A következő hetek is izgalmasak lesznek a TanárBlogon. Akit érdekel a mesterséges intelligencia használata a tanításban az két izagalmas alkalmon is részt vehet. November 2-án 7 órás szakmai napot tartunk. Hasonlóan a nyárihoz itt is az alapoktól vesszük át az mesterséges intellgencia használatának lépéseit, az ismerkedéstől az iskolai bevezetésig. Erre az online alkalomra jelentkezni IDE KATTINTVA lehet.

Október 30-án egy webinárium keretében adunk pár ötletet az iskolai alkalmazáshoz, a pár perces ötletmorzsától a hosszabb projektekig, foglalkozásokig sokminden előkerül, de csak olyanok, amiket magunk próbáltunk az osztályteremben. Erre jelentkezni IDE KATTINTVA lehet, természetesen ez is online kerül megrendezésre.

Éves előfizetőknek mindkét alkalom ingyenes, a havi előfizetőknek a webinárium ingyenes, a szakmai nap ára 9900 forint. Ha valakinek nincsen előfizetése, a szakmai nap ára 12990 forint, míg a webinárium ára számára 2990 forint. Az előfizetés mikéntjéről itt írtunk részletesen.

A kiejtés gyakorlása, a diktálás egyirányú feladat általában. A tanár diktál, a diák írja. Gyakran nem is igazán derül ki, hol van a hiba, illetve a kiejtés tanításával foglalkozó szakértők csalódásról számolnak be, amikor az unalomig gyakorolt minta az élőbeszédben helytelenül jelenik meg mégis. Ma egy olyan alkalmazást ajánlunk, amely megfordítja ezt a folyamatot, és a diákok tudnak 'diktálni', az alkalmazás pedig leírja azt. Természetesen használható hangalapú jegyzeteléshez is. Részletek a lapozás után.

Az a hatalmas megtiszteltetés ér, hogy nagyon sok iskolába hívnak képzéseket tartani, előadni, beszélgetni az oktatásról. Így hát csak az elmúlt egy évben sikerült sok kis falusi iskolában megfordulnom, de tartottam képzés ‘elit’ középiskola tanárainak, vagy éppen egy hetet töltöttem el egy máltai vagy spanyol iskolában az országon kívül. Sok minden különbözik, de valahogy egy téma mindenhol előkerült. JObb híján ‘demotivált diákok’-nak nevezik, de egyre inkább az az érzésem, hogy a ‘feladás kultúrája’ szökkent szárba az életünkben, és ennek a következményeit látjuk magunk körül.

Lenyúltunk a tanárBlog archívumába, és egy régebben írt cikket ajánlunk Október 23-ra.:

Nagyszerű forrásgyűjteményt állított össze az 1956-os forradalom tanulmányozásához az Országos Széchenyi Könyvtár (IDE KATTINTVA. Az oldalon egyfelől meghallgatható a Szabad Európa Rádió minden adása 1956 október 22. és november 12. között. Ezen túl egybegyűjtöttek minden filmet, amit csak lehetett és ezeket egy térképre helyezték el. Remek forrásanyag lehet a tanórákhoz, de a diákoknak is lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsék az eseményeket, akár maguk végezzenek kutatásokat.

"Előttem fekszik egy csoport dolgozata, esszéje. Tudom, hogy sok idő lesz, és tudom, hogy lesznek a javítás során hullámvölgyek. Viszont ha jól rendezem el a kupacot, sikerülhet. Kiválasztom az első öt esszét. Szép íráskép, könnyen olvasható szöveg. Ez lelkesedést, lendületet ad. Úgy érzem, mindenre képes vagyok! Itt következik két olvashatatlan esszé, ami jelentősen megnöveli az átlagos javítási időt, de a lendület visz előre. Ebből fokozatosan jövök ki, nem túl gyorsan, egyre olvashatóbb esszéket egymás után helyezve. A végén arra figyelek, hogy a legolvashatatlanabb esszék ne legyenek az utolsó háromban, nehogy végleg elmenjen a kedvem, és még legyen tétje, hiszen van utána még 3-4 írás, nem tehetem félre azzal, hogy na már csak egy van hátra, azt simán kijavítom később. Az utolsó esszé kijavítása után pedig elégedetten ülök be a TV elé, és megnézem annak a focimeccsnek az utolsó 10 percét, amire egész héten vártam" Talán másnak is ismerős a helyzet, és sok szombatunk, vasárnapunk telt így. Azonban most egy kevéssé váratlan helyről kaptunk segítséget. Búcsút mondhatsz az olvashatatlan esszéknek, írásoknak. A lapozás után mutatjuk a trükköt!

A tudomány működését gyakran a tudománytörténetből lehet jól megérteni, de kevés lelekölőbb dolog van, mint amikor diákok wikipedia szócikkekból sorolnak életrajzi adatokat. Hogyan lehetne ezt egy kicsit élőbbé tenni? Természetesen itt is segítségünkre lehet a mesterséges intelligencia, mutatun agy jól használható promptot és még ahhoz is adunk ötleteket, hogy miként lehet ezt egy foglalkozásban felhasználni.

Sokat beszéltünk mi is itt, a TanárBlogon, olyan eszközökről, amelyek Ai segítségével ígérik a javítás megváltását tanároknak. Miért is töltene el egy pedagógus órákat esszék fölé görnyedve, amikor egy AI ugyanazt 3 perc alatt megcsinálja, és ráadásul sokkal részletesebb értékelést ad? Sok oka lehet, amiért mégsem Ai-val javíttatunk, és sok veszélyt jelenthet, ha egy algoritmusra bízzuk magunkat. Ezeket a lehetséges veszélyforrásokat (is) végigvesszük, mielőtt egy olyan eszközt ajánlunk, amely (jelenleg) ingyenesen, és 3 lépésben javít esszéket.

A HVG 360 digitális lapjain jelent meg pár napja egy cikk (ITT TALÁLHATÓ), amely arról szólt, hogy egyetemeken az AI használata nem, hogy nem motiválta volna a hallgatókat, de még azoknak is elvette a kedvét, akik 'jó tanulók' voltak. Ahogy a cikkből kiderül: A rosszabb tanulók örültek, hogy találtak egy könnyebb utat a jobb jegyek eléréséhez, a jobb hallgatók viszont arra jöttek rá, hogy nem érdemes fáradozni a hagyományos tanulás módjaival, ha mások sokkal kisebb energiabefektetéssel is elérik azt, amit ők. Mit jelenthet ez? Hogyan lesz valóban egy demotiváló, legjobb esetben érdektelen vagy közömbös eszköz a mesterséges intelligencia, és vajon mit ronthattak el a cikkben nyilatkozó oktatók? Megpróbáljuk összegyűjteni a tanulságokat, hogy ne ilyen 'kísérletek' mentén alakítsunk ki véleményt az AI használatáról. Ha rossul hasznoljuk, rosszul működik. Kíváló dolog a kocsikon a kerék, de ha lapjával szereljük fel, könnyen úgy tűnik, hogy rossz és értelmetlen találmány. Vagy a költő szavaival: 'kilincsemet rángatta ordítva, jól csinálta, csak fordítva'.

Nincs hangosabb és fontosabb kérdés a 2024-es tanév kezdetekor, mint a mobiltelefonok használata, szükségessége, elvétele, 'tiltása', korlátozása. Ebben sokan (mi is) és sokszor megnyilvánultak, én most arra gondoltam, hogy nem jogi (jogos-e), logisztikai (kivitelezhető-e) vagy éppen emberi jogi (alapjog-e a telefon), netán közgazdasági (ki fogja kifizetni a megrepedt képernyőt) oldalról közelítenék, hanem megpróbálom azt körüljárni, hogy mire is lehet használni a telefont, és valójában mire használják az iskolában. Ehhez a Tanárblog Facebook csoportjában kértem tippeket, ahol a digitális pedagógia és a tanítás iránt elkötelezett pedagógusok beszélgetnek egymással - igen aktívan! - így nem csoda, hogy 1 nap alatt közel 100 válasz jött, sok kommentben 3-4 felhasználási mód is. Ezekről szeretnék most szólni, de úgy, hogy mindezt hozzákötöm az iskola digitalizációjának szintjeit leíró, ismert és bevett ún. SAMR modellt, és megpróbálom meghatározni, hogy az iskolai mobilhasználat jellemzően melyik szinten van jelen, 'bővíti', vagy 'átalakítja' a tanítás folyamatát. Mindegyik szintnek két al-szintje képzelhető el: a bővítés esetében a helyettesítés és a kiterjesztés, az átalakításnál a módosítás és az átértelmezés. lássuk hát, mire jutottam.

Itt a szeptember, ismét beköszönt a tanmenetek írásának fantasztikus időszaka. Természetesen ez is más lesz, mint eddig, hiszen ez az első olyan év, amikor már akár a tanmenetek írásában is segítő jobbot nyújthat minden megfáradt pedagógus számára az AI. A kérdés csak az, hogy miként? Az alábbiakban mutatunk pár ötletet, amivel értelmesen, és rövidebb idő alatt lehet elvégezni ezt a feladatot. Ha nincs ChatGPT-d, akkor se csüggedj, mert egy erre kiválóan alkalmas eszközt is ajánlunk a cikkben!