Izgalmas látni, ahogy az azonnali visszajelzést adó alkalmazások egyre gyorsabban fejlődnek. Talán a Socrative volt az első ilyen alaklmazás, aztán jött sorban a többi a Geddit, a Soapbox mindegyik egyik kicsit mást, egy kicsit többet tudott, mint a többi. Most bukkantunk rá egy még újabbra, aminek Answerpad a neve (ITT TALÁLHATÓ). Tud mindent, amit az ilyen alkalmazásoktól elvárnánk: felvihetünk osztályokat és készíthetünk nekik kvízeket vagy feladhatunk azonnali kérdéseket is, amikre a diákok a megadott kód beírásával tudnak válaszolni. Ahogyan ez szinte már elvárás, van hozzá Androidos és iOS-es alkalmazás is, így a diákok akár a mobiltelefonjukról is megadhatják a választ. Ami az Answerpad igazi különlegessége, hogy a diákok rajzban is válaszolhatnak, mi pedig láthatjuk, hogy mit rajzolnak. Sőt megadhatunk pár alapképet is (az ingyenes verzióban csak párat), amire rajzolhatnak, például egy koordináta-rendszert.

Nyakunkon a 3D forradalom és egyszerre több irányból is támad: Egyre könnyebben elérhetők a 3D nyomtatók, már az iskolákban is kezdenek feltűnedezni, itt a virtuális valóság, sőt a kiterjesztett valóság, 3D-s a mozi és kis játékgép is. Ideje lenne hát, hogy a 3D tervezés belépjen az iskolába is. Ehhez lehet jó bevezető a Sculptris nevű, ingyenesen letölthető program (ITT TALÁLHATÓ), amivel virtuálisan gyurmázhatunk. Kis gyakorlattal a valódi gyurmához hasonlóan formálhatjuk azt a kis gömböt, amit a képernyőn látunk. A modellünket ki is festhetjük és le is tölthetjük obj állományként, amit akár ki is nyomtathatunk magunknak.

Ha lehet (ls ha van némi igény rá), szívesen szervezek ún. tartalom-alapú nyelvórákat, ahol a nyelv valóban csak a vivőanyag, és amiről igazából szó van, az valami más. Az interaktív Pearl Harbor térkép esetében a japán támadás éppen. Mindez nagyon igényesen és szépen kivitelezve, viszont cserébe elég sokáig töltődik (félő, hogy az oldal meghaladja a mai magyar közoktatás sávszélességét). Cserébe viszont nagyon igényes, és menő, ahogy az interaktív térképen mozogva, akár túlélők személyes történeteit megismerve, mozaikokként összerakhatjuk az eseményeket. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és valóban legyünk vele türelmesek!

Ugyan csak az emelt szintű matematika anyag része a differenciál- és integrálszámítás, hasznos lehet egy remek webes alkalmazás hozzá. A két oldalon (ITT a deriválás és ITT az integrálás) segítséget kaphatunk ezekhez a számításokhoz. Nem csak annyiról van szó, hogy ha megadjuk a függvényt, akkor kiköpi nekünk a végeredményt, hanem szépen lépésenként is láthatjuk a megoldást. Sőt, még az egyes lépésekre rámenve azt is láthatjuk, hogy melyik szabályt kellett alkalmazni. Mindehhez még egy szép grafikus ábrázolás is járul. Kellhet ennél több?

Vicces olédal és remek projekt kiindulópontja lehet a VanGO Yourself nevű (ITT TALÁLHATÓ). A lényege pofonegyszerű: készítsük el híres festmények variánsait fotón a saját szereplésünkkel. A végeredmény pedig egyszerre vicces, de közben a kompozícióról sokat meg is tanító gyűjtemény. Az oldalon összeválogattak sok olyan képet, amit jól lehet rekreálni és még be is címkézték őket, hogy könnyen találjunk magunknak valót. A saját kreációnkat is feltölthetjük és ha szerencsések vagyunk, bekerülhet a legjobbakból készült válogatásba.

Sokszor elhangzott már, hogy a 3D lesz a következő nagy dolog, akár a moziban akár az oktatásban, de valahogy csak nem akarózik eléggé nagy lenni. Az érthető, hogy nem akar az ember furcsa szemüvegben ülni az órán vagy éppen ilyen szemüvegben lapozgatni egy tankönyvet, így szerintem az ilyen értelemben vett 3D mindig csak a következő nagy dolog lesz. A 3D modelleknek azért mégis lehet szerepe a tanításban, vannak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet, ha valamit látunk térben is (például a molekulák felépítését tanulva), vagy akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. A Sketchfab nevű oldalon (IDE KATTINTVA) mindenféle 3D modelleket találunk, amiket nézhetünk a böngészőből vagy ki is nyomtathatunk, sőt akár máshová is beilleszthetjük!

A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

A Matador Network (ITT TALÁLHATÓ ) érdekes játékot fejlesztett, amelyben országok körvonalai alapján kell felismernünk, hogy hol is járunk. Miután találgattunk, további érdekes információkat kapunk az országokról (igaz, hogy angolul). Akár angolórán is érdekes feladat lehet, ismétlésnek, vagy rövid levezető játéknak is kitűnő.

A diákok szeretnek játszani, gyakran még az sem tűnik fel nekik, ha közben tanulniuk is kell. Erre az alapgondolatra épít a FlipQuiz nevű oldal, ahol a korábban a tévében látható Mindent vagy semmit mintájára készíthetünk játékot (IDE KATTINTVA). Témakörök vannak, azokban különböző pontértékű kérdések. A diákok választanak egy témakört, megkapják a kérdést és felelnek rá, ugyan látszik a válasz is, de azt, hogy az ő válaszuk helyes olt-e (így plusz vagy mínusz pontot érdemelnek-e) már a tanár döntheti el. A égén persze az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Nincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a mozgások newtoni elméletét akarja megtanítani. Rögtön ott van az első törvény: egy test mozgásállapota nem változik, amíg más test vagy mező nem hat rá mondjuk, majd elgurítunk egy labdát és az szépen lelassul majd megáll. Persze ilyenkor az ember nekikezd súrlódásról beszélni, meg akár közegellenállásról is, de a tény tény marad: a mindennapi tapasztalatok nem a newtoni fizikát támasztják alá (talán ezért is kellett 2500 év mire kitaláltuk). Az angol űrügynökség oldala az Astro Academy: Principia ezen segíthet (IDE KATTINTVA). Newton törvényeit, a mozgás alapszabályait ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson mutatja be egy űrhajós, és így már minden úgy viselkedik, ahogy kell neki.