Vajon eredeti szöveget kapunk a tanítványainktól, vagy éppen egy AI által generáltat? Többek között erre is választ ígér egy új AI detektor oldal. Ahogy írtuk már, érdemes ezeknek az oldalaknak az ígéreteit némi fenntartással fogadni, hiszen nagyjából ugyanarra az algoritmusra alapozva mondják meg, hogy AIe-e valami, amely a szöveget eleve elkészítette. A ma ajánlott oldalnak azonban vannak további érdekességei is, hiszen feltölthetünk képeket, hangot, vagy videót, és megmondja, hogy valódi, vagy deep fake. Mondjuk az AI által generált képeknél (még) könnyebb a dolgunk, de ott is lehet félrevezető már egy-egy profibb munka. Ez a szolgáltatás (amely korlátozottan ugyan, de ingyen is használható), érdekes lehet akár digitális kultúra tanítása során. Szóval, ha kipróbálnád, nem kell mást tenned, mint kattintani, és tenni egy próbát. Szerintünk megéri.

Örömhír lehet minden kedves vibe-kódoló amatőrnek, hogy az 'ügynök mód' bevezetésre kerül a ChatGPT-ben. A lényege annyi, hogy önállóan sokkal több döntést tud, és hajlandó a ChatGPT ügynök módban tenni, ami kódolásnál (kezdő, kódolni nem tudó vibe-os kollégáknak) kifejezetten előnyös lehet. Kicsit talán túl önálló is nekem, de villámgyorsan, és nagyon proaktívan készít kódokat. Jó javaslatokkal, sokkal messzebb látva, mint például én. Első blikkre időt, energitá spórol, és gyorsabban lehet vele dolgozni. Még korlátos (40 kérdés/hónap, ahogy látom körülbelül a korlát havonta), de szerintem ez is változni fog. Szóval: vibe-kódolásra fel! Aki pedig nem tudja, hogy ez mi, de szeretne saját maga nagyon rövid idő alatt alklamazásokat fejleszteni kódírás nélkül, nézzen be a webináriumunkra október 27-én 15 és 17 óra között.

Sokat töprengtek azon, hogy vajon egy enciklopédiával érdemesebb dolgozni egy iskolában, vagy bízzuk a kérdéseinket egy AI chatbot-ra, azzal, hogy tudjuk, jó eséllyl 10-ből félszer rossz választ kapunk. Régebben ez a vita még úgy folyt, hogy 'hagyományos' enciklopédiák, vagy a Wikipédia. Sokan azt gondolják, hogy a Wikipédia szörnyen pontatlan - és nyilván van ilyen is - de még kb. egy évtizede számolt be (mondjuk a Wikipédia alapítója) egy kutatásról, amelyben nagy enciklopédiákkal vetették össze a Wikipédiát, és - láss csodát a- Wikipédia mindenben sokkal pontosabbnak tűnt. No de mi van akkor, amikor egy új technológia nem simán konkurenciája egy meglévőnek, hanem összenő. Erre mutatunk ma egy izgalmas példát.

Az internet őskorában, több mint öt éve ért véget egy különleges fájlformátum, a Flash pályafutása. Az eredetileg1996-ban animációs programnak készült Flash egyre terebélyesedett, egyre jobban kezdett hasonlítani egy külön programnyelvre és hamarosan a weben található mindenféle interaktív tartalom ebben készült, még a YouTube is ezzel a technológiával működött eleinte.

Idővel egyre több biztonsági hiba derült ki vele kapcsolatban, olyanok is, amik a rendszer alapjaiból fakadtak, így tulajdonképpen lehetetlen lett volna javítani őket, ezért aztán idővel leváltotta a html5 formátum és mindaz, ami eladdig Flashben készült mehetett a levesbe. Beleértve számtalan jópofa oktatási alkalmazást (például a Sulinet Digitális tudásbázis kezdeti anyagait). Ezeknek a megmentése tulajdonképpen az újra írásukat jelentette volna. Van azonban egy elég jó megoldás, amivel mégis fel lehet használni a régi, jó swf anyagokat.

A mai ötletünk talán kevésbé hasznos, ellenben szerintem erősen elgondolkodtató. Bemutatunk egy olyan weboldalt, amely azt ajánlja, hogy 'megjavítja' a blogposztjainkat. Hiszen a blogposztok akkor léteznek, ha olvassák őket, az olvasást, ajánlást, pedig már leggyakrabban AI csinálja. Azaz, a blogger legfontosabb eszköze az, amelyik segít abban, hogy az emberi fogyasztásra készült blogposztot csupán 3 kattintással úgy átírja, hogy az AI csetbotok sokkal hamarabb és szívesebben ráharapjanak. Ha majd megkérdezik egyszer, hogy hol vesztettünk a robotokkal szemben véglegesen, majd emlékezzünk a pillanatra, amikor az emberek által, embereknek írt blogposztokat úgy kell átfogalmazni, hogy az AI-nak jobban tessen.

Mindenki tudja, hogy milyen jó dolog a tantárgyak közötti megközelítés és azt is, hogy milyen jó, ha egy anyagot többféleképpen lehet bemutatni a diákoknak. Azonban azzal is tisztában lehetünk, hogy ilyet csinálni sokszoros munka. Ha egy tanórára rendesen felkészülni körülbelül annyi idő, mint azt megtartani, akkor egy differenciált, multidiszciplináris órára előkészülni legalább háromszor annyi. Minden segítség jól jöhet, ez esetben az AI-é is.

Az utóbbi időben egyre több cikket írtunk arról, hogy miként használjuk a tanításban programozásra a mesterséges intelligenciát. Készült így már tanulókártya alkalmazás, kémiai gyakorló, de készítettem már vízkörforgás játékot, random áramkör generátort is. A szakmai napokon nagy lelkesedéssel mutogattam mindenkinek, hogy milyen remek lehetőség ez, hogy amit csak szeretnénk meg tudunk csinálni magunknak.

Fogalmam sem volt róla, hogy valójában egy vibe coder vagyok és arra biztatok mindenkit, hogy legyen ő is az. A kifejezést a szlovák származású OpenAI alapító Andrej Karpathy alkotta meg idén februárban, amikor ezt írta:

A Google éppen úgy döntött, hogy elég szép funkcionakitással ingyenessé teszi a videószerkesztőjét, a Vids ITT TALÁLHATÓ alkalmazást. Azonnal szerkeszthető, nagyon egyszerű template-ek alapján dolgozhatunk például (Google workspaces regisztráció szükséges hozzá). Első lépésben azt látjuk, hogy elég szép, egyszerű funkcionalitást kapunk. Természetesen vannak haladóbb funkciók is, ezeket már csak előfizetéssel érhetőek el, de az látszik, hogy az ingyenes verzió is elég könnyen, jól használható, önmagában értelmezhető, klassz (Google-hez méltó) alkalmazást kapunk.

Bemutatnám, hogy hogyan készült el a saját tanulókártya alkalmazásom és hogyan volt erre segítségemre az AI. Készülve a jövő évi órákra elővettem a digitális tananyagunkat és azt gondoltam, nem ártana talán átnézetni az AI-val is egy kicsit. Először azt kértem, hogy azonosítsa a benne szereplő fogalmakat, és keresse meg, hogy van-e olyan, amikor a fogalom anélkül kerül használatra, hogy a diákok megkapnák a meghatározását. Kaptam is egy listát és kedves dicséretet is, hogy csak pár helyen fordul elő ilyesmi. Arra is kaptam ötleteket, hogy miként köszörüljük ki ezt csorbát.

Többször írtunk már zenegenerátorokról, és sokan és szívesen is használják őket. Van is mire! Ugyanakkor a zenék, főleg a tanításra (is) jó dalok készítése összetett feladat tud lenni. Mai rövid ajánlókba egy olyan oldal került, amel pont ezen segít - megtanít jó zenerátor promptot írni, lépésről lépésre. Kérdez tőlünk, mindig csak egyet, végig fogja a kezünket a folyamat során, és a végén ekészül a 'tökéletes' (jó eséllyel a mi eredeti promtunknál sokkal jobb és részletesebb) prompt.