Amióta ránk szakadt a digitális munkarend, se szeri, se száma a remek ötleteknek, hogy mit is lehetne használni a tanításban, az apró programocskáktól a teljes e-learning megoldásokig. Mi azt ismételgetjük, hogy gyakran a kevesebb több és jobb lehet, ha az ember talál egy olyan platformot, ami nagyjából megfelel a pedagógiai igényeinek és azt használja. A diákok (és a szülők) számára kevés dolog lehet kaotikusabb mint a rájuk szakadó digitális Bábel, ahol naponta 5-6 új appot, alkalmazást kell telepíteni és kiismerni. Mégis, vannak olyan oldalak, amik egy-egy bizonyos célra kifejezetten jól jöhetnek. ha úgy érezzük, hogy tényleg sokat hozzáadnak a tanulási folyamathoz, akkor érdemes használni őket. Most ilyenekből mutatunk be egy csokorra valót.

Hihetetlen az aktivitás a pedagógustársadalomban, valóban történelmi perceket élünk. A digitális oktatásra készülődés közben arról szeretnék pár gondolatot megosztani, hogy talán hogyan lenne érdemes ezt az időszakot kihasználni, mire jó, és mire nem a digitális környezet. A legelső jellemző kérdés felénk az volt eddig, hogy 'hogyan tudok pont úgy tanítani, ahogy eddig, csak online?'. Ez persze érthető, de lehet, hogy már középtávon ez lesz a legnehezebb út. Ez az az út, amikor megpróbáljuk pont ugyanazt csinálni, amit eddig, csak egy egészen más közegben. Ebben a cikkben arra próbáljuk a választ keresni, hogy mit lehet, és érdemes egy digitálsi iskolában csinálni, illetve milyen folyamatokat nem tud helyettesíteni egy digitálizált modell. Konkrét tippek, ötletek a lapozás után!

A Facebook falamat - ahogy gondolom sokunkét - az elmúlt időszakban két téma uralta mind felett: koronavírus ÉS távoktatás. Amiért az elmúlt 10 évben dolgozunk (az iskolai digitális transzformáció elősegítése) az egyik pillanatról a másikra égetően fájó, valóságos igénnyé vált. Gondolom, nem csak én, hanem mindannyian megkaptunk legalább tíz üzenetet, levelet, posztot a 'digitális eszközök'-ről, amelyek segíthetnek. Ebben a (elnézést, hogy kicsit hosszabb) posztban megpróbálom egy másik oldalról közelíteni a problémát - nem az eszközök, hanem a pedagógia oldaláról. Természetesen lesznek benne eszközök is, de minden esetben másodlagos szerepben.

Nagyon sokan kérdeztek az elmúlt napokban arról, hogyan tovább. Megpróbálom lépésekben leírni egy módját annak, ahogy a kialakult vészhelyzetet kezelni lehet.

Nem szeretek különösképpen applikációkról írni, mert hasznukat erősen korlátosnak gondolom az oktatásban. Most mégis kivételt teszek, mert nagyon szórakoztató (bizonyos szempontból) a Magnus nevű művészeti app (ITT TALÁLHATÓ). Annyit tud (vagyis sokkal többet valójában, de az a legegyszerűbb funkciója), hogy ha egy bármilyen kép fölé tesszük, azt lefényképezi és pillanatok alatt megmondja, hogy mi a kép címe, ki festette, és azt is, hogy mennyi a kép ára. Emellett több apróság is van még extraként, de ez önmagában elég érdekes lehet szerintem. Zseniális kiállítások látogatásakor, vagy akár az órán, ha éppen egy korszakról tanulnak, vagy csak játszanának a diákok (netán mi) a telefonjukkal, és éppen vannak a közelben művészeti alkotások. :)

A Chrome Audio Capture nevű böngésző kiegészítés nagyon praktikus eleme lehet minden Chrome-ot használó tanárnak és diáknak. Az ötlet rendkívül egyszerű: IDE KATTINTVA töltsük le a Google Play-ből a kiegészítőt, ami meg fog jelenni a böngészőnkben (egy piros kör formájában). Ezek után, ha bármikor olyan szeretnénk hangként (mp3-ban) rögzíteni azt, ami a képernyőnkön éppen zajlik (pl. kivenni csak fél percnyi hangot egy videóból), nem kell mást tennünk, mint elindítani a kiegészítőt (vannak hozzá nagyon jó kis billentyűkombinációk is), és már indul is a rögzítés. Amikor készen vagyunk, állítsuk le a felvételt, kattintsunk a Save gombra, majd bárimre használjuk az mp3 fájlunkat. Arra érdemes figyelni, hogy 20 perces korlát van a flvétel hosszát illetően.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Régi nagy kedvencem a tartalom alapú nyelvoktatás, ahol a nyelv csupán 'vivőanyag', és más tanrtárgyhoz tartozó tartalmat tanulunk (meglepő, de legalább annyiszor találkozik kollégák elutasításával, mint tamágatásával - mondván, aki nem történelem tanár, az ne foglalkozzon történelemmel). No mindegy, erre ajánlunk ma egy interaktív térkép gyűjteményt. IDE KATTINTVA például Odusszeusz utazásait követhetjük nyomon némi interaktivitással. Ha ez valakinek kevés, akkor ajánljuk a Nagy szerelmek című térképes kincskereső játékot, ahol legelőször Antonius és Kleopátra szerelmének helyszínét kell megtalálni úgy, hogy ráközelítünk a városra a térképen. Amint ezt megtettük, már meg is jelenik a következő feladatunk. Eza játék INNEN ÉRHETŐ EL. Természetesen, ha elakadunk, kaphatunk segítséget, illetve azért az internet korában nem annyira nehéz megtudni, hogy hol zajlott ez a románc. És így tovább. Illetve, ha valakit az összes interaktív térkép érdekel, IDE KATTINTVA szemezgethet a végtelen térképözönben.

Nemrégiben osztották meg a Facebook-on tanár ismerőseim lelkendezve az Érettségi+ app-ot ismertető cikket (ITT OLVASHATÓ), azzal a felhanggal, hogy végre egy applikáció, amely valóban segít a felkészülésben. IKT iránt (és történelem iránt is) érdeklődő átlagos felnőttként azonnal le is töltöttem, és izgatottan nyitottam meg. Bevallom, értem a lelkesedést mindenért, ami online, app, kattintható, tappintható. Ugyanakkor nehéz amellett elmennünk szótlanul, hogy ez az app NEM egy pedagógiai innováció, hiszen teljesen lecsupaszított szövegfájlokat és pár száz tesztkérdést tartalmaz. Slussz. Miért gondoljuk azt, hogy ez egy innovatív megoldás? Mitől lenne szórakoztató? Hol van benne a valódi újdonság? Hiába kerestem, nem találtam. Lehet, hogy lassan érdemes lenne leállni arról, hogy csak azért, mert app formában jelenik meg valami, vajon hordoz-e pedagógiai hozzáadott értéket?

Milyen a modern, hiteles újságírás a digitális világban? Naná, hogy erre is a BBC fog valami érdekeset kitalálni. Az iReporter (ITT TALÁLHATÓ ) nevű interaktív játékban a közösségi médiával foglalkozó újságíró bőrébe bújhatunk, ahol a médiamunkások örök dilemmáját tapasztalhatjuk meg ... mi a fontosabb; a gyorsaság, a hatás, vagy a pontosság. Egy történetben kell folyamatosan döntéseket hoznunk (például egy chat app leállásáról Twitteren található személyes tweet-ek alapján tájékoztatunk (gyorsabban), vagy megvárjuk a hivatalos állásfoglalást, és reakciót a cégtől, amely esetben pontosabb és megbízhatóbb lesz a hír, ellenben nem mi leszünk az elsők, akik közzéteszik. Érdekes, változatos, és valódi döntéseket kell hoznunk a játék során. Nagyon tanulságos és izgalmas fejlesztés, média témakörben angolórákon kötelező feladat :)

Rengeteg digitális eszköz elérhető az IKT iránt fogékony tanárok számára. Sőt, kimondhatjuk, hogy soha nem fognak kifogyni azon újdonságok, amelyek megkönnyíteni kívánják a munkánkat. Olyannyira így van ez, hogy mi, amikor a tanárblogot mintegy 10 évvel ezelőtt elindítottuk, komolyan tartottunk tőle, hogy egész egyszerűen ez a világ nem képes egy napi frissülésű portált eltartani ötletekkel. Most, több könyv és 5000+ cikk után azt látjuk, hogy ha egész nap kizárólag erről írnánk, és napi tíz cikket tennénk közzé, akkor is örök lemaradásban lennénk. A kérdés azonban mostanában már más. Sokkal fontosabbá válik az, hogy hatékonyan tudjuk a számunkra megfelelő eszközöket kiválasztani. A lapozás után 10 szempontot ajánlunk, amelyeket érdemes átgondolni mielőtt egy alkalmazást elkezdünk az osztályteremben használni. Öt ebben a cikkben, további szempontok a folytatásban.