Működik a Momó rádió, amely gyerekdalokat sugároz 0-24-ben, emellett felolvasott mesét ad (01:00-kor is, többek között). Aztán van még itt altatódal és mesejáték is bizonyos rendszerességgel. A külseje megtévesztő, mert egy Wordpress van kiképezve Momó rádióvá, ami nyög is ettől ( ITT TALÁLHATÓ az oldal). Láthatóan egy ember munkája viszi leginkább előre az oldalt (legalábbis nincs más az impresszumban nevesítve). Egy ilyen rádiót működtetni, tartalommal etetni és informatikalag is vinni nem kis munka. Azt, hogy a zenék és a mesék honnan vannak, ki énekel, nem tudjuk meg, de ezeket a tartalmakat előállítani sem lehet kis feladat. Összességében, ha ez tényleg az, aminek látszik - azaz egy 'one-man show' - akkor különösen impresszív. És valóban bármikor bele lehet hallgatni a zenébe. Ha vannak kisebb gyermekek a közelben, egy kattintást feltétlenül megér.

Egyre többen mondogatják, hogy milyen fontos lenne, ha minél többen tanulnának programozni. Európa, Amerika komoly munkaerőhiánnyal küzd ezen a területen annyira, hogy ez már a gazdaságok versenyképességének is kulcskérdése. Egy ír programozó indította el a CoderDojo programot (ITT A HONLAPJA), ahol kicsiket (7-17 éveseket) vezettek be pár óra alatt a programozás rejtelmeibe programozók. Az ötlet működött és hatalmas siker lett, ma már nagyon sok országban vannak ilyen Dojók, nálunk is.

Itt van, megjött, megérkezett. Ezúttal egy új interaktív tábla, és az iskolánkba. A neve LSK Classboard és több mint jó. Amikor kipróbálásra megkaptuk, kicsit szkeptikus voltam, főleg a multi-touch technológiával szemben. Ugyanis miért is írna egyszerre hat diák a táblára. Aztán most, hogy a technológia ott van a teremben. elkezdtük használni. Ötletgyűjtésre, visszajelzésre, tananyag rögzítésére, lényegkiemelésre. Bevallom, én az interaktív táblák esetében nem voltam soha nagy híve annak, hogy a diákok jöjjenek ki a táblához és írjanak rá, de így ez valóban megéri, mert villámgyorsan fel lehet írni rengeteg dolgot. Az elkövetkező hetekben igyekszünk részletesen tudósítani a tesztfolyamat eredményeiről, megosztunk minden tapasztalatot a Classboard-dal kapcsolatban, illetve videók segítségével fogjuk bemutatni, hogy mi mindent tud - vagy éppen nem tud - az eszköz.

A felhő alapú levelezést és az Office 365 szolgáltatásait minden debreceni egyetemista ingyenesen veheti igénybe a Microsoft Digitális Oktatási Alapcsomagjának köszönhetően. Harmincezer diáknak biztosít a Microsoft legmodernebb, felhő alapú technológiájára alapozva e-mail szolgáltatást, belső intézményi címet 50 gigabájtos tárhellyel és 1 terabyte-os személyes tárhelyet a Debreceni Egyetemen. A rendszer bevezetését és üzemeltetését a Microsoft innovatív technológiáinak köszönhetően a nagy hagyományokkal rendelkező egyetem lényegi beruházás nélkül tudta megvalósítani, mert az annak az 52 milliárd forint értékű támogatásnak a része, amelyről 2012-ben állapodott meg Magyarország kormánya és a Microsoft Magyarország.

A digitális lábnyomaink ott maradnak mindenfelé szerteszét az interneten, amerre csak járunk. Ha csak abba belegondolunk, hogy egy átlagos londoni polgár naponta 300 különböző filmen jelenik meg (és mintha már Magyarországon is 100+ adatot olvastam volna), joggal merülhet fel a kérdés, hogy a magánélet határai hol húzódnak majd. Most már nem az információ megszerzése az igazi kérdés, hanem a rendszerezése az adatoknak. Legyen minél könnyebb pillanatok alatt lenyomozni valakit. Ebben segít a Pipl.com ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely szelektíven ad adatokat rólunk, sokkal célzottabban szűr mint a Bing vagy a Google.

Vajon milyennek látnak minket a külföldiek? Bármilyen válasz erre a kérdésre rendkívül izgalmas. A brazil kormány elindított egy programot, amely keretén belül sok brazil egyetemista végezhet egy évet tanulmányai során külföldön. Így került pármaroknyi brazil egyetemista Budapestre, akik közül az egyik egy videóban örökítette meg, hogy ő milyennek látta fővárosunkat. Az elkészült műről tudni kell, hogy a készítője nyitott és imádta a várost, szóval ne szociográfiát, hanem inkább országimázs filmet várjunk. Szintén személyes érintettség, hogy az év során csináltunk egy olyan projektet, ahol a 11-ikes diákjaim készítettek kiselőadásokat Brazíliáról, amit később a brazil egyetemistáknak adtak elő. Nagyon izgalams volt, hogy mit értenek meg internetes kutatással a gyerekek, és ezt hogyn és mivel egészítik ki azok, akik onnan jöttek. De most a videó a lényeg, amely IDE KATTINTVA található. És ha tetszett, kéretik egy lájkot is nyomni rá, abban a tudatban, hogy ennyire tud egy év alatt egy brazil egyetemista kötődni Budapesthez.

Nincs egy hónapja sem, hogy arról adtunk szomorúan hírt (ITT), lehúzza a rolót kedvenc oktatási alkalmazásokat gyűjtő és kategorizáló oldalunk az Edshelf. Nem csak mi voltunk szomorúak, hanem nagyon sok tanár szerte a világon. Ebből bontakozott ki a Mentsük meg az Edshelfet kampány elsőként a Twitteren. Olyan sokan sajnálkoztak, hogy az oldal létrehozója Mike Lee úgy döntött, mégiscsak megpróbálja életben tartani, ehhez pedig az egyre népszerűbb formát a közösségi finanszírozást (crowdfounding) választotta. IDE KATTINTVA található a kampány.

Mi lenne, ha lenne egy olyan konferencia, ahol megfordulnak kicsit a szerepek, és a diákok adnának elő, és a tanárok lehetnének a hallgatóság. Ezen gondolkodtunk egy koratavaszi napon, majd összefogtunk a jelenlegi egyetlen magyar StudentsMeet csapattal (már írtunk róluk, mégpedig ITT és gondolatot tett követett. Nagy öröm volt, hogy összesen több mint 100 tanár és diák volt kíváncsi az előadásokra, hallhatunk gondolattal irányított robotokról, de egy új Facebook kutatásról, vagy éppen egy végzős diák saját fejlesztésű tesztmotorjáról. Most a videók is elkészültek, IDE KATTINTVA mindenki megnézheti, aki nem tudott ott lenni, de érdekli, vagy csak újra át szeretné élni az előadásokat. Természetesen a hangulatot nem tudjuk visszaadni, de a terveink között szerepel egy újabb StudentsMeet az ősszel, érdemes figyelni a TanárBlogot a részletekért.

Az iskolaújság nagyszerű dolog lehet, Amerikában az egyetemi felvételiknél komoly jó pont, ha valaki ilyennek volt a szerzője, esetleg a szerkesztője. Láthatóan hazánkban is virul a műfaj (legalábbis ez látszik ebből a listából. Az EU-s pénzekből finanszírozott Új Nemzedék oldal most abban kíván segítséget adni, hogy online jelenjenek meg. A Diáklaptár (IDE KATTINTVA) tulajdonképpen egy szerkesztőségi rendszer, hasonló a Joomlához vagy a Drupalhoz, szövegeket lehet bevinni, képeket felrakni, mindezt címlapra, rovatokba rendezni, körülbelül arra képes, amit egy Wordpress is megtesz nekünk. Ha azonban egy cikk igazán érdekes, kikerülhet a Diáklaptár főoldalára is.

Június 20-án tart ingyenes online elsősegély-órát a londoni St. John Ambulance. Bárki részt vehet rajta, csak regisztráció szükséges hozzá és megismerkedhet az alapokkal. Maga a tanóra 50 perc és a résztvevők tanúsítványt is kapnak róla. További részletek az Elsősegély.hu oldalon érhetőek el, ahol segítséget is adnak a regisztrációhoz.