkat a hosszú szövegek böngészésétől, ne adj isten, kijegyzetelésétől. Ez csodálatos és vonzó, természetesen, ám mielőtt elkezdenénk vadul és ellenőrzés nélkül bemásolgatni szövegeket, jó tudnunk, hogy hogyan működik az oldal. Egyszerűen gyakoriságot számol, azaz azt, hogy egyes szavak milyen sűrűn fordulnak elő. Ezeket a gyakorisági adatokat aztán mondatonként számolják, megállapítva, hogy egyes gyakori (tehát fontos) szavak hányszor fordulnak elő az adott mondatban. Így hát minden mondat egy 'pontot' kap, és ha ez a pontszám magas, akkor megtartják az összefoglalóban. Ha nem, kidobják. Érdekes kísérlet a diákokkal összefoglalót íratni egy szövegből, majd megnézni, hogy a Text Compactor mit csinál ugyanazzal a szöveggel, majd kritikusan értékelni az eredményt.

Hányszor gondoltam már azt, hogy 'biztosan van egy hosszabb szó' amikor Scrabble-t játszottam, vagy mérgelődtek mások, amikor nem ugrott be egy híres író vagy hegedűművész a keresztrejtvényben (magam nem vagyok egy nagy rejtvényfejtő). Nos, nem kell aggódnunk, ha angolul játszanánk ezeket a játékokat, az internet erre is megoldást kínál. A Scrabble helper ( IDE KATTINTVA látogatható meg), bármilyen betűkből kirak nekünk mindenféle szavakat (nyelvórán vicces lehet akár az, hogy csak akkor fogadjuk el a szavakat, ha tudják, hogy mit jelent és mondatot is írnak vele), de használható a Crossword Solver ( emez ITT TALÁLHATÓ ), ahol remek szűkített keresésekkel juthatunk egy-egy dilemma végére.