Az öt év alatt, amióta a TanárBlogot csináljuk gyakran kérdezték tőlünk, hogy miként lehetséges, hogy mindezt ingyen adjuk bárkinek. Itt van egy csomó ötlet, óravázlat, könyvek és bárki viheti. "Nektek is sok munkátok van benne, miértnem kéritek meg azárát?" - kérdezték. A magunk részéről hiszünk a megosztás erejében, abban, hogy attól, hogy más is használja, nekünk nem lesz kevesebb, de tudjuk, hogy nem mindenki van így ezzel. Volt olyan kollégánk is, aki azt mondta: "Amíg én keményen dolgozom, hogy összeállítsam az anyagokat, a másik tanár meg lógatja a lábát, miért használja ő fel azt, amiben nekem munkám van?" Nem tudom, hogy mennyire általános ez az álláspont, de az tény, hogy azok az oldalak, amik úgy gondolták, majd a tanárok ezerszám töltik fel mindenki másnak a saját óravázlataikat, anyagaikat, kis hazánkban nem nagyon működtek.

Alternatívát kínál erre a TEACHERS pay TEACHERS oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahová bárki feltöltheti a saját anyagait és az árát is megszabhatja. Természetesen van nagyon sok ingyenes dolog is, de a legtöbb anyag ára sem fogja senki pénztárcáját agyonvágni, 2-5 dollárt kérnek általában egy óravázlatért, feladatlapért, powerpoint bemutatóért. Vannak egész tantervet lefedő anyagok is, ezek 50 dollár körül mennek. Az utóbbi pár évben az internetes alkalmazásboltok sikere bizonyította, hogy kis összegeket mindig hajlandóbbak vagyunk kiadni, mint nagyokat. Lehet, hogy ez a tanári segédanyagokra is igaz lesz.

Jó pedagógusként (aki csak iskolai szünetekben beteg) megkezdtem a felkészülést a téli szünetre egy vírusos torokgyulladás formájában. Hangnélküli, zúgó fejű állapotomban a következő ötlet jutott eszembe. Egy napon három nyolcadikos osztályban tartott órámból kettő az egyik osztállyal, egy pedig a másikkal volt. Az első osztállyal első órában a házi feladatokat  ellenőriztünk, gyakoroltunk és  utána feladatokat készítettünk a 3. órára a másik osztálynak. Ehhez a Google megosztott dokumentumok prezentáció készítőjét használtuk. Feladat készítéséhez 22 főt 5 heterogén csoportba 3 négyfős és 2 ötfősbe osztottam. Minden csoportnak két diája volt az; egyiken a feladatok, a másikon a megoldások voltak. Minden tagnak három feladatot kellett „kitalálni” és megoldani, a többieknek pedig ellenőrizni, hogy jó-e a megoldás? Témák: többtagú algebrai kifejezések szorzása, összeg négyzete, különbség négyzete, összeg és különbség szorzata, kiemelés, Ez az osztály óravégén házi feladatnak megkapta a többi csoport feladatainak ellenőrzését. (A szerző a PIL Akadémia hallgatója volt tavaly. Az idei képzésről ITT TÁJÉKOZÓDHAT, még van pár hely! - a szerk.)

A Tribe című BBC dokumentumflmről volt szó az egyik könyvben, ezért elkezdtem nyomozni, hogy vajon megtalálható-e valahol ez a sorozat az interneten. A (talán nem nagyon meglepő) válasz: igen (MEGHOZZÁ ITT)! A Tribe egyébként arról szól, hogy egy ember mindenféle népekhez (törzsekhez) beköltözik egy időre, majd megosztja a tapasztalatait. Olyasmi picit, mint az On the spot, csak BBC-sen :) Sőt, miközben a sorozatot keresgéltem, szinte észre sem vettem, hogy milyen zseniális oldalra keveredtem. A neve Top documentary films (ITT A LINK), és pont azt adja, amit ígér. Nagyon érdekes dokumentumfilmek tömegét.

A színekről tanítottam, és megpróbáltam anyagot gyűjteni hozzá. Végül ezeket használtam, hátha másnak is érdekes: a) Colour test (ITT TALÁLHATÓ), amelyben a feladat az volt, hogy arra a színre kattintsanak, amilyennel a felirat készült, ne arra, amit a felirat mond (pl. ha kékkel írták azt, hogy sárga, akkor az kék, nem sárga). Nem bonyolult, de vicces játék. b) bevittem ezt a nem annyira bonyolult videót a témában, elég rövid volt és működött. Azért lehet érdekes, mert elég jól lehet jegyzetelni, hogy melyik szín mire jó, vagy mit jelent. c) nagyon szeretem az infografikákat, itt ezt használtam, amely további információt ad a színek jelentéséről. Szerintem szerették a diákok és elég sok hasznos szó, kifejezés volt az anyagban, ráadásul szívesen beszéltek a témáról.

Nagyon izgalmas képriportot találtunk a Guardian oldalán (MÉGHOZZÁ ITT). Iskolákba látogattak el a világ legkülönbözőbb részein, osztálytermeket fényképeztek le, ezt rengeteg érdekes (és hasznos) statisztikai adattal megfűszerezték, majd kiegészítették saját szubjektív benyomásaikkal. Az eredmény egy rendkívül érdekes anyag lett, amely a diákoknak is érdekes, hiszen betekintést nyerhetnek abba, hogy máshol milyen is az iskola.

Immár két hete indultak tematikus alportáljaink, ahol rövidebb, egy-egy tantárgy oktatásában felhasználható ötleteket adunk. Eddig a Termtud. illetve az Angolos oldal indult el, de terveink között továbbiak is ezerepelnek. Mivel azonban ezek az anyagok nem jutnak el a főoldalra, úgy döntöttünk, hogy hetente egy rövid összefoglalóval jelentkezünk! Nos, a héten Termtud-os kollégáknak ajánljuk a Játék semmiből című anyagot, olvashatunk arról, hogy lehet, hogy a Világvége mégis elmarad, vagy éppen Björk videóval taníthatunk a tektonikus mozgásokról. Emellett ajánljuk még ezt a 100 óravázlatot, valamint az Elefánt és a váltóáram anyagot. Angolosoknak a héten egy remek prezit ajánlunk az amerikai elnökválasztásról, ingyen hallgatható online rádiók gyűjteményét, egy maygar tanár által fejlesztett óravázlatmegosztó oldalt, egy hatalmas online könyvgyűjteményt, ahonnan pár kattintással tölthetünk le egész könyveket (legálisan!), valamint egy egyszerű képet, amelyből B1 szint felett akár 90 percnyi anyagot is kinyerhetünk. Nálam legalábbis zseniálisan működött. Kellemes szemezgetést, és ne feledjétek: Érdemes néha a tematikus portálok portájára is benézni!

Az átalakuló oktatási rendszerünkben megjelent a tanári felügyelet, és a tanárokat támogató rendszer szükségessége is. Tény, hogy kevés olyan iskolarendszer van, ahol a tanárok olyannyira ellenőrzés nélkül dolgozhatnak, mint nálunk, de mégis sokaknak kellemetlen hangzású a szakfelügyelő megjelenése. Pedig a szakmai támogató rendszernek nem kell ellenségnek lennie, sőt kifejezetten segítheti is a IKT használat, a 21. századi pedagógia elterjedését. A texasi Robyn Hrivnatz (akivel tavaly nyáron Seattle-ben volt szerencsém találkozni) munkája pontosan ez. Arról kérdeztük, miként is működik a szakmai támogató rendszer náluk.

TB: Elmondanád, hogy mi a munkád, pontosan mivel is foglalkozol?
Robyn: Az elmúlt 13 évben oktatással foglalkoztam, tanítottam felső tagozatban és középiskolában, természettudományt és angolt. Jelenleg a texasi Richmondban a Lamari Független Egyesített Iskolakerület alkalmazásában vagyok oktatás technológiai szakértőként, négy iskolában (felső tagozat és gimnázium) segítem az új technikák alkalmazását. Szakmai segítséget adok a tanároknak és IKT eszközöket is felhasználó foglalkozásokat tervezek, amiket az iskolában használnak fel.

Nemrég indult el a TanárBlog új rovata az Angolos ötletek (ITT ÍRTUNK RÓLA), ahol rövid ötleteket sorolunk, olyanokat, amiket érdemes bevinni az angolórára, van hogy egy linket ajánlunk, van, hogy egy teljes foglalkozáshoz adunk ötletet. A pécsi PIL Fórumon aztán meg is kérdezték tőlünk, hogy miért nincsen ilyen azoknak, akik természettudományokat tanítanak. Most már van! A szemfüles olvasóknak már pár napja feltűnhetett, hogy bal oldalon új menüpont jelent meg, a Termtudos ötletek (ITT TALÁLHATÓ), ahol a fizika-, kémia-, biológia- és földrajztanároknak szánunk rövid ötleteket.

Bemutattunk például 20 trükköt, amivel fel lehet dobni egy fizika órát, mélytengeri állatok videóit, 100 projektszerű óravázlatot, biológiás powerpoint gyűjteményt, a minden napra egy molekula oldalt és egy szomorú videót egy elektronikatörténeti érdekességről. A gyűjtemény folyamatosan bővül, egy-két naponta újabb rövid ötlet lesz meghtalálható rajta.

Érdekes cikk jelent meg a Washington Post hasábjain az ún. 21. századi készségekről. A szerző serint az egésznek semmi értelme, ki kellene dobni a kukába a teljes szakirodalmát úgy, ahogy van. Vannak érvei is, megpróbálom röviden összefoglalni. Először azzal érvel, hogy még a 19. századi készségeket sem sikerül a diákoknak elsajátítani sok esetben, talán nem a 21. századi készségekkel kellene őket terhelni.

Sokat és sokan beszélnek arról, hogy milyen is a tinédzserek viselkedése, mit miért tesznek, illetve hogyan változik az életük a digitális világ terjeszkedésével. Én mindig érdeklődve hallgatom, olvasom ezeket a beszámolókat, de mindig marad bennem némi hiányérzet: vajon mit gondolnak erről maguk a tinédzserek? Hogyan viszonyulnak ők maguk ehhez az élethez, illetve miként látják a felnőttek szerepét ebben a körben? Erről igazán hiteles beszámolót csak maguktól a gyerekektől kaphatunk. Szerencsére elkészült egy film, amely pont ezt adja meg nekünk: bekukkanthatunk egy tinédzser online életébe - egy pszeudo-szerelmi történet keretén belül. IDE KATINTVA megtekinthető a mű, melynek címe Csongi és Barna Samu írta és rendezte, aki maga is rendszeresen aktív tinédzser. Érdemes végignézni, szerintem sokkal hitelesebben mesél az online-offline világ kapcsolatáról, mint bármilyen kutatás!