Megjelent, bizony. Mégpedig az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, Veszelszki Ágnes szerkesztésében. Természetesen rögtön megvásároltuk és alaposan átlapoztuk, sőt belehallgattunk egy konferencián elhangzott előadásba is. Összességében azt kell mondanunk, hogy egy nagyon alaposan, aprólékos munkával összeállított műről van szó. Én nagyon örülök, hogy a polcomon van, fontos lenyomata egy helyzetnek, állapotnak, amely az internetes kommunikáció hatását jelzi a mindennapokra. A lapozás után alaposabban is belenézünk a kiadványba, tanár- szülő- és IKTista szemmel is. Érdekes utazás lesz, tarts velem kedves olvasó!

Jópofa kalkulátort találunk IDE KATTINTVA, válasszunk ki egy italt (kávé, tea, Red Bull stb.), adjuk meg a testsúlyunkat és már láthatjuk is, hogy mennyi belőle a halálos adag számunkra.

Az EdHeads szimulációját használtam a minap és nem bántam meg! A feladat: idős embereknek kell számukra megfelelő, jól használható mobiltelefont tervezni. Rendkívül tudatosan, okosan összerakott anyagról van szó, használható már B1, de akár C1+ szinten is. Az első körben megkapjuk a feladatot, majd megnézhetjük a piackutatás eredményeit. Itt kapunk grafikonokat, kérdőívek eredményét, de fókusz csoport interjúk rövid összefoglalását is. A projekt részletes leírása a lapozás után!

Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?

A szépen elkészített Powerpointok helyett eddig általában az interaktív táblára jegyzeteltem, esetleg pár kép volt bekészítve, amiket feldobáltam a táblára. Az így keletkezett vázlatot azonban nem nagyon volt érdemes megosztani (részben azért mert elég csúnyán írok), a cél amúgy is az lenne, hogy maguk a diákok tanuljanak meg jegyzetelni. Az elmúlt hetekben azonban Ázsia földrajzát tanítottam és eszembe jutott egy alternatív megoldás. Egy Prezire raktam fel Ázsia térképét majd az egyes területekhez, amikor tanultunk róluk mindig odakerült egy-két kép, ami a fontosabb fogalmakkal kapcsolatos, esetleg magyarázatként egy szó alá. Az eredmény IDE KATTINTVA látható.

Minden biológiatanár arról álmodozik, hogy milyen jó lenne minél több terepi munkt végezni. Szép dolog az is, amikor a tanár magyaráz, filmeket mutat, esetleg a diákok mindenféle feladatokat oldanak meg, de a biológia mégiscsak az életről szól. Ráadásul a laborban végzett vizsgálatok nem sokat adnak vissza a természet sokéleségéből, kevésbé járulnak hozzá a természettudatos szemlélet kialakításához. Terepre menni azonban nehéz. Sok idő, sok szervezés és gyakran sok pénz is. Nehezen szuszakolható bele a 10%-nyi szabad keretbe, sok egyeztetést igényel a kollégákkal és így tovább. Évente egy kirándulás, erdei iskola még csak-csak belefér, de azok inkább a különleges alkalmak. Lehetne-e valahogy a tanórai keretben, az osztályteremből és 45 perc alatt terepi munkát végezni?

Lehet. Ebben a Magyar Madártani Egyesület webkamerái lehetnek segítségünkre. Az MME három, madáretetőkre irányított webkamerát is működtet, ezek az interneten nyomon kévethetők. Helyszíneik: Rónafalu (IDE KATTINTVA), Nagyhalászi (IDE KATTINTVA) és Nyíregyháza (IDE KATTINTVA). Mikor éppen a madarakról tanultunk nem tettem mást, mint kivetítettem a kamerák képét, a diákok pedig határozókönyvekkel a kezükben nézték és próbálták meghatározni az előforduló szárnyasokat. 45 perc alatt láttunk szén-, kék- és barátcinkét, fakopáncsokat, zöldikéket, meggyvágót, csúszkát, mezei verebeket, szajkót, erdei pintyet. A megfigyelésről szabályos naplót vezettünk, latin nevekkel, egyedszámmal.

Ha jól emlékszem a Facebookon jött szembe velem az isaszegi csatáról készült videó, lett is cikk belőle itt a TanárBlogon. Láthatóan ugyanaz a csapat készítette, mint korábbi mohácsi csatáról szólót (arról is írtunk). Meg szerettem volna nézni, hogy mit csinál még a Történelmi Animációs Egyesület, ami ezt a két filmet is készítette, de az oldaluk (e-history.hu) nem működött. Rákerestem hát a neten és nagy örömömre, nem csak azt találtam meg, hogy átköltöztek a Facebookra, hanem azt is, hogy szerződést kötöttek a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal is, az erről szóló sajtóközlemények itt és itt találhatók. Ebben a sajtóhírben nem esett ugyan szó az animációkról, viszont valamilyen stratégiai játékot emlegettek, amihez sorra készülnek az érdekes csaták. A játék neve Harcmezők, de érdekes módon a sajtóhír nem mutatott rá, hogy hol érhető el a játék. Még az internetes keresők sem segítettek, bármilyen szavakat írtam be, csak sajtóhíreket kaptam linkek nélkül.

Pedig engem nagyon érdekelt, hogy milyenek ezek a játékok. Nem maradt más hátra, mint közérdekű adatigényléssel fordulni az Archívumhoz, ebben segített a Ki mit tud? oldal, ahol nagyon egyszerűen nyújthatóak be a kérelmek az állami szerveknek. Az én adatigénylésem és az eredménye ide kattintva található. Ha már amúgy is kérdezgettem, hát az is érdekelt, hogy mennyibe került ez egész, hány adóforint ment el rá. Az átküldött szerződésből kiderül, hogy a Nemzeti Archívum bruttó 9,9 millió forintot fizetett összesen három dologért: egy 50 csatát bemutató flash alapú játékért (ez lenne a Harcmezők), egy kereskedelemben kapható játékszoftverhez készített magyar vonatkozású kiegészítőért, valamint öt darab animációs film (25-30 percesek) elkészítéséért, amik magyar hadtörténelem nagy csatáit mutatják be az Árpád-háztól a 16. századig. Nagy örömömre az Archívum válaszában az is benne volt, hogy hol találhatók meg a stratégiai játékok: ide kattintva.

Minden nap rengeteg kincset gyűjtögetünk az iskolában, gyerek és tanító egyaránt, de ma képzeletbeli utazásra indultunk közösen egy kincses térkép megszerzéséért és a kincsért. „Hajóra fel!” S ha az utazáshoz eszköznek mindenki egy Classmate Pc-t kap, szárnyalunk a széllel. Mennyivel izgalmasabb így gyakorolnunk a matematikát!  A kikötőből elindulva kapaszkodónak, mentőövnek legelőször a Notebook fájlban egy százas táblát találhatunk, amelyhez minden oldalról vissza lehet kanyarodni a beszúrt hivatkozások révén is. A matrózok életkorainak sorba rendezésével már az első mérföldet meg is tettük a tengeren.(IDE KATTINTVA egy rövid videó található a gyerekekről munka közben - a szerk.)

Megjelent legújabb kiadványunk a 21. századi szülő!. A rövid könyvecskében tanácsokat adunk minden szülőnek, hogyan tudja a számítógépet, az internetet a gyerek tanulásának szolgálatába állítani. Számos gyakorlati jó tanács, ötlet segíti a szülőt abban, hogy igazán segíthesse a gyereket. A kiadvány az alábbi linken ingyenesen letölthető.

Here comes a list of materials, websites, handouts, videos, infographics, interacive materials, games and a lot more on the topic of CHRISTMAS. Please feel free to download and use anything you find here. Also, share the website with colleagues if you feel it's worthy :) Thanks and happy browsing from Tibor Prievara!

'Christmas in the classroom' series from the Guardian:

What Xmas does to your brain - and how to fight it! A useful read from the BBC

John Lewis Cristmas ad from 2011 - guaranteed to move :)

Lassan egy éve tartó pedagógiai projektem első öt részében azt próbáltam elmesélni, hogy miért gondoltam azt, hogy új módszerekkel és mást lehet érdemes tanítani, mint eddig, illetve bemutattam, hogy ennek az új rendszernek milyen elemei voltak. Addig jutottunk legutóbb, hogy a diákok saját tanulási útvonalukat megtervezhetik, bármit beadhatnak, amit szeretnének, és kapcsolódik az angoltanuláshoz, illetve bemutattam egy értékelési rendszert (pontrendszert), amely segítségével kiküszöböltük a negatív értékelést, és gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosítottam a diákoknak. Ebben az új rendszerben szintén sokkal nagyobb felelősség hárult a gyerekekre, hiszen ők (is) irányíthatták a saját tanulásukat. Éppen ott tartottunk, hogy adva van 2-3 hetente 80 diák, akik 80 különböző tanulási útvonalon 80 különböző állomásra érnek el. Hogyan kérjük ezt számon?