Mi is sokszor hangoztattuk már, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban tudja megváltoztatni az életünket, de nem könnyű elképzelni, hogy milyen formában teszi majd ezt. Jó példa lehet az A migráció arcai nevű elemzés (ITT TALÁLHATÓ), amit a Precognox nevű cég készített a Nyelv és Tudomány oldalára. Ebben a migrációval kapcsolatban a médiában megjelent képeket gyűjtötték egybe, majd azonosították a témájukat, a rajtuk látható érzelmeket is, mindezt a mesterséges intelligencia segítségével teszik. Mindezt egy nagyon látványos formában mutatják be a számunkra.

A Time magazin zseniális gyűjteményét ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ ) amely a történelem (kétségtelenül önkényesen kiválogatott) legfontosabb képeinek az adatbázisa. Mivel esélyes, hogy tanítványaink már kevesebb képpel találkoztak a listáról, kifejezetten hasznosnak tűnik, hogy minden egyes kép mellé egy leírást mellékelnek az oldal szerkesztői, ami rendkívül nagy segítség, mivel a történetek, a háttér nélkül keveset értenek meg a diákjaink a képek valódi értékéből. Mivel 100 kép van, ha csak tíz hasznosat találunk, már egy csodálatos, több órás képekről szóló projektet lehet összerakni a weboldal anyagából.

Ma csupán egy angolórán használható, könnyed, vicces gyűjteményt ajánlunk, (ITT TALÁLHATÓ )amelyben a szokásostól eltérő ajánlások találhatóak, amelyeket esetenként joggal tarthatunk viccesnek. órai használatuk egyszerű: válasszunk 10 különösen vicceset, párban vetítsük ki a képeket interaktív táblára, a diákok feladat pedig nm más, mint hogy minden pár esetében eldöntsék, hogy melyik vicces ajánlást juttatják tovább. Miután elolvasták és a párbajok során kiszavazták az ajánlások felét, összeáll a döntő mezőnye, ahol sorrendbe kell rakni - érdekesség, viccesség, kreativitás szerint - a még versenyben lévő hat ajánlást, amely végül egy közös vita, érvelésekkel teli beszélgetés során kiadja a végső győztest. Nem kell mást tennünk, mint 12 képet kivágni, feltenni egy interaktív táblára, majd hallgatni, és hallani a diákok beszélgetnek és önfeledten kacagnak.

Rendkívül érdekes oldalra bukkantam, , amit IDE KATTINTVA lehet utánam csinálni - mondjuk sajnos angolul, de azért nem csak angolosoknak lehet hasznos. Igazából egy interaktív infografikáról van szó, amely azt mutatja meg nekünk, hogy egyes munkákat milyen eséllyel és milyen mértékben tudja egy robot elvégezni. Elég nagy az adatbázis ahhoz, hogy mindenki találjon egy számára érdekes Egészen pontos, százalékos eredményt kapunk, amit a többi munkával is össze lehet vetni ... és - ahogy a mondás tartja - aki, összevet, az vihart arat :). Én a tanár szakmát választottam ki, nem szeretnék spoilerezni, akit érdekel, lapozzon. Akit még jobban érdekel, látogassa meg az oldalt.

Érdekes dolog a statisztika, és a korrelációk világa. Bár két dolog együttállása nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, érdekes néha megvizsgálni azért, hogy mi mivel állhat együtt. Az, hogy ez a két jelenség valóban összefügg-e, a nyájas olvasó döntése, mindenesetre (IDE KATTINTVA ) érdekes együttállásokat leplez le számunkra szemfüles statisztikus. Gondolta volna bárki, hogy az öngyilkosságok és az USA-ban tudományos kutatásokra szánt összeg kéz a kézben jár? Nem? Pedig de. Szintén túlságosan együtt mozog a úszómedencébe fulladt emberek száma a Nicholas Cage filme megjelenésével. Nem is beszélve Maine államban a válások számának alakulásáról, ami láthatóan a margarinfogyasztással mozog együtt. Mivel valódi statisztikákról van szó, érdekes lehet a diákokkal végigbeszélni, hogy mi pontosan mit is jelent-het. Ráadásul saját korrelációkat is gyárthatunk (MÉGPEDIG ITT )

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

Amikor arról van szó, hogy miként változtatja meg a világot a technika, két dolgot szinte mindig felemlegetnek: a szöveg szerepe visszaszorul a képhez, különösen a mozgóképhez képest egyfelől, a mesterséges intelligencia egyre több feladatot átvesz tőlünk másfelől. Ez a kettő találkozik a lumen5 nevű alkalmazásban (ITT TALÁLHATÓ). Fogunk egy szöveget, ami lehet egy blogbejegyzés akár vagy bármilyen tartalom a weben és a rendszer készít belőle egy videót nekünk. A filmeket és a képeket a szöveg elemzése alapján gyűjti be hozzá szabadon használható forrásokból. A végeredményt persze testre szabhatjuk magunknak és azután le is menthetjük. Jól használható arra, hogy a diákok érdeklődését felkeltő videókat készítsünk egy-egy téma bevezetésére. De ők is készíthetnek gy összefoglaló videókat. Itt is egy példa:

Sokaknak hasznos lehet az Akriel elnevezésű oldal, ami a matematika (azon belül is az algebra) tanulásához ad segítséget (IDE KATTINTVA). A beírt feladatokat nem csak megoldja, hanem a lépéseket is megmutatja, sőt azokhoz még magyarázatot is ad, ha kérjük. Az egyes algebrai ismeretekhez bőségesen találunk gyakorló feladatokat is benne és még arra is képes, hogy felmérje, mi az az ismeret, amivel még nem rendelkezünk, mit kell gyakorolnunk. A rendszer jelenleg ingyenes, de nem biztos, hogy mindig is az marad. Az érettségi felkészülésben, matematika ismétlésben, gyakorlásban nagy segítség lehet.

Gyerekként sokszor mondták/mondtuk, hogy ha lefúrnánk a földbe és elég sokáig csinálnánk, Kínában lyukadnánk ki. Így belegondolva, lehet, hogy ezt csak nekem mondták a műveletlen gyerek-barátaim, ha a nyájas olvasónak a Csendes-óceánt tippelték Új-Zéland mellett, akkor ők tudták jobban. Az Antipodes Map ( IDE KATTINTVA érhető el ) mindösszesen annyit tud, hogy ha bárjol lefúrunk, megmondja, hová lyukadnánk ki. Remek tippelgetős játékokat lehetne játszani ezzel. Én el tudom képzelni, hogy földrajz órán mondjuk az amerikai városokat úgy tanulnánk, hogy ki találja ki, hogy ha Bogotában leásunk, hová érünk a másik oldalon? Ehhez persze először azt kell tudni, hogy pontosan hol is van Bogota, és hogy működhet ez az átfúrás dolog.

Nem véletlenül van elnevezve Gróf Széchényi Ferencről hazánk legnagyobb könyvtára, végrendeletében nem csak a könyvtárát hagyta a nemzetre, hanem okirat és térképgyűjteményét is. Pár éve ez utóbbiak katalógusa készült el és ennek kapcsán a térképgyűjtemény remek internetes oldala is (IDE KATTINTVA. Az oldalon tematikusan böngészhetünk az igazi kincsek között. A földrajzórán a régi megyetérképek vagy éppen a hajózási térképek tehetnek jó szolgálatot. Történelemből pedig a hadi térképeket használhatjuk fel. Mindkét tárgyból különlegesen érdemes figyelmet szentelni a lenyűgöző várostérképeknek!