TanárBlog interjú a Microsoft alelnökével, Anthony Salcito-val

Az első érdekesség, amit Anthony említett, a technológia használatáról szólt. Nem az a cél, hogy a tanár helyett (vagy mellett) a katedrán megjelenjen a technológia is, mint a tudás átadásának újabb katalizátora. Ha így tekintünk a technológiára, valószínűleg rossz úton járunk. Az IKT valódi szerepe az, hogy segítse a diákokat a tanulás folyamatában. Azaz, ne a technológia legyen az ünnepelt sztár, hanem a diákok, akik saját lehetőségeik legteljesebb kihasználása érdekében használják a technológiát.

Természetesen szó esett a Windows 8-ról is, és Anthony Salcito fontosnak érezte, hogy ennek kapcsán bepillantást engedjen nyerni azokba az elképzelésekbe, amelyek jelenleg foglalkoztatják a Microsoft oktatási központját. Megváltozott a világ amióta a Windows első verziója lekerült a gyártósorról. Akkor elsősorban gyártási folyamatok mentén gondolkodtak a fejlesztők, azaz az elsődleges cél az volt,hogy minél gyorsabban, hatékonyabban tudjanak már addig is létező folyamatokat elvégezni – említette Anthony. Mára azonban nagyot fordult a világ, hiszen olyan készségek, képességek és igények merültek fel mind a felhasználók, mind a munkaerőpiac szereplői körében, amelyek gyökeresen más megközelítést igényelnek. Felértékelődött például a kollaboráció, a megosztás vagy éppen a kommunikáció szerepe. Ezekre az új kihívásokra a Microsoft-nak is új válaszokat kellett adnia, hiszen enélkül továbbra is csak arra használhatjuk a technológiát, hogy ugyanazt csináljuk,mint eddig – csak gyorsabban és hatékonyabban.

A paradigmaváltás elkerülhetetlen volt, hiszen ha a cél az, hogy hatékonyan segítse a technológia a jövő munkavállalóit abban, hogy valóban használható készségeket fejleszthessenek, akkor a technológia helyzete az oktatásban és az osztálytermekben alapvetően átértelmeződik. Fontos – emelte ki Salcito – hogy a diákok érezzék, hogy amit az iskolában tanulnak, csinálnak, az valóban értelmes és használható lesz számukra a későbbiekben.

Fontos volt a Microsoft számára, hogy betekintést nyerjen az osztálytermek és az intézményvezetők világába, és megkérdezte őket nagy, nemzetközi kutatások keretein belül, hogy mire is használják ők a technológiát, illetve milyen szerepet szánnak az IKT-nak a tanulás folyamatában. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az iskolák, tanárok és diákok leginkább arra használták a technológiát, hogy a már 130 éve fennálló oktatási struktúrát  tegyék hatékonyabbá. Az olyan eszközök, mint az interaktív tábla, leginkább azt a szerepet kapták, hogy kiváltsák a meglévő oktatási szerkezet egyes elemeit. Nem hoztak tehát ezek az eszközök sok esetben paradigmaváltást.

Kétségtelen, ugyanakkor, hogy a technológia megjelenése tette lehetővé azt, hogy a hagyományos tanár-diák viszony (ahol a tanár a tudás forrása, a diák szerepe a passzív befogadóé, majd a folyamat végén a ’leadott’ anyag számonkérése történik) elinduljon egy olyan változás irányába, ahol a diák újabb forrásokat talál, az információt más formában, más eszközökkel dolgozza fel. Az oktatásnak (tanárnak) pedig ezt a tanulási folyamatot kellene segítenie. Amint ezt Anthony említette, ennek az útnak még nagyon az elején vagyunk.

Szó esett az oktatás fontosabb trendjeiről, hívószavairól a jövőben. Az osztálytermen kívüli (vagy azon túlmutató) tanulás fontos szerepet kaphat, hiszen az eszközök mindig rendelkezésre állnak már, de ugyanilyen jelentős a személyre szabott oktatás és tanulási útvonalak szerepe is, ahol a diákok saját tempójukban, az érdeklődésüknek megfelelő tartalomhoz juthatnak. Aztán maga az oktatás tartalma  - a tananyag - is megváltozik így, hiszen rengeteg előre nem kiszámítható forrásból (pl. internet) alakul, változik, kiegészül  folyamatosan a kollaboratív folyamat részeként.

A technológia tehát – a megfelelő pedagógiai módszertannal ötvözve – képes abban aktívan is segíteni, hogy a hagyományos osztálytermek oktatási struktúráját alapjaiban írja át. Rengeteg olyan dolog lehetséges, ami eddig nem volt az. A hangsúly azon van, hogy ezeket a lehetőségeket hogyan tudjuk kihasználni, beépíteni az iskolai folyamatokba. A Microsoft oktatási tartalmainak fejlesztésénél – hangsúlyozta Anthony – nem csupán az oktatási tartalmak készítésének, hanem felhasználásának, ’fogyasztásának’ is megpróbáltak új kontextust teremteni.

Szintén fontos eleme az oktatási koncepciónak a gamification, azaz az eljátékosítás (ITT írtunk erről részletesebben), amely képes lehet arra, hogy az értékelést alakítsa át sokkal kevésbé stresszes, pozitív folyamattá.

A Windows 8 fejlesztésénél az egyik prioritás volt a későbbi oktatási felhasználás hatékony támogatása. Anthony elmondta, hogy alapos kutatás előzte meg a Windows 8 kialakítását, és ennek fontos része volt az is, hogy feltérképezzék, hogy a diákok mire és hogyan használnak IKT eszközöket. A részletes kutatás eredményét pedig igyekeztek beépíteni a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy nem a technológia készült el először, és később ezt próbálták meg felhasználni valahogyan az oktatásban, hanem már a tervezőasztalon komoly szerepet kaptak az ilyen irányú alkalmazási lehetőségek.

Az oktatás és a fiatalok támogatása – úgy látszik – valóban komoly szerepet játszik a Microsoft stratégiájában, ennek az egyik jele a Youth Spark néven elindult program (ITT TALÁLHATÓ a weboldala) , amely 300 millió diákot támogat közel 500 millió dollárral az elkövetkező három évben. 
Technikai kérdés, de fontos, hogy a Microsoft Learning Suite nevű gyűjteményben szereplő ingyenesen elérhető, használható szoftverek sorsa mi lesz a Windows 8 indulásával. Anthony megerősítette, hogy ezek az alkalmazások továbbra is elérhetőek lesznek, nem csupán a PIL Network-ön keresztül, ahogy eddig, hanem a Windows 8 piacterén, ahol nagyívű fejlődésre számítanak az oktatási tartalmak terén.

Arra a kérdésre, hogy vajon mi is az, ami az IKT hatékony használatát sok esetben gátolja, érdekes történetet mesélt Anthony. Sokszor tapasztalja, hogy az iskolák vezetői szerint az IKT áttörés frontján akkor történhet előrelépés, ha az idősebb kollégák nyugdíjba vonulnak, és helyettük fiatalabbak érkeznek, akik barátságosabb viszonyban állnak a technológiával. Anthony szerint ez is kiválóan jelzi azt, hogy nem a pedagógiában próbálunk változást erjeszteni, hanem a felhasználók változtatásával próbáljuk a technológiát kiszolgálni, ami nem a helyes út. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem is a technológia, vagy az egyes alkalmazások elutasítása az, ami miatt az IKT sok tanár szemében nehezen elfogadható (vagy éppen félelmetes), hanem a pedagógiai gyakorlat teljes újraértelmezése, amit az IKT integrálása magával hoz. A kutatások eredményei nem egyértelműen igazolják az IKT alkalmazások hatékonyságát és eredményességét. Sok esetben egyszerűen arról van szó, hogy a technológia nem tesz mást, mint segít gyorsítani vagy éppen automatizálni a tanítási folyamat egyes részeit.

Végül megkérdeztük Anthony-t, hogy mit is keres egy multi az oktatásban. Miért éri meg, miért fontos a Microsoft-nak az, hogy miként és hogyan tanulnak a diákok, legfőképpen az, hogy hogyan tanítanak a tanárok. Ha egészen őszinték akarunk lenni, sok milliárdos oktatási programok és befektetések nélkül is lehet hatékony marketing stratégiát kialakítani. Anthony válasza is őszinte volt, hiszen hangsúlyozta, hogy a Microsoft is egy számítástechnikai termékeket forgalmazó cég, vagyis az érdeke továbbra is az, hogy minél több terméket tudjon értékesíteni. Ennek azonban több módja van. Az egyik az, hogy megpróbál segíteni az oktatás szereplőinek abban, hogy sikeres, a munkaerőpiacon értékes embereket képezzen, akik képesek lesznek megfelelni a 21. század kihívásainak, és később akár olyan sikeres cégeket alapítani, ahol nem elhanyagolható szerepe lesz a technológiának, és ezzel segítenek majd a Microsoft értékesítési mutatóit is felfelé tolni.
Ennyi volt hát a TanárBlog interjúja Anthony Salcito-val, a Microsoft redmondi központjának oktatási igazgatójával.