Pár napja írt nagy vihart kavart cikket a blog másik szerzője a feleltetésről. Noha már maga a cikk sem állítja, hogy ne lenne szükség arra, hogy a diákok szóban is megnyilvánuljanak, mégis sok kritika érte mondván nagyon fontos, hogy legen olyan alkalom, amikor a verbális készségeiket fejleszthetik. A kérdés csak az, hogy erre mennyiben alkalmas a klasszikus feleltetési szituáció. Egyfelől a szűkös időben elég pazarlónak tűnik, hogy 5-10 percig csak egy diák dolgozik, csak egy készségei kerülnek a középpontba, főleg, hogy a többiek afeletti megkönnyebbülésükben, hogy nem őket szólították fel, nem feltétlenül a társuk teljesítményére fognak figyelni. Másfelől az is kérdéses, hogy a felelés mennyire formatív, mennyire ad lehetőséget arra, hogy a diák fejlessze magát, főként ha visszajelzés nem több, mint egy szám egy és öt között. Szerencsére a technika kifejezetten jól használható arra, hog a felelésnek ezeket a hátulütőit kiküszöböljük.

Milyen lehet egy repülőről készült képen benézni egy hatodik emeleti ablakon? Nos, egyes képek felbontása képes erre. Az ötlet egyszerű: csináljunk képeket 195 gigapixeles felbontásban. És lőn! IDE KATTINTVA egy Sanghaj-t ábrázoló óriásképet láthatunk. Ez egyébként már önmagában is elég lehet egy órán, hiszen a részletek leírásában hosszasan lehet tobzódni. Ha ebbe beleuntunk, fel lehet eleveníteni azt a népszerű térképes játékot, amit bizonyára sokan játszottunk napköziben még akkor, amikor nem volt mindenki kezében telefon: nem kellett mást tenni, mint megkeresni az iskolai atlasz egyik oldalán egy települést. Ezt a képpel remekül lehet játszani, hiszen nagyon nem egyszerű pl. egy bizonyos rendszámú autó megtalálása. Ehhez aztán lehet (célnyelven) instrukciókat adni, kicsit körbeírni, amíg a legügyesebb diákok meg nem találják a vágyott elemet a képen. Aki szeretné még több ilyen képet látni, ajánljuk a Billion Pixel Facebook oldalát

Sokat gondolkozom azon, hogy a nagy gyűjtemények részéről milyen forrásokkal lehetne hatékonyan segíteni a 21. századi iskolai munkát. Ehhez sajnos ismét Angliáig kellett virtuális utazást tennem, ahol a Natinal Archive történelmet tanító forrásaival találkoztam (MEGPEDIG ITT ). Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a korszakot, a diákok évfolyamát, és pár kattintás után máris az autentikus források között böngészhetünk. Projektmunkára kiváló, én nagyon szeretem az egyik régebbi anyagukat, a Heroes and villains gyűjteményt, ahol hatalmas vitákat lehet generálni az osztályban, például arról, hogy Drezda bombázásánál igaza volt-e Churchill-nek, vagy éppen Hruscsov vagy Kennedy volt a 'hős' a kubai rakétaválság idején. Mindehhez viszonylag kiegyensúlyozott forrásokat kapunk, szerintem öröm így történelmet tanulni (ez mondjuk nem mindig tükröződik a diákok arcán, de sebaj :)

Több mint húsz éve indultak az első reality show-k, ahol egy villába betekintve nézhettük emberek mindennapjait. Szerencsére most itt egy olyan reality, amit nem csak elrettentő példának használhatunk a tanításban. A Nautilus expedíció kalifornai partjainál portyázik és kéát merülő egység folyamatosan kémleli és kutatja az óceán mélyét, új fajokat fedeznek fel és izgamas megállapításokat tesznek az élőlények viselkedésével kapcsolatban. Szerencsénkre mindezt folyamatosan élőben követhetjük is (IDE KATTINTVA), ráadásul a kutatók folyamatos narrációjával, akik vpégig kommentálják, hogy mit látunk éppen, mi benne az értdekes, mire lehet ebből következtetni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a hajóban velük együtt és hallgatnánk őket. Izgalmas lehet biológia- vagy földrajz órán is akár pár percet nézni belőle, de be kell vallanom, hogy kifejezetten addiktív a dolog, gyakran tévé helyett szoktam én is nézni.

Ha valaki túl akar lépni a kódolásban az első lépéseken érdemes megismerkednie a Google Colab oldallal (IDE KATTINTVA). A Google Drive-ba épülő jegyzetfüzetekben programokat írhatunk (Python nyelven) és rögtön le is futtathatjuk őket. Ami talán még fontosabb meg izgalmasabb, hogy akár Tensor Flow-t is használhatunk, tehát nyitva áll az út a komoly gépi tanulásos programok megírása előtt is, anélkül, hogy bármi újat kellett volna raknunk a gépünkre.

Az ember csak kapkodja a fejét! nem is olyan régen írtunk az Év Fája szavazásról, ahol rengeteg izgalmas és egyedi jelölt közül választhatott a nagyérdemű, erre máris nyakunkon az Én Rovara versenye. És már a 2019-es kiírásnál tartunk. A tavalyi év győztese az Óriás-szitakötő lett, erről ITT TÁJÉKOZÓDHATUNK részletesebben. 2019-ben hárman indulnak a megtisztelő címért, mégpedig nem mások, mint a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér. Szavazni ITT LEHET, mégpedig december 6.-ig. Hajrá :)

Nincs olyan tanár, aki ne tanult volna a szociometriáról, sokan vannak, akik alkalmazzák használják is ezt a módszert egy osztály, egy közösség struktúrájának megismerésére. A többszempontú szociometria módszerét Mérei Ferenc dolgozta ki, azóta is ezt használják a legtöbben hazánkban. Aki már csinált az tudja, hogy a végén kirajzolódó izgalmas képért meg kell dolgozni, a kérdőíveket kódolni kell és kiszűrni a kölcsönös választásokat. Időrabló feladat. Ezt könnyíti meg az eSzocMet nevű eszköz (IDE KATTINTVA), amivel a kérdőívet számítógépen lehet kitölteni, majd azt a rendszer azonnal ki is értékeli.

Amikor arról van szó, hogy miként lehet a Minecraftot használni a tanításban (vagy még inkább a tanulásban) a legtöbbször a játék jellege kerül előtérbe. Kétségtelen, hogy nagyon izgalmas kalandokat lehet átélni miközben az ember zombikat hentel a föld gyomrában. De a Minecraft ennél sokkal több. Például egy remek makett készítő eszköz is, amivel remek virtuális makettek készíthetők. Így használta egy 9. évfolyamos diák, Molnár Leó is, aki biológia órára készítette el az állati sejt makettjét benne. Majd erről egy kis videót is készített. Itt látható:

Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!

Amikor 21. szézadi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy milyen jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkoznának. Miért ne szólhatna a matematika, az informatika valós tényekről, főleg, hogy a számológépek korában már az sem feltétel, hogy a végeredmény egész szám legyen. De honnan szerezzen az ember adatokat? A Kaggle nevű oldalról például (IDE KATTINTVA). Ez a gyűjtemény elsősorban a gépi tanuláshoz, mesterséges intelligencia programozáshoz jött létre. Az informatika kurrens jelszava, hogy az adat az új olaj, ez az oldal pedig valódi aranybánya. Van itt minden sporteredményektől, az avokádó árának változásáig, repülőjáratoktól a Trónok Harca csatáiig. Hogy miként lehet ezeket felhasználni, íme három diák rövid előadása a témában: